Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezsőtől, a Nyugat első nemzedékének kiemelkedő tagjától távol állt mind Ady küldetéstudta, messianizmusa, mind Babits Mihály morális szigorúsága. Szembeállította magát Babitscsal: ha Babits „homo moralis”, erkölcsös ember volt, akkor Kosztolányi „homo aestheticus”, a szép, a művészetek költője. A politikától elzárkózott, a művészet társadalmi szerepében, mozgósító erejében nem hitt. Nem „eszméket”, igazságokat hangoztatott: verseiben árnyalatok, hangulatok tűnnek fel, „révület, sejtelem, harag, szeretet, de sohase gondolatok”. A l’ art pour l’ art, azaz a művészet a művészetért elve jellemzi. Úgy gondolta, a költőnek nem feladata a Babits-féle moralizálás. A sokszínűség a teljes életművön keresztül jellemzi Kosztolányi líráját, ezért e stílus-, téma- és formabeli változatosság bemutatására a szerző korai, érett és kései költészetének egy-egy darabját veszem segítségül.

Kosztolányi Dezső

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

K

L

M

N

O

P

R

S

T

U

V

Z

#

Kedvenc tételeid

vagy

Belépés

vagy

Regisztráció

Iratkozz fel hírlevelünkre