Régi pincér
Régi pincér – Kosztolányi Dezső
Egy kávéházba vetődtem éjjel,
egy régi pincér szolgált ki engem,
sok éve nem láttam, megőszült,
Hirdetés
mint egy családtag, tudta mi történt.
Kávét hozott, képeslapokat,
sok cigarettát rakott elém.
Nem gyúlt meg a gyufa, ő segített,
nem értettem, mit olvasok már,
csupán az arcát néztem én.
Szórakozottan néztem az arcát,
s ő nézte az arcát az enyémben,
mint ki tükörben nézi magát!
