Hirdetés

Történelmi fogalomtár

117 perc olvasás
Történelmi fogalomtár

merkantilizmus közgazdasági irányzat a 16–18. sz.-i Európában. Felfogásuk szerint egy ország gazdasága nem a termelésből, hanem a kereskedelemből származik. Ezért támogatták a kivitelt, egyidejűleg szigorú védővámokkal korlátozták a behozatalt. Az ipar fejlesztésétől várták a külkereskedelem növekedését, emiatt szorgalmazták az iparfejlődést. – Magyarországon a bécsi udvar merkantilista politikája ellentmondásosan szolgálta az ország gazdasági fejlődését.

Hirdetés

metoikoszok – (’együttlakók’) az ókori Görögországban az állam védelmét élvező, polgárjogokkal nem rendelkező, de adó- és hadköteles idegenek. Főként iparral foglalkoztak. Athénben a lakosság kb. 1/3-át tették ki.

metopé –      a dór templomok frízének gerendaköze, ill. a frízeken levő négyzet, általában domborművekkel díszített mező (ókori görög építészeti elemek).

metropolisok – anyavárosok

miles gregarius – közkatona az ókori Rómában.

mimészisz – Arisztotelész (Kr.e. 384–322) görög filozófus szerint: utánzás, aminek szerepét a művészetek töltik be a lelki történések felidézésével. Erre legalkalmasabbak a zene, költészet, mert ezek közvetlenül idézik fel az érzelmeket, a lélek hullámzását, míg a festészet és szobrászat csak közvetve, külső vonások révén.

Hirdetés

minaret –     mohamedán templom karcsú tornya; körerkélyéről szólítja imára a hívőket a müezzin.

monopólium1. valamely tevékenység végzésére való kizárólagos jog. – 2. az állam v. földesúr valamely terményre v. termékre vonatkozó egyedárusítási joga. – 3. a verseny korlátozása, az árak biztosítása és a magas profit megszerzése érdekében tőkések, ill. tőkéscsoportok által létrehozott egyesülés. A tőke koncentrációja következtében kialakuló monopólium főbb formái a kartell, a konszern, a szindikátus és a tröszt. Az ipari és bankmonopóliumok összefonódásából alakul ki a finánctőke. A monopóliumok többsége jelentős politikai hatalommal és rendelkezik.

monopolkapitalizmus – (imperializmus): a kapitalizmus fejlődésének a 19–20. sz. fordulóján kezdődött szakasza. Fő sajátosságai: tőke koncentráció és centralizáció, a monopóliumok kialakulása, az ipari banktőke összefonódása, a fináncoligarchia kialakulása, a tőkekivitel fokozódása és az elmaradott országokban történő beruházása, a világ területi újrafelosztásáért folytatott küzdelem megerősödése.

monoteizmus – egyistenhit (zsidó hatásra) az újplatonizmus szerint.

mos –           nem vallási jellegű erkölcsi normák összessége az ókori Rómában.

Hirdetés

mufti –          jogi kérdésekben véleményt nyilvánító mohamedán jogtudós. Rangban megelőzi őt a kádi. Tisztsége rendszerint élethossziglan tart.

municipium –  alacsonyabb rangú település az ókori Rómában, szűk jogokkal.

müezzin –     mohamedán kántor, az igazhitűeket hívja imára a minaret erkélyéről.

N

nacionalizmus(natio ’nemzet’): a nemzeti kérdést a politikai-társadalmi küzdelmek középpontjába állító újkori politikai és ideológiai irányzat. A társadalom alapvető kategóriájának a nemzetet tartja, tagadja az osztályérdekek létezését. Az újkori nemzetállamok létrejöttében általában pozitív szerepet töltött be, később gyakran kapcsolódott össze haladásellenes irányzatokkal pl. antiszemitizmus.

narodnyikoka nemesi értelmiség politikai mozgalmának és ideológiájának követő Oroszországban a 19. sz. második felében. Küzdöttek a parasztság érdekeinek érvényesítéséért, felléptek a jobbágyság és a kapitalista fejlődés ellen, az önkényuralmi rendszert parasztforradalom útján akarták megdönteni. Ennek megvalósítása érdekében titkos társaságokat hoztak létre. A mozgalom több irányzata közül a forradalmi és a liberális áramlat volt a legjelentősebb.

Hirdetés

natatioúszómedence a római fürdőházban (ókori Róma).

Navigation Act – 1651-ban a Hajózási Törvény: protekcionizmus, a hollandok kiszorítása a közvetítő kereskedelemből (Angliából, vagy Angliába kizárólag angol hajók, ill. a termelő országok hajói szállíthatnak árut.)

nekropolisz temetőváros (ókori Róma).

Német Lovagrend – Akkon szentföldi (palesztinai) város keresztes ostroma idején (1190) szervezett világi lovagrend. 1192-ben kapott pápai jóváhagyást. Birtokokat szerzett a Szentföldön kívül Franciao-ban, Görög- és Spanyolo-ban, Német-Római Birodalomban és Itáliában. Magyarországon 1211-ben a kunok elleni védelemmel megbízva letelepedtek a Barcaságban (Erdély DK-i része), de nem teljesítették kötelezettségeiket ezért kiűzték őket 1225-ben. 1226-ban megkezdték Poroszország keresztény hitre térítését, s 1280-ban Poroszország urai lettek. A 14–15. sz-ban a Baltikum egy részét is elfoglalták. A 16. sz. első felében Brandenburg hercegség lett a székhelyük és a rend nagymestere protestáns hitre tért. 1809-ben Napoleon felszámoltatta, de 1815-ben újraalakult. Az elkobzott birtokokat nem kapták vissza, így korábbi jelenősége megszűnt.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!