Hirdetés

Történelmi fogalomtár

117 perc olvasás
Történelmi fogalomtár

preatorianusok – (pretoriánusok) Augustus uralkodásától (Kr.e. 31–Kr.u. 14) a császári testőrség a Római Birodalomban. Gyakran emeltek, ill. taszítottak le a trónról császárokat, akik hatalmuk biztosítása érdekében különféle privilégiumokat biztosítottak nekik.

Hirdetés


Hirdetés

prespiteriánusok – Kálvin János (1509–1564) francia reformátor tanításait követő protestáns felekezet.

primátus –    elsőség, elsőbbség, fölény.

primogenitura – elsőszülöttségi jog öröklési rendje.

princeps senátus – első polgár az ókori Rómában. (Augustus egyik címe).

principátus – a köztársasági intézményeket megtartó, de lényegében monarchikus államforma a Római Birodalomban (1–3. sz.) A principátus intézményét Augustus (Kr.e. 31–Kr.u. 14) teremtette meg, aki mint az állam „első polgára” minden hatalmát a saját kezében összpontosított.

Hirdetés

proconsul – hivatali idejét letöltött consul az ókori Rómában. Többnyire tartományi kormányzóvá nevezték ki őket. A császárkorban a provinciák kormányzójának a címe.

proféta –      az Istentől származó kinyilatkoztatást az emberek tudomására hozó személyek, akik előtt a jövő feltárul. Nagy jelentőségük volt az ókori zsidóság történetében. Az ószövetségi prófétákat a kereszténység is elismeri, de csak Jézus után.

proletarii –   (proletariátus) a szabadok vagyontalan alsó rétege az ókori Rómában. Nagy számuk ellenére csak egy centuriát alkottak, és szavazattal rendelkeztek. Sem adózniuk, sem katonáskodniuk nem kellett. Többségük elszegényedett parasztságból került ki.

prológosz –  a főhős monológja vagy két színész dialógusa (a hagyományos attikai tragédiában).

propozíció – témamegjelölés (görög dráma eposzi kelléke).

Hirdetés

propülaia –   az athéni Akropoliszra vezető márványlépcső.

protektorátus – (védnökség): 1. viszonylagos belső önállósággal rendelkező, de külpolitikai, katonai és gazdasági szempontból más állam irányítása alatt álló ország. A gyarmatosítás kezdeti időszakában létrehozott protektorátusok többsége utóbb gyarmati státust kapott. – 2. az 1939-ben a németek által megszállt Cseh- és Morvaországban létrehozott német megszállási rendszer. A semmiféle önállósággal nem rendelkező Cseh–Morva Protektorátus valójában katonai megszállás alatt álló tartomány volt.

protestantizmus – a kereszténységnek a reformáció következtében kialakult egyik fő ága. Az elnevezés onnan ered, hogy a lutheranizmushoz csatlakozott német rendek a speyeri birodalmi gyűlésen (1529) tiltakoztak (protestáltak) a császárnál a vallásuk terjesztését akadályozó határozat ellen. A protestantizmus szerint az ember üdvözülése kizárólag Jézus megváltó keresztáldozatába vetett hitétől függ, ezért elvetett minden vallási cselekményt (gyónás, búcsújárás, búcsúcédulák stb.), nem ismerte el a zsinati határozatokat és a pápai rendelkezéseket, az igazság egyetlen forrásának a Bibliát tekintette.

provizórium – átmeneti v. ideiglenes állapot, ill. kormányzati rendszer. Magyarország történetében a neoabszolutizmus második szakaszának (1861–67) elnevezése, amikor a bécsi udvar már nem az önkényuralom fenntartását, hanem a kiegyezést tűzte ki célul.

prütaneia – ókori Athénban egy-egy phülé 50 fős testülete alkotja, mely saját térségi ügyeit naponta tárgyalja egy-egy naponta változó – maguk közül választott – elnök (prütanisz) vezetésével, míg mandátumuk le nem jár (36 napig).

Hirdetés

prütanisz –   lsd. prütaneia.

puritanizmus – vallási-politikai mozgalom a 16–17. sz.-i Angliában. Hívei minden katolikus szertartásra emlékeztető vonásától meg akarták tisztítani az egyházat, melyet a reformáció szellemében kívántak volna továbbfejleszteni. Az angol polgári forradalom idején (1640–60) a két irányzatra bomlott (independensek, presbiteriánusok) puritanizmus követői a monarchia ellen, a forradalom mellet küzdöttek. – A 17. sz.-ban Kelet-Magyarországon és Erdélyben számos követőre talált, legismertebb Apáczai Csere János (1625–1659), a neves pedagógus és tudós volt.

Quadrata –  Barátföldpuszta

R

ramadánszigorú böjt, amelyet a vallásos mohamedánok kb. egy hónapig (február végétől március végéig) napkeltétől napnyugtáig tartanak.

Ratio Educationis – a magyarországi oktatásügyet szabályozó, Mária Terézia királynő (1740–80) által 1777-ben kibocsátott rendelet. A tanügyi szabályzat az állam által irányított egységes iskolarendszert hozott létre, s állami felügyelet alá helyezte a felekezeti iskolákat. 1806-ban I. Ferenc császár (1792–1835) bocsátotta ki a második Ratio Educationist, amely több vonatkozásban lényegesen megváltoztatta az első rendeletet.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!