Az ókori kelet nagy birodalmainak története

A vallási fejlődés régebbi időszakában a Nap volt a holtak bírája is – s bár később az ítélet kimondása Ozirisz hatáskörébe ment át-, Ré ilyen szerepének emléke is megmaradt. Ré és Ozirisz két  ellentétes oldala az egyiptomi vallásnak, de ennek ellenére egyes papok  megpróbáltak azonosítási lehetőségeket keresni kettejük között. Ozirisz  Egyiptom legősibb istenei közé tartozott, amire némi bizonyíték az a  domborműtöredék mely Dzsószer fáraó (óbirodalom, 3. dinasztia, i.e.2700 )  heliopolisi templomából származik. A rendszerint múmia alakban ábrázolt  Ozirisz a hegyes, két tollal díszitett átef koronát viseli, kezében a  pásztorbot és az ún. korbács.

Az Ozirisz – kultusz

Az ősidőkben Ozirisz uralkodott Egyiptom  felett, nővérével, Ízisszel együtt, aki felesége is volt.Ő terjesztette  el a kúltúrát és a civilizációt, nemcsak egyiptomban, henem más népek  között is. A boldog korszaknak összeesküvés vetett véget, melyet  Ozirisz, rosszindulatú testvére, Tüphón (egyiptomi szövegekben Széth )  szőtt bátyja ellen, akinek trónját meg akarta szerezni.

Ozirisz ezen felül egy alkalommal  részegségében akaratán kívül Nephtüsszel, Tüphón feleségével hált, akit  Ízisznek gondolt.Tüphón (Széth) titokban mértéket vett Oziriszről, és  egy megfelelő méretű pompás ládát csináltatott. Egy lakomán  kijelentette, hogy azé lesz a láda, aki pontosan kitölti, ha  belefekszik.Mikor Oziriszre került a sor, rácsapta a fedelet, és a ládát  a Nílusba vetették.Ízisz megtudta, hogy a ládát a tenger a föníciai  partvidékre, Büblosz városába sodorta. Büblosz partjain egy hangabokor  nőtte körül a koporsót, és a növény csodálatosan megvastagodott törzsét a  város királya palotájába vitette, és oszlopként állíttatta fel.Ízisz  elutazott Bübloszba, beállt dajkának a király udvarába.A királyfit  halhatatlanná akarta tenni, s tűzbe tartotta éjszakánként, de az anya  megleste, és így megfosztotta ettől gyermekét. Ízisz ekkor felfedte  kilétét, elkérte az oszlopot, és Egyiptomba vitte.

Tüphón (Széth) azonban ráakadt a  holttestre, feldarabolta, és szétszórta. Ízisz megkereste a tetem  részeit, és Egyiptom különböző városaiban sírhalmokat emelt férjének. A  piramisszövegek számtalan utalásából megállapítható, hogy a mítosz fő  vonásai -Ozirisz és Széth ellentéte, Ozirisz megölése, Ízisz mint férje  segítője -már sz Óbirodalomban kialakultak. Egyiptomi ábrázolásokból és  szövegekből tudjuk, hogy a mítosz szerint Ozirisz halála után sem  vesztette el nemzőerejét, és felesége ekkor foganta tőle fiát Hóruszt,  akit sok veszély közepette nevelt fel.Hórusz megbosszulta atyja halálát  és elnyerte a királyi méltóságot is. Ozirisz pedig újjáéledt, de  tevékenységét nem a földön folytatta, hanem a túlvilág birodalmának  királya és bírája lett.

Az óbirodalom kora (Kr.e. 2700-2200 )

Ebben a korszakban a fáraónak  despotikus, kizárólagos hatalma volt: istenként tisztelték, az egész  ország felett rendelkezett, s mindenki az ő kegyétől függött. Az  uralkodó a papságra és a hivatalnokokra (írnokok) támaszkodott, a  termelőmunkát a közrendű szabadok végezték. Az Óbirodalom korában a  szerszámok többsége már kő helyett rézből készült. Az uralkodók ekkor kezdtek el piramisokat építeni. A III-IV. dinasztia nagy piramisépítő fáraói: Dzsószer (főépítésze: Imhotep), Sznofru (vagy Sznofrev), Hufu (vagy Khufev, Kheopsz), Hafre (vagy Rakhef, Kephrén).

Ezek a hatalmas gúla alakú kőépítmények a  fáraók síremlékeként szolgáltak, és a fáraó korlátlan hatalmát  jelképezték. Az egyiptomiak hite szerint a halál után a lélek  továbbéléséhez a test fennmaradása is szükséges. Ezért igyekeztek  megóvni az enyészettől a holttestet, s kialakították a mumifikálás  eljárását. A múmiák készítése révén számos tudományos ismeret birtokába  jutottak (pl.: a vérkeringés felismerése.)

Gízai piramisok néven  három piramist értünk: az egyiptomi óbirodalmi Hufu, Hafré és Menkauré  fáraók piramisait. (A három fáraó görögösített nevén – Kheopsz, Khephrén és Mükerinosz – is ismert.) Maga a teljes piramismező a három nagy piramison kívül  magába foglalja a hozzájuk tartozó halotti templomokat, kisebb  piramisokat – köztük I. Hotepheresz, I. Merititesz és Henutszen  királynék piramisát –, a Nagy Szfinxet, Hafré és Menkauré  völgytemplomait, Hentkauesz királyné sírját, a nemesek masztabáit és  más, a halottkultusszal, illetve az építkezéssel kapcsolatos épületeket.  Gíza a mai egyiptomi főváros, Kairó közvetlen közelében helyezkedik el.