Történelmi fogalomtár

forspont –    a parasztok által a hadiadót természetben kiváltó kötelező lovaskocsi váltás a katonák számára.

főurak –       főnemesek, mágnások: nagybirtokokkal rendelkező, rendi kiváltságokat élvező világi nemesek a feudális kori Magyarországon. Vagyonuk révén jelentős politikai befolyással rendelkeztek, magas országos főméltóságokat viseltek, közéjük sorolták a hercegeket, grófokat és bárókat. A főurak 1848-ig születési jogon tagjai voltak a rendi országgyűlés felső táblájának; 1867 után a főrendiház, majd a felsőház tagjainak többsége is közülük került ki.

führer –        (vezér): 1934–1945 között Adolf Hitler (1889–1945) a „német nép vezére és birodalmi kancellár” hivatalos címe.

furcsa háború – a II. világháború kezdeti szakasza (1939. szeptember – 1940. április) a Nyugat-európai frontszakaszon. A Franciaország és Nagy-Britannia, ill. a hitleri Németország között fönnálló hadiállapot ellenére hadműveleteket egyik szemben álló fél sem kezdeményezett. A „furcsa háborúnak” Németország Dánia és Norvégia elleni hadjárata (1940. ápr.) vetett véget.

füstadó –      több adófajta neve a középkori Magyarországon. A jobbágyházaknak ált. egy kéményük (füstjük) volt, ezért a háztartások számának megállapításánál ezt vették alapul, és ennek alapján vetették ki az adót. Jelenthette a földesúrnak fizetett cenzust és a füstönként szedett állami hadiadót is. Ezt I. Mátyás vezette be a kapuadó helyett.

frigidarium –  a római fürdő hideg vizes csarnoka (ókori Róma).

fríz – ablakpárkányon futó plasztikus vagy mértani díszítésű szalagdísz (ókori görög építészeti elem).

Fronde – (parittya): a kiskorú XIV. Lajos (1643–1715) helyett kormányzó J. Mazarin (1602–1661) bíboros abszolutisztikus uralmi módszerei elleni mozgalom Franciaországban (1648–53). A belső egységet nélkülöző mozgalom vereséget szenvedett, az abszolutisztikus királyi hatalom és Mazarin uralma megerősödött.

G–Gy

gemmák – faragott nemeskőből apró tárgyak az ókori Rómában.

genius – a családfő szobra tógában – eredetileg férfierejét, a nemzetség életerejét jelképezte. Kezdetben csak magisztrátusoknak lehettek ilyen szobraik; a családfő szobrát bőségszaruval, áldozati csészével ábrázolták.

gens –          10–10 római nemzetség.

geocentrikus – földközéppontú.

geographika – (görög) földrajz.

Gerulata – Oroszvár

geruszia –    a legfontosabb államügyeket intéző vének tanácsa az ókori Görögországban. Legjelentősebb szerepet Spártában játszott, főként a Kr.e. 8–4. sz.-ban. A ~ban a 2 király és 28, élethossziglan választott 60 évnél idősebb vén (geron) foglalt helyet.

Gestapo –    (Geheime Staatspolizei ’Titkos Államrendőrség’): a hitleri Németország politikai titkosrendőrsége. 1933-ban hozták létre, 1945-ben megszűnt. Vezetője 1933-tól Hermann Göring (1893–1946), majd 1934-től Heinrich Himmler (1900–1945). Bűnös szervezet az általa megszállt területeken végrehajtott emberiségellenes bűncselekményekért (faji üldözés, gyilkosságok, politikai ellenfelek üldözése, deportálások, tömeges kivégzések stb.).

girondisták – a mérsékelt köztársaságpárti irányzat képviselőinek elnevezése a francia forradalom idején (1789–99). Nevük Gironde megyétől ered, ahonnan vezetőik egy része származott. A tehetős polgárság érdekeit képviselték, s fokozatosan szembekerültek a jakobinusokkal, 1793-ban kiszorították őket a hatalomból, s vezetőik többségét kivégezték.

gnómák –     (az ókori görög filozófiában) bölcs mondások.

gnosztikusok – a korai kereszténység keleti vallási és görög filozófiai elemekkel keveredett misztikus vallásfilozófiai áramlatának híve, aki a világ isteni lényegének megismerésére törekedett.

Gorsium –    Tác

grandok –    independens főtisztek.

gubernium –   főkormányzóság

gümnaszionok – testedző helyek az ókori Athénban. A városkapukon kívül épített három nagy gyakorlótér, szép parkokban elhelyezett tornacsarnokok, küzdőpályák, stadionok, mesterséges tavakból és edzésre szolgáló helyiségek. Versenyfutás, birkózás, labdahajítás, dárdahajítás mellett később zene, ének, olvasás, írás ill. a homéroszi költemények előadásmódjának tanítása.

grafitto – (görög) bármely felületbe bekarcolt tájékoztató jellegű felirat.

gyepü – a magyar honfoglalás (896) után mesterségesen kialakított, az ország védelmét szolgáló határsáv. Fenntartására és őrzésére határvédő népeket (besenyőket, székelyeket stb.) telepítettek.