Hirdetés

Az ókori kelet nagy birodalmainak története

97 perc olvasás
Az ókori kelet nagy birodalmainak története

Felhagyva az elődei által követett  gyakorlattal, az Eufráteszen túl eső területeket is betagozta  birodalmába, nem elégedett meg a rendszeres sarcszedéssel. Nagyarányú  előretörése során döntő győzelmet aratott az időközben nagyhatalommá  váló Urartu serege felett is. Kr.e. 738 –ban meghódította Szíria nagy részét,  majd Kr. e. 734-ben a filiszteus városok és a Földközi-tenger keleti  partvidékének déli része (Júda, Ammón, Edóm, Moáb stb.) ellen fordult.  Gáza elfoglalása után attól valamivel délre kereskedelmi telepet (bít-kári) alapított, amivel ellenőrzése alá vonta a Gázába Egyiptom (és így Afrika), Arábia és Fönícia (Via Maris) felől befutó kereskedelmi útvonalakat. Kr.e. 732 –ben foglalta el  Damaszkuszt, majd élete utolsó éveiben személyesen uralkodott  Babilóniában. Fia – II. Sarrukin – foglalta el végleg Izraelt Kr.e. 722 –ben, bár ez az életébe került, ugyanis a hadjárat közben halt meg. Unokája Szín-ahhé-eriba (Kr.e. 704-681) szinte teljes uralkodását a folyamatosan lázongó  Babilon ellen vezetett hadjáratokkal töltötte. Az asszír-babiloni harcok  közt a legjelentősebb Kr.e. 691 –ben zajlott, amikor a Tigris mentén  egy szövetséges babiloni–elámi sereg indult Asszíria ellen.  Szín-ahhé-eriba kénytelen volt meghátrálni, de a következő évben  rettenetes bosszút állt: megostromolta Babilont, ami 15 hónap után, Kr. e. 689 -ben elesett. Az asszírok kifosztották és lerombolták a várost, csatornákat ástak elárasztására, istenszobrait összetörték.

Hirdetés

Kr.e. 680 –ban Assur-ah-iddína (Kr.e. 680-669) személyében az asszír politika Babilon-barát vonulata  került hatalomra, így az elődje idején lerombolt várost újjáépítették,  és visszaadták privilégiumait. Ebben feltehetően a király alább ecsetelt  betegségeinek és babonáinak is nagy szerepe lehetett. A babiloni  helyzet rendezése és a lázadó Szidón megbüntetése után az asszír haderő  megindult a régi ellenség, Egyiptom földjére, ám az első hadjárat Kr. e.  674-ben még kudarcot (a núbiai Taharka fáraó sikeresen megvédte  országát) Három évvel később Kr. e. 671. július 11-én az asszír haderő bevette Memphiszt,  Egyiptom legjelentősebb városát. Taharka családját és kincstárát  hátrahagyva menekült. A dús zsákmányt Babilon újjáépítésének  finanszírozására fordították.

Az asszír nagyhatalom kiemelkedő uralkodója volt Assur-ban-Apli (Kr.e. 668-631) aki befejezte az apja által elkezdett egyiptomi hódítást, és Kr.e. 664 -ben rövid időre elfoglalta egész Thébát és ezzel egész Egyiptomot.  Ezután azonban nem hallunk többet Egyiptomról asszír részről: a király  feltehetőleg felmérte, hogy a terület az Újasszír Birodalom  akciórádiuszán kívül esik, és valószínűleg tervszerűen ürítette ki a  nagy múltú tartományt. Assur-bán-apli a hódítások mellett nagy hangsúlyt  fektetett a kultúra támogatására, amelynek természetesen leginkább  kultikus vonala volt kiemelkedő. Ennek legfontosabb példája a ninivei könyvtár volt, ami a világ első szisztematikusan rendezett gyűjteménye.

Asszíria bukása (Kr.e. 626-612)

Bukása mégis rohamos gyorsasággal  következett be. A folyton lázongó Egyiptomot már nem lehetett tartani,  Elám megszűntével az iráni népek akadálytalanul törhettek nyugatra,  Urartu végzetes meggyengülése pedig a szkíták és kimmerek számára  nyitott zöld utat. A lakosság emellett folyamatosan lázongott,  elsősorban a nagy történelemmel és kultúrával rendelkező, alárendelt de  mégis bálványozott Babilóniában, ahol a káldok vetették meg a lábukt.

A bukás döntő oka a babiloniak és a médek összefogása és szövetsége volt. Nabu-apal-uszur,  a káld törzs vezére Kr.e. 625 –ben először a káld, arámi, arab és elámi  népeket fogta össze, majd szövetségre lépett a médekkel is. Az  együttesen indított Asszíria elleni függetlenségi harcban Kr.e. 625 –től  Nabu-apal-uszur már Babilón királyaként vezette a hadakat  Assur-ban-Apli fia, az utolsó asszír uralkodó ellen (neve:  Assur-etelli-iláni). Egyiptom azonnal felismerte, hogy az összefogás  elsöprő erejű lehet, így inkább Asszíria mellé állt. Végül Kr.e. 614  –ben Küaxarész vezette médek lerombolták Assurt, majd két évvel később, Kr. e. 612-ben Küaxarész és Nabú-apal-uszur nomádokkal (a manda törzzsel) szövetségben ostrom alá vették, és három hónap után bevette Ninivét is.  Asszíria romadöntésével létrejött az Újbabiloni Birodalom, mely mintegy  9 évtizedre birtokba vette az ókori kelet legnagyobb részét, mint a  térség legerősebb nagyhatalma.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!