Hirdetés

József Attila élete és munkássága

59 perc olvasás
József Attila

József Attila élete

József Attila 1905. április 11-én született Budapesten, a Ferencvárosban. Apja szappanfőző munkás volt, aki hamar elhagyta családját. (Úgy tudták Amerikába vándorolt jobb megélhetést keresni, de csak Romániáig jutott, ahol új családot alapított, s Magyarországon holttá nyilvánították.) Az egyedül maradt anyának mindent meg kellett tennie, hogy magát, két lányát (Etus és Jolán, aki idősebb) és fiát (Attila) ellássa. Szótlanul, komoran dolgozott. Jolán ezt írja róla: “a gond megkövesedett anyánkban, (…). Vékonyka lett, kicsi, lerágtuk a húsát, elszívtuk a vérét…”

Hirdetés


Hirdetés

A két kisebb gyereket, Etust és Attilát állami gondozásba adta: Öcsödre kerültek nevelőszülőkhöz. A kisfiút itt még a nevétől is megfosztották – mivel az Attila nevet nem ismerték – Attilából Pista lett. Szeretetet nem kapott, csupán verést. A mama látogatásakor egész idő alatt bömbölt, s testvére is zokogott. Talán ez volt az első dühkitörése: Attila késsel rohant nővérére, amikor az vigasztalást keresve odabújt hozzá. A mama kedvence volt, a mama mégis elküldte magától, s nem is vitte haza – ez óriási lelki megterhelést okozott számára; a csalódás egy életre szólt. Ez meghatározta egész jellemét: barátságban, szerelemben ragaszkodó, szorongóvá vált.

Tizennégy esztendős volt, amikor meghalt édesanyja, és sógora, Makai Ödön vette pártfogásába. Az ő segítségével lehetett József Attilából diák, és ismerhette meg az értelmiségi életformát. Igaz, Makai szeme előtt valamilyen “tisztességes” szakma lebegett célként.

József Attila a makói gimnáziumi évek alatt tanár-barátokra talált, Juhász Gyula volt az, aki segítette indulását. 17 évesen jelent meg első kötete, és verseit már ekkor publikálta a Nyugatban is. A gimnáziumban nyelveket is tanult. Külföldi útjai során elkerül Bécsbe és Párizsba is, ahol megismerkedik az új művészi törekvésekkel, kapcsolatot keres a szerveződő munkásmozgalommal. A társadalom különböző rétegeinek életét nemcsak átlátja, hanem maga is megéli. Mondhatnánk mindenütt “otthon van”, ha otthontalanság-érzése nem volna olyan kiáltó.

A kultúra legkülönbözőbb vidékeire is eljut, és mindenhonnan merít – a népművészetből (nem csak a magyarból!) és a szürrealizmusból, a Bibliából és az expresszionizmusból. Nem a divatnak hódol, de kiszűri belőle, ami neki való. Kassák, Kosztolányi, Ady és Füst Milán hatása is könnyen felfedezhető műveiben, de egységgé ötvöződnek, az egyéni világa részévé válnak. Az utca és föld fiának vallja magát, s tudatosan is törekszik a teljességre, a kozmikus és a társadalmi rétegek egyéni összeolvasztására. Az életből sem emel át mindent – nem naplót ír, hanem művet épít.

Hirdetés

Tiszta szívvel (1925)

A verset először a Szeged c. lep közölte 1925. március 25-én. József Attila valóban húszéves ekkor. A vers hangulata ellentétes érzelmeket váltott ki: Babits beválasztotta antológiájába, de Horger Antal, a szegedi egyetem professzora megfenyegette a költőt, hogy ilyen felfogással – amíg ő megvan – soha nem lesz középiskolai tanár.

A vers első hat sora csupa tagadás, a legelemibb létszükségletek hiányának felsorolása. A tagadószók és birtokos személyragok “m”-jei között óriási szakadék húzódik meg. Egyetlen cselekvést jelentő ige található itt – igaz tagadva és súlyos nyelvtani hibával: nem eszek. A következő hat sorban a költő az egyetlen megoldáshoz, az ördöggel való szövetséghez jut el. “Egyetlen vagyona maradt, a fiatalsága (…), s csak ezt dobhatta oda a mérleg serpenyőjébe a győztes felnőttekkel szemben.” /Szabolcsi Miklós: Érik a fény/ A lezáró szakasz egész kis ballada: a lehetséges gyilkos halálát villantja fel – a betyársorsot és Villon szellemét idézi. A képzetek rendszerében nem csak itt találkozik a vademberösztön és a művelt értelmiségi gondolkodás vagy a magyar és az egyetemes kultúra.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14