Történelmi fogalomtár

homiliák –    bibliai szövegmagyarázatok.

homoiusion –  hasonló lényegű; az ariánusok kifejezése annak megjelölésére, hogy Jézus nem Isten, csak Istenhez hasonló személy.

homousion – egylényegű; a katolikus egyház e kifejezéssel jelölte az ariánusok elleni vitájában azt, hogy Jézus egylényegű az Atyával.

honoráciorok – a nem nemesi származású értelmiségiek az 1848 előtt Magyarországon. Általában ügyvédek, orvosok, mérnökök, tanárok stb. voltak, akik munkájukért tiszteletdíjat (honoráriumot) kaptak. Jogi helyzetük kedvezőbb volt a jobbágyokénál, egyes helyeken a nemesek több joga (pl. szavazati) is megillette őket.

hoplita –       nehézfegyverzetű gyalogos katona az ókori görög városállamokban és Makedóniában. A hopliták fegyverzetüket (pajzs, rövid kard, sisak, vért, lábvas, dárda) maguk voltak kötelesek kiállítani; a Kr.e.7. sz-tól falanxokban (főleg a Makedónok használták, több sorból felállított lépcsőzetes egység, hosszúkás négyszögű alakzatát mozgás közben is megtartotta) harcoltak.

hoplitodrómia – (ókori görög) az atlétikai versenyek során a fegyveres versenyfutás.

horka –        a kende és a gyula mellett a harmadik főméltóság a 9–10. sz-i magyarságnál. Valószínűleg a bíráskodásban játszott meghatározó szerepet. A legismertebb horka Bulcsu (?–955) volt.

hospes –       (’vendég’) 1. külföldről jött, különböző nemzetiségű (szászok,  vallonok, franciák stb.) telepesek, általában az összes idegen elnevezése a középkori Magyarországon. – 2. a városi polgársággal részben azonos kiváltságokkal rendelkező parasztok a 13-14. sz.-i Magyarországon.

hosszú parlament – az angol polgári forradalom törvényhozó testülete. 1640-ben ült össze, többségében az árutermelő nemesség és a presbiteriánus polgárság képviselőiből. Megszüntette az abszolút monarchiát, a polgárháborúban győzelmet aratott I. Károly király (1625–49) fölött. Oliver Cromwell 1653-ban végleg feloszlatta.

hübrisz –      gőg, elhivatottság, a tragikai vétség forrása (ókori görög színjátszás).

hüdria –        vízhordó edény (egyfülű)

huszitizmus – (huszita mozgalom) az eretneknek nyilvánított cseh hitújító, Husz János (1370?–1415) tanításait követő, egyház- és német ellenes, részben antifeudális jellegű mozgalom a 15. sz-i Csehországban. Két irányzata: a mérsékeltebb kelyhesek, követelték a két szín alatti (borral, kenyérrel történő) áldozást, az egyházi birtokok elkobzását, Csehország függetlenségének helyreállítását, és a német befolyás korlátozását. A radikálisabb táboriták a kelyhesek követelésein túlmenően a feudális rend felszámolását tűzték ki célul és elvetették a katolikus egyház tanítását. A pápaság és Zsigmond német-római császár és magyar király (1387–1437) több keresztes hadjáratot indított a mozgalom felszámolására, de a husziták sokáig sikeresen verték vissza a támadásokat. A kelyhesek kiegyeztek az ellenséggel és közösen megsemmisítő vereséget mértek a táboritákra (lipanyi csata, 1434).

I

idea – Platón (Kr.e. 427–347) görög filozófus szerint: fogalom, alak, eszmény, minta kép, prototípus, tehát a létezők elvonatkoztatása.

idealista filozófia – az ideát létezőnek tekintette, s nem csupán az elme elvonatkoztató tevékenységének.

imám – mohamedán egyházi v. világi fejedelem; a próféta utóda – 2. mohamedán pap, aki  a mecsetben  az imaszolgálatot vezeti; előimádkozó – 3. nagy tekintélyű mohamedán vallástudós.

imperializmus lsd. monopolkapitalizmus

impérium – (’legfőbb hatalom’) 1. a legmagasabb tisztségviselőket (consul, dictator, praetor) esetenként megillető főhatalom az ókori Rómában. – 2. a legfőbb hatalmat gyakorló tisztségviselőnek alárendelt terület. – 3. a Római Birodalom (Imperium Romanum) szokásos elnevezése. – 4. a középkorban az uralkodók, főként a német-római császárok birodalma.

impérium militare – katonai főhatalom az ókori Rómában.

impluvium – medence, amely az átrium tetején levő ablak alatt volt és ebbe folyt az esővíz.

in – honfoglaláskori közrendű szegények.

independensek – (függetlenek): a puritanizmus baloldali irányzata a 17. sz.-i Angliában. A Hosszú Parlamentben a presbiteriánusokkal szemben az egyházközségek függetlenségét és autonómiáját követelték. Egyik szárnyuk a levellerek teljes lelkiismereti és vallásszabadságot követeltek.