Hirdetés

Az ókori kelet nagy birodalmainak története

97 perc olvasás
Az ókori kelet nagy birodalmainak története

A fáraónőt mostohafia III. Thotmesz (Kr.e. 1458-1425 ) követte a trónon, aki az egyik legnagyobb hódító fáraó volt; uralkodása  alatt Egyiptom minden addiginál tovább terjeszkedett. Tizenhét  hadjárata során Észak-Szíriától a núbiai negyedik kataraktáig  terjesztette ki birodalma határait.

Hirdetés


Hirdetés

Legjelentősebb hódítása Szíria volt,  ahol 330 kis városállam Egyiptom ellenes szövetséget hozott létre,  melyet az egyre fenyegetőbb ellenség, Mitanni is támogatott. III.  Thotmesz Kr.e. 1457 –ben a megiddói csatában győzte le a szíriai koalíciót,  így a térség fejedelmek hűséget esküdtek neki és átadták fegyvereiket  és harci kocaijaikat. A hadizsákmány hatalmas volt – a pontos  feljegyzések alapján 894 harci kocsi, 200 páncélzat (köztük Megiddó és  Kádes fejedelméé), több mint 2000 ló és 25 000 más állat.

Ugyancsak nagy jelentőséggel bírt a  Mitanni elleni hadjárat, melyben Thotmesz kocsikon vitette hajóit az  Eufráteszig, melyen átkelve támadta meg az országot.  Az ellenség  azonban kerülte a nyílt összecsapást és inkább eltűrte a pusztítást. Az  egyiptomi seregek bevették Kádest, majd visszavonultak. Mitanni ugyan  nem pusztult el, de hatalma jelentősen megingott, míg Egyiptom ezzel a hadjárattal a térség legerősebb államává vált.  Ez újabb kihívásokat hozott magával. Ekkortól vált az újbirodalmi  Egyiptom valódi birodalommá, amelynek állandó hadsereget kellett  fenntartania és a diplomáciában és hírszerzésben is komoly hálózatott  kellett működtetnie.

Az újbirodalom korának következő nagy uralkodója IV. Amenhotep (Kr.e. 1355-1337 ) kerek 70 évvel III. Thotmesz után lépett trónra. Leginkább átfogó vallási-kulturális reformjáról, az ún. Amarna-reformról ismert,  mely során igyekezett bevezetni Egyiptomban az egyistenhitet, a  napkoronggal fémjelzett Aton kultuszát állítva a központba. Neki  szentelte új fővárosát, Ahet-Atont is. („Aton fényhegye”) illetve  névváltoztatását, melynek során az Ehnaton nevet vette fel. Az Amon  papság hatalmát visszaszorítani akaró fáraó vallási reformja azonban  hamar elbukott, mivel a lakosság nem volt hajlandó áttérni az új  vallásra.

Az Amarna-kor külpolitikáját illetően a  legfontosabb történelmi dokumentumok az ún. Amarna-levelek, amelyeket  Ehnaton palotájától nem messze, a királyi levéltárban találtak meg. A  kb. 350 darab, akkád ékírással írt cseréptöredék legnagyobb része  nyugat-ázsiai uralkodóktól érkezett, akik Ehnaton szövetségesei vagy  vazallusai voltak

Hirdetés

IV. Amenhotep alatt került hatalomra a Hettita Birodalomban I. Szuppiluliumasz (Kr.e. 1344-1322 ),  aki megkezdet a Hettita világbirodalom kiépítését, és csapataival már  mélyen be tudott hatolni Szíria területére, melynek északi részeiről  kiszorította Mitannit. A hurriták állama ekkor szétesett, ugyanis keleti  részeit az erőre kapó asszírok, nyugati részét pedig I. Suppiluliumas  kebelezte be. Innentől a Szíria feletti harcban Egyiptom új ellenfele a Hettita Birodalom lett.  Az összecsapások Kádes és Karkemis közt zajlottak. Közben tetézte a  bajokat, hogy Egyiptomban járvány pusztított, és alig pár év leforgása  alatt a királyi család több tagja is végleg eltűnik a színről. Ekkor  halt meg főfelesége, a legendás szépségű Nofertiti, aki  főként gyönyörű mellszobráról híres, mely az egyiptomi portrészobrászat  talán legismertebb alkotása. Végül uralkodása 17. évében Kr.e. 1337  –ben meghalt IV. Amenhotep.

Az új utód Tutanhaton lett, Ehnaton fia,  aki feleségül vette Anheszenpaatont. Az ifjú – kamaszkorú – fáraónak  vissza kellett térnie a régi valláshoz, nevét is Tutanhamonra  változtatta. Tutanhamon (Kr.e. 1335-1325 ) már uralma kezdetén elhagyta  az apja által építtetett fővárost Ahet-Atont, és apja emlékének  megtagadására kényszerült. (Ehnaton emlékének „intézményesített”  üldözése igazán csak később, Horemheb uralkodása alatt kezdődött meg.  Ekkor nevét és családtagjaiét eltüntették, kivakarták a falfeliratokból,  szobrainak arcát pedig összetörték, városát elkezdték lerombolni.)  Történelmi szempontból mérsékelten fontos uralkodó volt. Hírneve  nagyrészt annak köszönhető, hogy sírja, a Királyok völgye 62, amit  1922-ben tártak fel Howard Carter vezetésével, az egyetlen, épségben  megmaradt fáraósír. Fiatal kora miatt Tutanhaton helyett a királyi  család egyik idősebb tagja, Ay (Tije királyné testvére), valamint a  hadsereg vezetője, Horemheb tábornok tartotta kezében a hatalmat.  Horemheb volt a régens, ami többek között azt is jelentette, a fáraó őt  jelölte ki utódjának arra az esetre, ha gyermektelenül hal meg.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!