Kis állomáson

Kis állomáson – Kosztolányi Dezső

A gőzvonat távol mezőn süvöltöz,
alatta nyög, sóhajtozik a sín,
szikrás uszálya vágyik le a földhöz
s világít a rét lankás síkjain.

Egy pár utas az éjszakába ásít,
kedvetlenül pislant, aztán ledől.
Meg sem tekintik az út állomásit
és hírt se vesznek társaik felől.

Itt a jövő vasútat várja mind…
Benn távirógép álmosan kopog,
előtte lámpafényes homlokok.

A tisztek a sinek közt csöndben állnak,
megdobban a szivük – látják amint
lihegve jő a tűzszemű vadállat.