Az ókori kelet nagy birodalmainak története

Felhagyva az elődei által követett  gyakorlattal, az Eufráteszen túl eső területeket is betagozta  birodalmába, nem elégedett meg a rendszeres sarcszedéssel. Nagyarányú  előretörése során döntő győzelmet aratott az időközben nagyhatalommá  váló Urartu serege felett is. Kr.e. 738 –ban meghódította Szíria nagy részét,  majd Kr. e. 734-ben a filiszteus városok és a Földközi-tenger keleti  partvidékének déli része (Júda, Ammón, Edóm, Moáb stb.) ellen fordult.  Gáza elfoglalása után attól valamivel délre kereskedelmi telepet (bít-kári) alapított, amivel ellenőrzése alá vonta a Gázába Egyiptom (és így Afrika), Arábia és Fönícia (Via Maris) felől befutó kereskedelmi útvonalakat. Kr.e. 732 –ben foglalta el  Damaszkuszt, majd élete utolsó éveiben személyesen uralkodott  Babilóniában. Fia – II. Sarrukin – foglalta el végleg Izraelt Kr.e. 722 –ben, bár ez az életébe került, ugyanis a hadjárat közben halt meg. Unokája Szín-ahhé-eriba (Kr.e. 704-681) szinte teljes uralkodását a folyamatosan lázongó  Babilon ellen vezetett hadjáratokkal töltötte. Az asszír-babiloni harcok  közt a legjelentősebb Kr.e. 691 –ben zajlott, amikor a Tigris mentén  egy szövetséges babiloni–elámi sereg indult Asszíria ellen.  Szín-ahhé-eriba kénytelen volt meghátrálni, de a következő évben  rettenetes bosszút állt: megostromolta Babilont, ami 15 hónap után, Kr. e. 689 -ben elesett. Az asszírok kifosztották és lerombolták a várost, csatornákat ástak elárasztására, istenszobrait összetörték.

Kr.e. 680 –ban Assur-ah-iddína (Kr.e. 680-669) személyében az asszír politika Babilon-barát vonulata  került hatalomra, így az elődje idején lerombolt várost újjáépítették,  és visszaadták privilégiumait. Ebben feltehetően a király alább ecsetelt  betegségeinek és babonáinak is nagy szerepe lehetett. A babiloni  helyzet rendezése és a lázadó Szidón megbüntetése után az asszír haderő  megindult a régi ellenség, Egyiptom földjére, ám az első hadjárat Kr. e.  674-ben még kudarcot (a núbiai Taharka fáraó sikeresen megvédte  országát) Három évvel később Kr. e. 671. július 11-én az asszír haderő bevette Memphiszt,  Egyiptom legjelentősebb városát. Taharka családját és kincstárát  hátrahagyva menekült. A dús zsákmányt Babilon újjáépítésének  finanszírozására fordították.

Az asszír nagyhatalom kiemelkedő uralkodója volt Assur-ban-Apli (Kr.e. 668-631) aki befejezte az apja által elkezdett egyiptomi hódítást, és Kr.e. 664 -ben rövid időre elfoglalta egész Thébát és ezzel egész Egyiptomot.  Ezután azonban nem hallunk többet Egyiptomról asszír részről: a király  feltehetőleg felmérte, hogy a terület az Újasszír Birodalom  akciórádiuszán kívül esik, és valószínűleg tervszerűen ürítette ki a  nagy múltú tartományt. Assur-bán-apli a hódítások mellett nagy hangsúlyt  fektetett a kultúra támogatására, amelynek természetesen leginkább  kultikus vonala volt kiemelkedő. Ennek legfontosabb példája a ninivei könyvtár volt, ami a világ első szisztematikusan rendezett gyűjteménye.

Asszíria bukása (Kr.e. 626-612)

Bukása mégis rohamos gyorsasággal  következett be. A folyton lázongó Egyiptomot már nem lehetett tartani,  Elám megszűntével az iráni népek akadálytalanul törhettek nyugatra,  Urartu végzetes meggyengülése pedig a szkíták és kimmerek számára  nyitott zöld utat. A lakosság emellett folyamatosan lázongott,  elsősorban a nagy történelemmel és kultúrával rendelkező, alárendelt de  mégis bálványozott Babilóniában, ahol a káldok vetették meg a lábukt.

A bukás döntő oka a babiloniak és a médek összefogása és szövetsége volt. Nabu-apal-uszur,  a káld törzs vezére Kr.e. 625 –ben először a káld, arámi, arab és elámi  népeket fogta össze, majd szövetségre lépett a médekkel is. Az  együttesen indított Asszíria elleni függetlenségi harcban Kr.e. 625 –től  Nabu-apal-uszur már Babilón királyaként vezette a hadakat  Assur-ban-Apli fia, az utolsó asszír uralkodó ellen (neve:  Assur-etelli-iláni). Egyiptom azonnal felismerte, hogy az összefogás  elsöprő erejű lehet, így inkább Asszíria mellé állt. Végül Kr.e. 614  –ben Küaxarész vezette médek lerombolták Assurt, majd két évvel később, Kr. e. 612-ben Küaxarész és Nabú-apal-uszur nomádokkal (a manda törzzsel) szövetségben ostrom alá vették, és három hónap után bevette Ninivét is.  Asszíria romadöntésével létrejött az Újbabiloni Birodalom, mely mintegy  9 évtizedre birtokba vette az ókori kelet legnagyobb részét, mint a  térség legerősebb nagyhatalma.