Az ókori kelet nagy birodalmainak története

A törvénykönyv fontos forrás az Óbabiloni Birodalom társadalomszerkezetét illetően is, hiszen három társadalmi réteget is megnevez: a szabadokat  (awélumokat) a félszabadokat – akiket muskénumoknak nevez – és a  szolgákat. A büntetési tételek mindig szigorúbbak voltak abban az  esetben, ha alacsonyabb szinten álló követett el bűncselekményt egy  magasabb szinten állóval szemben. Hammurapi idején a királyi és a  templomgazdaságok mellett megjelentek a hivatalnok arisztokrácia  önállóan gazdálkodó birtokai is. Ezen földek bár még nem tulajdonosi  birtokok voltak, mégis különállást jelentettek a többi földterülettől.  Az uralkodó hatalma kibővült, és kiterjedt a főpapi irányítású  templomgazdaságokra is. Hammurapi a kereskedelem növekedése miatt már  értékmérőt is bevezetett, mely az ezüst lett (rudak, korongok, vagy csak  egyszerűen por formájában)

Az Óbabiloni Birodalom bukása

Hammurapi óriási, de rendezett államot  hagyott utódjára, Szamszu-iluna –ra, akinek azonban folyamatosan  harcolnia kellett az ellene lázadó városállamokkal: Uruk, Iszín, Esnunna  Elámmal kötött szövetségével. Később Samsu-iluna utódai többé-kevésbé  még egy időre helyreállították az Óbabiloni Birodalom gazdasági és  politikai egységét, ám ekkor új népek jelentek meg a birodalom  határainál. Az Óbabiloni Birodalmat elpusztító egyik nép a nyugatról – KisÁzsiából – érkező hettita, a másik pedig a keleti hegyekből Mezopotámiára zúduló kasszita nép volt.

Először, Kr.e. 1595 –ben a hettiták intéztek egy jelentős inváziót Babilon ellen I. Murszilisz vezetésével. A hadjárat, mely inkább egy rablóportyának  volt tekinthető, kifosztották a birodalmat, és még a babiloni zikkurat,  az Észagila Marduk-szobrát is Hattuszaszba szállították. A hettiták  azonban nem akarták és tudták meghódítani Babilont legfőbb riválisuk az  Anatólia és Mezopotámia közé ékelődött Mitanni állam miatt. Meg kellette  elégedniük a gazdag város kifosztásával. A Hammurapi-dinasztia és az  Óbabiloni Birodalom végső bukását a Zagrosz hegységból Mezopotámiába özönlő kasszita törzsek okozták.  A kassuk mintegy ezer esztendőre ragadták magukhoz Mezopotámia  irányítását, egészen az ókori kelet legnagyobb birodalmának  megjelenéséig, az asszír hódításig.

A Hettita Birodalom

A hattik egy indoeurópai nyelvet  beszélő, de szinte teljes egészében feltáratlan eredetű népként, már  Kr.e. 1900 körül megtelepedtek a Kis-ázsiai hegyvidéken – a mai  Közép-Törökországban – ám államukat, melynek fővárosa Hattusas lett, Kr.e. 1600 körül hozták létre. Az államalapító uralkodó neve Labarnas volt. (Uralkodási ideje: Kr.e. 1600 – Kr.e. 1586) Labarnas tette meg  fővárossá Hattusast, és szintén ő kezdte meg az első nagy hódításokat a  szélrózsa minden irányába. Uralkodása végére birodalmának határait két  tenger mosta, a Fekete- és a Földközi-tenger. Labarnas neve később a „király” -fogalommal azonosult. A nagyság itt is  szimbolikusan tovább élt abban a méltóságban, amelyet az illető személy  képviselt, úgy , mint sokkal később Iulius Caesar neve a római Caesarok  méltóságának jelölésében.

Labarnast fia I. Hattusilis, illetve annak unokája I. Mursilis követte a trónon. A két uralkodó Kr.e. 1650 és 1590 közt jelentős  területekkel bővítette a birodalmat (Hettita Óbirodalom kora). I.  Hattusilis csapataival „kijutott” a szíriai területekre is, és  meghódított számtalan szíriai és nyugat-mezopotámiai várost (Alahtum,  Varszuva), ám Aleppo (Halap) ostrománál meghalt. A trónon unokája  követte I. Murszilisz, aki folytatta a hódításokat. Anatóliában és  Szíriában rengeteg hadjáratot vezetett, végleg megdöntötte a nagymúltú  Jamhad királyságát, sőt i. e. 1595-ben az Eufrátesz mentén délkeletre  vonult, és a már korábba említett módon kifosztotta Babilont, véget vetve a hosszú idő óta válságban levő Hammurapi-dinasztia uralkodásának.

Murszilisz sikeres hódításai ellenére a  belpolitikát tekintve kudarcot vallott. Meghatározhatatlan ideig tartó  babiloni tartózkodás után hazaindult. Serege már közvetlenül a hadjárat  után hazaindult a zsákmánnyal, amelyet alig tudtak megvédeni a hurriták  támadásai elől. Hatti nem is gondolhatott arra, hogy az Anatólia és  Mezopotámia közé ékelődő Mitanni ellenében Babilont megtartsa, ezért az egész hadjárat csak rablóportya volt valójában. Murszilisz távolléte alatt lánytestvére, és annak férje,  Hantilisz merényletet szerveztek ellene, hazatérte után meggyilkolták.  Murszilisz minden katonai sikere szinte azonnal semmivé vált, mert a  kialakuló bizonytalan belső helyzetben a birodalom a korábbi hódítások  megtartására sem gondolhatott, a szabad prédára hagyott szíriai és  középső-eufráteszi tartományokba pedig rögtön benyomult Mitanni,  Babilont a kassziták szállták meg.