József Attila élete és munkássága

A Klárisok a Márta-versek közül való. A négyszakaszos versre szinte táncolni lehet. Zenéje és képei is kört idéznek. Az első szakasz három képe egy teljes kört alkot, de kört képeznek az egyes képek önmagukban is. Kör alakú rajz a nyakat díszítő klárisok sora, a békafejek és a báránygané. Az utóbbi azonban már nemcsak egyszerű megismétlése a kör alakú képeknek, hanem körbe zárja azt az ellentétes is, amely a klárisok és a békafejek között már kialakult. A klárisok a szerelem eszményiségét, a békafejek és a báránygané az anyaghoz való kötöttségét jelentik.

Ugyanez a nagy kör ismétlődik megy – szintén három körből – a második szakaszban is. A holdudvar sejtelmességét tovább fokozza a rózsa átszellemült képe. A következő kép megőrzi a légiességet, de a harmadik („kenderkötél nyakamon”) brutálisan szertefoszlatja azt, s bezárja a második szakasz nagy körét is. A szerelem álombéli gyönyörűség és kenderköteles gyötrelem is lehet. – akár egyszerre.

A harmadik és negyedik szakasz tükörképe az első kettőnek – ahogyan a folyóvízben is tükröződik a jegenye lombja. A szoknya, a harang, a lombos fa itt is különálló köröket alkot.

Bánat (1930)

1929-ben József Attilának már kapcsolata volt a magyar munkásmozgalommal. Egyre több előadást tartott és agitált. Cselekvő ember lett, ami azt jelentette számára, hogy végre felnőtt.

Erről a korszakváltásról szól a Bánat c. verse is. A helyszín az erdő – ezúttal az átváltozás erdeje. A szarvasból farkas, az ifjúból férfi, a szemlélőből cselekvő lesz.

Az erdő, mint az élet jelképe éppúgy feltűnik a népmesékben, mint a modern költészetben. A vers négy szakaszében fokozatosan alakul át farkassá a szarvas: az első szakaszban még csak a szívében, a lelke mélyén jelennek meg a farkasok. A másodikban még nem történt meg az átalakulás, de már megkezdődött az agancs elhagyásával – a következő szakasz első sorának jövő ideje is ezt a köztes állapotot mutatja. A „varázs-üttön” jelzi a fordulatot: az ordasnak társai vannak, a beilleszkedést próbálja. S az utolsó versszak – ugyanúgy, mint az első – többértelmű: az ünőszóra figyelő farkas vajon a múltja, egykori társai után kívánkozik, vagy már prédáját figyeli?

József Attila írt még egy Bánat c. (1931) verset: ez már sokkal politikusabb; az erdő is szikárabb, keményebb erdővé nőtt.

József Attila bekapcsolódott az illegális kommunista mozgalomba, de érzékelni kellett a mozgalom dogmatikus rendszerét is. 1931-ben az ügyészség lefoglalja a Döntsd a tőkét, ne siránkozz! c. kötetét, mert kommunista uszításnak minősítette, ugyanekkor a moszkvai Sarló és Kalapács azt írja róla: a „fasizmus táborában keresi a kivezető utat”. A bántás miatt a költő joggal hiszi, hogy „kimarták”. E támadást követte, amikor meghiúsították (a párt) lapkiadási elképzeléseit is. A költőben talán ekkor merült fel először az öngyilkosság gondolata, amikor megcsúfolódott előtte a közösséghez tartozás érzése. Az 1936-tól megjelenő Szép Szó c. folyóirat ezen már nem tudott fordítani.

Arra vágyott, hogy szorongásait feloldhassa a közvetlen társadalmi tevékenységben, de semmi nem állt tőle távolabb, mint a propaganda-verselés. 1932 után nem volt módja közvetlen politikai cselekvésre, mégis ekkor születtek legkiemelkedőbb forradalmi versei: Holt vidék (1932), Külvárosi éj (1932), A város peremén (1933).

Holt vidék (1932)

A vers a zenéjével hökkent meg és bűvöl el. A szabályos hangsúlyos verselésű, négysoros, páros rímű szakaszokhoz még egy rövidke sor csatlakozik rímtelenül. A szakaszokat keményen lezárja ez a három szótagos sor. Valójában három nyolcasból és egy tizenegyesből építkezik egy-egy szakasz, s a tizenegyest tagolja a költő az előző sorral rímelő nyolcasra és hármasra: a vers strófaszerkesztési bravúr.

A hagyományos verszene József Attilánál összeolvad a népdal, a szabad vers, a görög mértékű és magyaros tagolás. Az avantgárd klasszicizálása József Attila egyik legkitűnőbb tette. Hagyomány és újítás találkozik verseiben és egy magasabb minőséget alkot. A költő legfőbb tartalmi-formai jellemzője az összetettség, a komplexitás. Műveiben nemcsak a töredezett világot, hanem az egység programját is képes fölvázolni.