Mozgás
Mozgás A mozgásokat sokféle szempont alapján csoportosíthatjuk. Lehet a mozgás aktív vagy passzív, hely- vagy helyzetváltoztató. A mozgást értelmezhetjük a sejtek szintjén (pl. a sejtplazma áramlása), a szervek, szervrendszerek szintjén (pl. a szív vagy a légzés működése) és a szervezet szintjén is.
A csont
A csont kemény, de rugalmas. Nem tömör szerkezetű. A végtagok hosszú, csöves csontjainak középső része belül üreges, a végdarabokban a használat során szükséges erővonalak mentén finom csontgerendázat alakul ki. A lapos csontok külső, tömör rétege alatt a csontgerendázat nem olyan kifejezett, ilyen esetben szivacsos csontállományról beszélünk. A csontváz a szervezet élő része, ha megsérül, regenerálódik. A csont felszínét kívülről élő, érzékeny csonthártya borítja. A csontszövetben is van egy kevés ér. Anyagcseréje lassú.
A csontok mozgatható és nem mozgatható kapcsolatban állnak egymással. A mozgatható kapcs. az ízület, a nem mozgatható pedig lehet összenövés (medence), varratos kapcsolat (koponya) és porcos kapcsolat (a bordák és a szegycsont között).
A koponya két részből áll: agykoponya és arckoponya. Agykoponya csontjai: homlokcsont, 2 falcsont, 2 halántékcsont, nyakszirtcsont, ékcsont. Az arckoponyacsontjai: orrcsont, 2 könnycsont, 2 járomcsont, 2 felső állcsont, állkapocs. Az orrüreg belsejében vékony, csontos alapú, felületnövelő lemezek – az orrkagylók – találhatók. Az orrüreg felső, belső részét alkotja a rostacsont. Oldalsó, belső részét az alsó orrkagylócsont. Az ekecsont a csontos orrsövény alsó, hátsó részét képezi, a szájpadcsont pedig az orr- és a szájüreget választja el egymástól. A fejvázhoz sorolják a patkó alakú nyelvcsontot.
A törzs vázát a gerincoszlop alkotja. Hozzá 12 pár borda ízesül, ezt elöl a szegycsont kapcsolja össze. A felső 7 pár borda a valódi borda, ezek egyenként ízesülnek a szegycsonthoz. Az ez alatti 3 pár borda úgynevezett álborda, amely porcosan összekapcsolódik és együtt nő a szegycsonthoz. Az utolsó 2 pár borda egyáltalán nem ér a szegycsonthoz, ez a lengőborda. A gerincoszlop csigolyákból áll. A has felé eső részük a tömör csigolyatest, a hát felé eső részükön találjuk a gerincvelőt védő csigolyaívet, amelyen a tövisnyúlványt és a két harántnyúlványt különböztetjük meg. 33-35 csigolyánk van: 7 nyaki, 12 háti, 5 ágyéki, 5 keresztcsonti és 4-6 farokcsigolya. A nyakcsigolyák csigolyateste kicsi, és harántnyúlványaik tövében egy-egy kis lyuk van. Két, fejbe futó artéria halad itt.
A hátcsigolyák csigolyatestén és harántnyúlványain van a bordák ízesülési helye. Az ágyékcsigolyák csigolyatestei nagyok, vaskosak.
A keresztcsonti csigolyák egy egységes csonttá forrtak össze. Az első nyakcsigolya felső részén lévő két, nyereg alakú, homorú ízületi felszínbe illeszkedik a koponya alapjának két domború ízületi bütyke » bólintó mozgás. Az első nyakcsigolya csigolyatestének közepe viszont elvált az első nyakcsigolyától és ránőtt a második nyakcsigolya csigolyatestére és ott a fognyúlvány nevű képletet alakította ki. A fej forgatását az első nyakcsigolya C alakú, hiányos csigolyateste és a második nyakcsigolya fognyúlványa közötti ízület teszi lehetővé. A csigolyákon felfelé és lefelé 2-2 ízületi nyúlvány van. A csigolyatestek között kemény és rugalmas porckorongokat találunk. A porckorongok annyira széttartják a csigolyákat, hogy a csigolyák között mindkét oldalon 1-1 gerincvelői ideg tud kilépni. A porckorong kemény, kötőszövetes tokjának sérülésekor a porckoron lágyabb, belső anyaga kitüremkedik » porckorongsérv.
A végtagok váza a függesztőövvel kapcsolódik a törzshöz. A felső végtagé a lapocka és a kulcscsont. A lapocka a hát izomszövetébe ágyazódik és a háton laposan fekszik. A felkarcsont a vállízületben a kulcscsonttal és a lapockával ízesül, a törzstől távolabbi végéhez pedig a singcsont és az orsócsont kapcsolódik. A singcsont nyúlványa a könyök, valamint a csukló kisujj felőli bütyke. A csuklót a 8 kéztőcsont alkotja. Innen indul az 5 kézközépcsont, ezek végén 14 ujjpercet találunk.
Az alsó végtag függesztőöve a medence, amely két medencecsontból és a csigolyák összenövéséből keletkezett keresztcsontból áll. A medencecsont 3-3 csontból nőtt össze: a csípőcsontból, az ülőcsontból és a szeméremcsontból. A csípőcsont kiszélesedése a csípőlapát, az alatta elhelyezkedő, szűkebb, henger alakú rész a kismedence. A medencecsonton lévő, homorú, félgömb alakú ízületi VÁPÁBA ízesül a combcsont kerek feje. A combcsont alatt az erősebb sípcsontot és a vékony szárkapocscsontot találjuk. A vastag, erős combcsont és a vastag sípcsont nagy felületen érintkezik. A térd hajlításakor a két, lapos, nagy ízfelszínt borítja a térdkalácscsont. A sípcsont adja a belső bokát, a szárkapocscsont feje a külsőt. A 7 lábtőcsont egyike a sarokcsont. A lábfej elülső részét az 5 lábközépcsont és a 14 lábujjperc alkotja.
Lapozz a további részletekért