Hirdetés

József Attila élete és munkássága

59 perc olvasás
József Attila élete és munkássága

A hatalmas indulatokat József Attila kivételes értelmi felkészültsége tartja egyensúlyban. Előtte nem volt költő, aki ennyi szeretettel hajolt volna a természet legparányibb élőlényeihez (pl.: a Hangya c. verse) – vagy azonosult ilyen melegséggel volna a világmindenséggel. Apa-hiánya, szeretet éhsége szólal meg a korai istenes verseiben is.

Hirdetés

Az Istenem c. versben dolgos, idősebb férfialaknak látjuk Istent, s a fiatal költő kisinasként sürgölődik körülötte. A vers végig feltételes módot használ. E verséhez hasonló a Komoly lett már c. költeménye, mely szintén kedvesen groteszk. Elképzelhető, hogy a költő a kelet-európai zsidó kultúrából (haszidizmus) is merített: szeretettel beszél az ember-Isten viszonyról, s hétköznapi módon beszélget vele. A kultúrális élmény elválaszthatatlan nála a belső igénytől. Égető szükségben képzelt magának Istent, s vitatkozott vele, gyámolítást kért vagy elutasította – élete végéig.

Első kötete 1922-ben jelenik meg: A Szépség koldusa címmel, s 1924 – 25-ben lát napvilágot a második, melynek címe: Nem én kiáltok.

Nem én kiáltok (1924)

A vers az expresszionizmus eszközeit használja. A felszólító mondatok, az egyes szám második személyhez szóló szavak indulatukkal módosítanak. A logika síkján érthető meg, hogy az elszabaduló sátán ellenében keresi az emberit, a romlatlant.

A költő már korai verseiben is felsorakoztatja az erkölcsös magatartás motívumait – mint ebben a versében, a fűszáltól a kenyérig.

Hirdetés

A romboló és csak az újat hirdető avantgárd irányzatok mellett van egy harmadik, mely a bensőségességet helyezte előtérbe, és József Attila (akárcsak Radnóti) nem az elszakadást, hanem a természetesség újra felfedezésének lehetőségeit látta az avantgárdban.

A vers két sora szállóigeszerűen mondja el az egyén és a közösség összetartozásának gondolatát:

„Hiába fürösztöd önmagadban,

Csak másban moshatod meg arcodat”

A kép felidéz mitologikus történeteket is: a bibliai Veronika-kendő, mely megőrizte Krisztus arcát. De ennél fontosabb, hogy az arc megmosása az élet egyik ősi, kultikus és mégis egyszerű mozzanatai közé tartozik.

Az egyén és a közösség kapcsolatának törvényéhez újabb törvény társul:

„Légy egy fűszálon pici él

S nagyobb leszel a világ tengelyénél.”

Hirdetés

A fűszál pici éle a parányi dolgok végtelen sorába tartozik, melyekhez mindig nagy szeretettel fordult a költő. S ezek a sorok is mutatják, hogy a nagyon kicsi gyakran a hatalmassal, a világmindenséggel találkozik. A fűszál éle és a világ tengelye ér össze a versben, és meghatározza az egyén helyét, szerepét, lehetőségét a világban, a társadalomban.

1924-ben József Attila ismerkedett az avantgárd irányzataival. Az ekkor született Nem én kiáltok mellett a Szép nyári este van vagy az Érzitek-e? is az avantgárd jegyében készült, de csak 1925-ben írt egy egész „korszakra” való expresszionista és konstruktivista verset. Az avantgárd lehetőségeit csak ízlelgeti, s más hangsúlyokkal, kifejezésekkel is próbálkozik. A szegényember-versek (Aki szegény, az a legszegényebb; Szegényember szeretője; Szegényember balladája) a népdal egyszerűségét idéző Erdélyi János hatását mutatják.

Klárisok (1928)

1927-ben, amikor József Attila hazaérkezett Párizsból barátai bemutatták Vágó Mártának. Ebből az ismeretségből nagy és kölcsönös szerelem lett. Vágó József – Márta apja – szocialista érzelmű közgazdász volt, a polgári forradalom híve, és a felvilágosult József Attilát is kedvelte, de pontosan érzéklete, hogy gyenge idegzetű, s ezért féltette a lánnyát. Házasságukat azonban nem tiltotta meg, igaz nem is segítette, de úgy gondolta, hogy jobb, ha előbb a fiatalok valamilyen létalapot teremtenek maguknak. Így Mártát egyéves szociális-munkás tanfolyamra küldte Londonba József Attilának pedig állást szerzett. 1928 őszétől levelezésükben tudhatunk a szerelemről és a szakításról. Ezek a levelek megtalálhatóak Vágó Márta József Attila c. emlékezés-kötetében is.

József Attila kemény elhatározással dolgozik, de érzi, hogy ez az életforma nem neki való. Mártát akarja (már akkor is úgy, mint anyját a gyermek), a biztos szerelmet. Márta azonban meghosszabbítja a tanulmányait és csak a jövőt ígéri a költőnek. 1928 végére már mindketten mást értenek a szavakon, melyeket leveleikben leírnak. Így a szakítás szinte lekerülhetetlen. Ez akkor következik be, amikor Márta értesül arról, hogy József Attila egy másik, Judit nevű nővel, találkozott egy pesti kávéházban. 1929 elején szakadt meg véglegesen a levelezésük. Sőt, a költő több mint négy évig még szerelmes verseket sem ír.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!