Petőfi Sándor élete
Petőfi Sándor 1823. január 1-én született. 1824 októberében Kiskunfélegyházára költöztek (ezt tartotta szülőhelyének) Tanulmányai:
- 1828 – Félegyháza
- 1829-31 – Kecskemét
- 1831 – Szabadszállás
- 1831-33 – Sárszentlőrinc
- 1834-35 – Pest: előbb az evangélikus német, majd a piarista gimnázium tanulója
- 1835-38 – Aszód
- 1838 – Selmecbánya: selmeci líceum
- a magyar önképzőkör tagja
- megismerkedett az újabb magyar költészettel (Gvadányi, Vörösmarty, Csokonai)
- tanulmányait hanyagolta anyagilag tönkrement édesapja visszavonta támogatását
1839
- február – Petőfi gyalog elindult Pestre és beállt a Nemzeti Színházhoz kisegítő munkásnak, majd szülei kérésére hazament
- május-szeptember – Ostffyasszonyfán élt egy rokonánál
- szeptember – Sopronban önként beállt katonának a császári hadseregbe
1840 tavasza – Grazba érkezett alakulatával, de nem bírta a terhelést és megbetegedett (Zágrábban ápolták) 1841
- február – elbocsátották a katonaságtól
- március – Pápára ment, ahol Orlay Petrich Soma vendége volt (néhány hétre a gimnáziumba is beiratkozott)
- Pozsonyon keresztül Dunavecsére gyalogolt szüleihez
- Pest Selmec Dunavecse
- június-szeptember – Ozorán felcsapott vándorszínésznek
- október – visszatért Pápára tanulni a pápai kollégiumba
- Pápán ismerkedett meg és kötött barátságot Jókai Mórral
1842
- augusztus – Komáromban volt Jókaiéknál, majd Mezőberényben Orlaynál vendégeskedett
- október – örökre abbahagyta a tanulást anyagi gondjai miatt
- novembertől – Székesfehérváron, majd Kecskeméten színész (1843. áprilisig)
1843
- Kecskemétről (Pestet és Pápát érintve) Pozsonyba gyalogolt, ahol Országgyűlési Tudósításokat másolt
- nyár – Pesten és Gödöllőn töltötte és a Külföldi Regénytár részére fordított (tiszteletdíjak!)
- kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal Pilvax kávéház
- ősz – Debrecenben ismét színésznek állt és Diószegre, majd Székelyhídra vándorolt
- november – betegen tért vissza Debrecenbe és ekkor határozta el, hogy felhagy a színészi ábrándokkal
1844
- február – szélben, esőben indult Pestre, hogy költő legyen
- felkereste Vörösmartyt és az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását
- július – Vahot Imre segédszerkesztőnek maga mellé vette a Pesti Divatlaphoz
- október – megjelent A helység kalapácsa c. komikus eposza és első verseskötete (Versek 1842-44)
- Pesten megismerkedett Vachott Sándor (Vahot Imre testvére) sógornőjével, a 15 éves Csapó Etelkével, aki azonban 1845. január 7-én váratlanul meghalt. versciklus (szerelemvágy, gyász): Cipruslombok Etelke sírjáról
1845
- március – megjelent a János Vitéz
- kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből
- április – elindult felvidéki körútjára mindenhol lelkesen üdvözölték a már ismert költőt
- nyár – az út során készült Úti jegyzetek c. útirajzát kiadták
- újabb sikertelen szerelem: szép, szőke, gödöllői lány – Mednyánszky Berta (szeptemberben megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart a házasságról) à versciklus: Szerelem gyöngyei (október)
- november – megjelent második verseskötete: Versek II.
- otthon, Szalkszentmártonon tartózkodott (’46 márc. 10-ig)
1846
- március – Petőfi visszatért Pestre és belevetette magát az irodalmi és a politikai életbe, szervezni kezdte a Tízek Társaságát
- szeptember – a nagykárolyi megyebálon megismerte az akkor 18 éves Szendrey Júliát – az erdődi jószágigazgató kissé szeszélyes, irodalomértő leányát –, akit nem a férfi, hanem a költő hírneve ragadott meg
Júlia nem érezte a szerelem „spontaneitását” s nem volt képes azonnal dönteni; az egyenes választ hónapokig halogatta. A szerelmi regény minden mozzanatát őrzik a költemények s a Reszket a bokor mert… kezdetű költemény már a lemondás szándékát sejteti. Ezt Júlia is észrevette s „a zárdabeli kislányok együgyűségével használta fel az elszakadt fonál összekötésére, melyet aztán egy lasszóvető biztonságával ránt majd meg” (Illyés Gyula). 1847
- március – megjelent Összes költemények c. kötete
- július – beutazta újra a Felvidéket Úti levelek
- szeptember – megismerkedésük évfordulóján összeházasodtak Erdődön, a mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötték igazi barátságot is hozott számára ez az év: Arany János (levelezésbe kezdtek)
Koltóról Nagyszalontára utaztak, hogy meglátogassák Aranyékat
- november – Pestre érkeztek
1848
- január – forradalomvárás, március 15-e egyik vezetője
királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, támadta a kormány politikáját veszített népszerűségéből
- június – a szabadszállási képviselő-választásokon nem jutott be a nemzetgyűlésbe
Szabadságharc
- századosi rangot kapott
- feleségét Erdődre vitte, majd a Szendrey család Debrecenbe menekült ahol 1848 december 15-én megszületett fia, Petőfi Zoltán aki tüdőbaja miatt fiatalon meghalt
- kötelességének érezte, hogy harctérre menjen jelentkezett Bem seregébe (’49 január)
- Bem megszerette, segédtisztjévé nevezte ki
- később Klapka Györggyel került összetűzésbe, ami miatt lemondott rangjáról és kilépett a seregből
anyagi gondok el kellett adnia Bemtől kapott lovát márciusban apja, majd anyja is meghalt, őket is el kellett temetni
- családjával Erdélybe akart menni, de a kocsirúd eltört és vissza kellett fordulniuk
- Bemhez ment, akkor a katonai tábor volt a legbiztonságosabb hely (Júlia és Zoltán Tordán maradt)
- rangját visszakapta, de lényegében civilként vett részt a segesvári csatában
1849. július 31. – Petőfi örökre eltűnt, sírjának helye ismeretlen Petőfi halála után Szendrey Júlia Kolozsvárott, majd apjánál Erdődön élt. 1850. júliusában Horvát Árpád történész, egyetemi tanár felesége lett, halála előtt másfél évvel azonban különvált tőle. Néhány elbeszélést, verset írt, naplót vezetett. PETŐFI SÁNDOR (1823-1849) élete
Lapozz a további részletekért