Hirdetés

Madách Imre munkássága

11 perc olvasás
Madách Imre munkássága

Madách Imre élete

1823. január 21-én született a Nógrád megyei Alsósztregován vagyonos középnemesi családban. Négy testvére volt. 1842–ben jogi diplomát szerzett. Balassagyarmaton joggyakornok lett, majd kinevezték aljegyzőnek. Bekapcsolódik a politikába, a centralisták híve. A centralisták a polgári átalakulást, a polgárosodást felgyorsítani igyekvő ifjú publicisták, írók, tudósok, köznemesi értelmiségiek, vagy az arisztokráciából lecsúszott, értelmiségivé váló ifjak voltak. Az ellenzék szónokaként vált ismertté a megyében. Később szívbaja miatt le kellett mondania az aljegyzősségről, de továbbra is jelentek meg cikkei a Pesti Hírlapban. Madách betegeskedése miatt nem vehetett részt a szabadságharcban. A családban sorozatos tragédiák történtek. Forradalmárok rejtegetése miatt feljelentették. 1862-ben jelent meg Az ember tragédiája. Ez a mű egy kérdésre keresi a választ: „Vitte-e előbbre a civilizáció az embert?” Műfaja szerint drámai költemény. A Kisfaludy Társaság és az Akadémia is tagjai sorába választotta. 1860-61-ben ismét bekapcsolódik a politikába, Nógrád megye országgyűlési követévé választotta. 1861-ben a pesti országgyűlésen a radikálisabb határozati párthoz csatlakozott. 1864-ben Alsósztregován halt meg.

Hirdetés

Madách leghíresebb műve: Az ember tragédiája

Az ember tragédiája című művét 1859-60-ig írta, majd 1862-ben jelent meg. Ez az időszak írói sikereinek időszaka, ekkor írja három főművét: A civilizátort (1859), Az ember tragédiáját (1859-1860) és a Mózest (1860-1861).

A műnek több műfaji meghatározása is létezik, műfaja nem határozható meg egyértelműen: drámai költemény, lírai dráma, világdráma, az emberiség költeménye. Keletkezési ideje is sokat elárul a keletkezés körülményeiről: egy csüggedt kor végén és egy újra reménykedő korszak végén alkotta meg. A mű ellentmondásossága, következetlensége, a pesszimista eseménysorozat és az optimista befejezés a megírás időpontjának társadalmi közérzetéből fakadt. Az az ifjú nemzedék, melyhez Madách is tartozott, a forradalom előtt feltétlenül hitt a liberális eszmék diadalában, a társadalmi haladásban, az osztályellentétek kiegyenlítődésében, a jobbágyhelyzet javulásában. Madách Imre visszahúzódó alkat volt, sok egyéni tragédiája miatt. Személyes csalódások érték ekkor Madáchot, melyek növelték kétségbeesését. A legnegatívabb tapasztalata a nőkkel volt, házassága felesége hűtlensége miatt tönkrement, így egyedül kellett nevelnie 3 gyermekét. Ez tükröződik A Férfi és Nő című korai darabjában, melyben nőgyűlöletének ad hangot.

A másik negatív élmény a szabadságharc bukása volt, melyben a nemzet kudarca mellett szembe kellett néznie családtagjai halálával is, nővérét és családját feldühödött román parasztok felkoncolták, ennek hatására kezdett kiábrándulni a népből is. Ennek megfelelően szokás Az ember tragédiáját „emberiség-költeményként” is bemutatni. A különböző részletekben felfedezhetjük a szerző magánéletében felmerülő kérdések megválaszolására való törekvést, de a dráma többek között olyan nagy és általános kérdések, problémák megoldására is törekszik, mint például van-e értelme és célja az emberi létnek, van-e fejlődés, tökéletesedés, kiteljesedés. Az egyes színek részproblémákra világítanak rá, elsősorban az egyén és a közösség viszonyára, a férfi és a nő kapcsolatára, valamint arra is keresi a választ, hogy van-e megoldása a determinizmus és a szabad akarat élesedő problémájának.

A mű ihletforrásai

Az ember tragédiájában rengeteg irodalmi-művészeti alkotás hatása fedezhető fel. A legnyilvánvalóbb a bibliai teremtéstörténet és Dante Isteni színjátéka. Közvetlen előzménynek tekinthetjük Vörösmarty Csongor és Tündéjét valamint Goethe Faustját. Ezek mellett még megtalálhatjuk Milton Elveszett Paradicsom-áriak, Shelley A megszabadított Prométheuszának, és Byron két költeményének, a Manfrédnak és a Káinnak a hatásait is. A korban virágzó eszmeáramlatok, mint a pozitivizmus, a biológiai determinizmus vagy épp a hegeli dialektika, mind nyomot hagytak a műben. A frenológia, mely szerint a gyermek koponyájából kell eldönteni későbbi munkáját, valamint az antrópia elmélet, amely a Nap kihűlését és a Föld elpusztulását jósolja.

Hirdetés

Lapozz a további részletekért

1 2 3


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!