Hirdetés

József Attila élete és munkássága

59 perc olvasás
József Attila

1936 könyvhetére a Szép Szó különszámot jelentetett meg. A kötet címe: Mai magyarok régi magyarokról. Ezt a kötetet vezeti be József Attila A Dunánál c. verse.

Hirdetés


Hirdetés

A megrendelt költemény azonban nyűg volt a költőnek. Nyomasztotta, hogy olyan verset várnak tőle, mely programalkotó és kifejezi a korszak lelkét. Ugyanakkor élvezte is, hogy verset rendelnek tőle.

A Dunánál c. vers nagyszabású kompozíció, mely nagy konstruktivitási képességet igényel.

A háromrészes vers indítása: a költő szemlélődő alakját látjuk. A helyzet aprólékos leírásában az ember és a világ távolsága érződik, de a szakasz végére a kettő már összeolvad.

A környezet a költő számára vagy idegen, amelyet kívülről jelenít meg, vagy eggyé válik vele. A távolság megszüntetésének vágya, a kozmoszban való feloldódás élménye gyakran jelenik meg verseiben egyszerre. A külvilággal való összeolvadás ambivalens érzése egész költészetében fellelhető. A költeményeiben a világ szinte “kínálja magát”, tehát nem passzív. Az ember és a világ kapcsolatában mindig kölcsönös mozgás figyelhető meg.

Hirdetés

A költő A Dunánál c. versében a történelem folyamával érzi egynek magát. Az első részben az érzékelés síkján a múltat hömpölyögtető Dunát is saját testeként fogadja el. (“Mintha szivemből folyt volna tova…”)

A Duna 1936-ban már a kelet-közép-európai népek hazájának jelképe évtizedek óta. Egy évszázaddal korábban Eötvös József “honnom könnyé”-nek nevezte, s szimbólumértékét Ady teremtette meg olyan verseiben, mint pl.: A Duna vallomása, Magyar jakobinusok dala. Ady történelmi látomásai a kor eszméi nélkül elképzelhetetlenek: a soknemzetiségű térség összefogásáról álmodoztak, s a terv egyre inkább utópia lett a század folyamán.

József Attila szinte közvetlenül kapcsolódik Adyhoz.

Az első rész egységét a Duna-metafora biztosítja. Látjuk: a költő bent van a tájban, s a táj benne; részese a történéseknek s szemlélője is. A folyó, a térség jelképe vízszintesen hömpölyög, az eső (a múlt) függőlegesen mozog. A horizontális és vertikális síkok metszetében ott ül a szemlélődő ember.

A Duna mozgásában emberi mozdulatok is keverednek: ezeket a munkákat férfi végzi, s mellette feltűnik egy gyöngéd nő alakja is. Az anya-nő alak konkrétabb (a költőnek valóságos apa-emléke nem is lehetett). A férfi csak a vágyott teljesség részeként jelenik meg – éppígy csak sóvárgott emlékről ír a harmadik részben:

Hirdetés

“Anyám szájából édes volt az étel,

apám szájából szép volt az igaz.”

Ősi és modern emberpár képét rajzolja meg, s leginkább a harmónia megteremtésének programját jeleníti meg. Amikor a termékeny anya képe ismét látható, a Duna sodrában az élet folyása is érzékelhető lesz, s a teljesség a dülöngő temetővel teremtődik meg. A temető-motívumból következik a második részt átfogó gondolat: az ősökkel való együttlétezés. Apáinkat az élet fenntartása felőrölte, s mégis van valami, amit ők látnak jobban, mert életükben közelebb kerültek az anyagi léthez, s azóta anyaggá bomolva az elmúlás tényét is megélték.

A vers második és harmadik szakasza szünet után indul, s a zárókép át is vezet a következő részbe: jönnek az ősök, és az ősök érzetéből a konkrét ősök, a szülők. A múlt és jelen olyan vállalása ez, mely nélkül nem létezhet egészséges jövő.

A költő személyisége az, ami összetartja az időt. Őbenne férnek meg az egymással szemben álló történelmi alakok is. A költő azt állítja, hogy az élő embernek tudomásul kell vennie a múltat, viselnie kell dicsőt és dicstelent. A bevallás azt jelenti, hogy elutasítjuk a felejtést, de a vagdalkozó számonkéréseket is(!). A bevallás folytonos emlékezés, és nem ürügy a régi háborúságok felszítására. Az emlékezés békévé oldja a harcot, és csak az emlékezés oldhatja békévé.

Hirdetés

Levegőt! (1936)

A cím sikollyá válik. A versben a Horthy-korszakot jeleníti meg a költő. Olyan rendről álmodik, melynek az építőkövei az emberek. A szabadság motívumai, képi az utolsó versszakban jelennek meg.

Hazám (1937)

Az 1937-es könyvhétre újabb különszámmal jelent meg a Szép Szó. A Hazám ennek bevezető verse. A hét Petrarcai szonettből (rímképlete: A B A B – A B A B – C C D – E E D) álló költemény egyetlen körkép. Az első és az utolsó szonett lírai hőse a költő, az ő jelenléte keretezi a nemzeti tablót.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!