Petőfi Sándor élete

12 perc olvasás

Petőfi Sándor 1823. január 1-én született. 1824 októberében Kiskunfélegyházára költöztek (ezt tartotta szülőhelyének) Tanulmányai:

Hirdetés

1828 – Félegyháza
1829-31 – Kecskemét
1831 – Szabadszállás
1831-33 – Sárszentlőrinc
1834-35 – Pest: előbb az evangélikus német, majd a piarista gimnázium tanulója
1835-38 – Aszód
1838 – Selmecbánya: selmeci líceum
- a magyar önképzőkör tagja
- megismerkedett az újabb magyar költészettel (Gvadányi, Vörösmarty, Csokonai)
- tanulmányait hanyagolta $\rightarrow$ anyagilag tönkrement édesapja visszavonta támogatását

1839

február – Petőfi gyalog elindult Pestre és beállt a Nemzeti Színházhoz kisegítő munkásnak, majd szülei kérésére hazament
május-szeptember – Ostffyasszonyfán élt egy rokonánál
szeptember – Sopronban önként beállt katonának a császári hadseregbe

1840 tavasza – Grazba érkezett alakulatával, de nem bírta a terhelést és megbetegedett (Zágrábban ápolták) 1841

február – elbocsátották a katonaságtól
március – Pápára ment, ahol Orlay Petrich Soma vendége volt (néhány hétre a gimnáziumba is beiratkozott)
$\rightarrow$ Pozsonyon keresztül Dunavecsére gyalogolt szüleihez
$\rightarrow$ Pest $\rightarrow$ Selmec $\rightarrow$ Dunavecse
június-szeptember – Ozorán felcsapott vándorszínésznek
október – visszatért Pápára tanulni a pápai kollégiumba
Pápán ismerkedett meg és kötött barátságot Jókai Mórral

Hirdetés

1842

augusztus – Komáromban volt Jókaiéknál, majd Mezőberényben Orlaynál vendégeskedett
október – örökre abbahagyta a tanulást anyagi gondjai miatt
novembertől – Székesfehérváron, majd Kecskeméten színész (1843. áprilisig)

1843

Kecskemétről (Pestet és Pápát érintve) Pozsonyba gyalogolt, ahol Országgyűlési Tudósításokat másolt
nyár – Pesten és Gödöllőn töltötte és a Külföldi Regénytár részére fordított (tiszteletdíjak!)
kapcsolatba került a fővárosi értelmiségi ifjúsággal $\rightarrow$ Pilvax kávéház
ősz – Debrecenben ismét színésznek állt és Diószegre, majd Székelyhídra vándorolt
november – betegen tért vissza Debrecenbe és ekkor határozta el, hogy felhagy a színészi ábrándokkal

1844

február – szélben, esőben indult Pestre, hogy költő legyen
felkereste Vörösmartyt és az ő ajánlatára a Nemzeti Kör vállalta verseinek kiadását
július – Vahot Imre segédszerkesztőnek maga mellé vette a Pesti Divatlaphoz
október – megjelent A helység kalapácsa c. komikus eposza és első verseskötete (Versek 1842-44)
Pesten megismerkedett Vachott Sándor (Vahot Imre testvére) sógornőjével, a 15 éves Csapó Etelkével, aki azonban 1845. január 7-én váratlanul meghalt. $\rightarrow$ versciklus (szerelemvágy, gyász): Cipruslombok Etelke sírjáról

1845

március – megjelent a János Vitéz
kilépett a Pesti Divatlap szerkesztőségéből
április – elindult felvidéki körútjára $\rightarrow$ mindenhol lelkesen üdvözölték a már ismert költőt
nyár – az út során készült Úti jegyzetek c. útirajzát kiadták
újabb sikertelen szerelem: szép, szőke, gödöllői lány – Mednyánszky Berta (szeptemberben megkérte a kezét, de a lány apja hallani sem akart a házasságról) à versciklus: Szerelem gyöngyei (október)
november – megjelent második verseskötete: Versek II.
otthon, Szalkszentmártonon tartózkodott (’46 márc. 10-ig)

1846

március – Petőfi visszatért Pestre és belevetette magát az irodalmi és a politikai életbe, szervezni kezdte a Tízek Társaságát
szeptember – a nagykárolyi megyebálon megismerte az akkor 18 éves Szendrey Júliát – az erdődi jószágigazgató kissé szeszélyes, irodalomértő leányát –, akit nem a férfi, hanem a költő hírneve ragadott meg

Hirdetés

Júlia nem érezte a szerelem „spontaneitását” s nem volt képes azonnal dönteni; az egyenes választ hónapokig halogatta. A szerelmi regény minden mozzanatát őrzik a költemények s a Reszket a bokor mert… kezdetű költemény már a lemondás szándékát sejteti. Ezt Júlia is észrevette s „a zárdabeli kislányok együgyűségével használta fel az elszakadt fonál összekötésére, melyet aztán egy lasszóvető biztonságával ránt majd meg” (Illyés Gyula). 1847

március – megjelent Összes költemények c. kötete
július – beutazta újra a Felvidéket $\rightarrow$ Úti levelek
szeptember – megismerkedésük évfordulóján összeházasodtak Erdődön, a mézesheteket Teleki Sándor gróf koltói kastélyában töltötték igazi barátságot is hozott számára ez az év: Arany János (levelezésbe kezdtek)

$\rightarrow$ Koltóról Nagyszalontára utaztak, hogy meglátogassák Aranyékat

november – Pestre érkeztek

1848

január – forradalomvárás, március 15-e egyik vezetője

királyellenes verseket írt, népgyűléseket szervezett, támadta a kormány politikáját $\rightarrow$ veszített népszerűségéből

Hirdetés

június – a szabadszállási képviselő-választásokon nem jutott be a nemzetgyűlésbe

Szabadságharc

századosi rangot kapott
feleségét Erdődre vitte, majd a Szendrey család Debrecenbe menekült ahol 1848 december 15-én megszületett fia, Petőfi Zoltán aki tüdőbaja miatt fiatalon meghalt
kötelességének érezte, hogy harctérre menjen $\rightarrow$ jelentkezett Bem seregébe (’49 január)
Bem megszerette, segédtisztjévé nevezte ki
később Klapka Györggyel került összetűzésbe, ami miatt lemondott rangjáról és kilépett a seregből

$\rightarrow$ anyagi gondok $\rightarrow$ el kellett adnia Bemtől kapott lovát márciusban apja, majd anyja is meghalt, őket is el kellett temetni

családjával Erdélybe akart menni, de a kocsirúd eltört és vissza kellett fordulniuk
Bemhez ment, akkor a katonai tábor volt a legbiztonságosabb hely (Júlia és Zoltán Tordán maradt)
rangját visszakapta, de lényegében civilként vett részt a segesvári csatában

1849. július 31. – Petőfi örökre eltűnt, sírjának helye ismeretlen Petőfi halála után Szendrey Júlia Kolozsvárott, majd apjánál Erdődön élt. 1850. júliusában Horvát Árpád történész, egyetemi tanár felesége lett, halála előtt másfél évvel azonban különvált tőle. Néhány elbeszélést, verset írt, naplót vezetett. PETŐFI SÁNDOR (1823-1849) élete

Hirdetés

Lapozz a további részletekért