A szókincs jelentésváltozásának típusai különböző nyelvtörténeti korok szövegeiben

„A magyar nyelv szavai pontosak, érzékletesek;
belső és jelképes értelmükre érdemes mindig odafigyelni.”
(Márai Sándor)

A szókincs fogalma

Szókincsnek azt a készletet nevezik, amely nyelvünk összes szavát tartalmazza.
A szókincs változását jelentéstani jelenségek szabályozzák, amelynek oka, hogy a különböző korokban a szavak értelme megváltozhat, kikophatnak szavak, valamint újak kerülhetnek be.
Ezen folyamatok megvalósulhatnak mesterségesen, valamint organikusan.

A jelentésváltozás okai

Jelentésváltozás alatt azt a nyelvi változást, illetve folyamatot értjük, amelynek végeredményeképpen egy szó vagy kifejezés eredeti jelentéséhez egy új, addig ismeretlen jelentés párosul.
A jelentésváltozás a nyelvhasználat során valósul meg.
Az okok egyik csoportját alkotják a külső, azaz nyelven kívüli tényezők, amelyek valamilyen társadalmi szükségletre adott reakciók. Külső folyamat a társadalmi, gazdasági fejlődés, az emberi gondolkodás változása, a műveltség terjedése.
Az okok másik csoportját a belső, vagyis nyelvi okok képezik, amelyek nyelvi fejlődésre és átalakulásra utalnak. Belső folyamat például a többjelentésű, rokon- és ellentétes értelmű szavak, nyelvi elemek mozgása.
– Külső tényező: példa a bolt szó, amely eredetileg, mint boltív, boltozat, azaz íves szerkezetet jelentő építészeti fogalom jelent meg, majd később kereskedelmi helyiségként történő használata terjedt el. Ennek társadalmi oka, hogy a kereskedelmi helyiségek ilyen típusú épületekben kaptak helyet, így a nyelv ezt a kifejezést boltra rövidítette a forma, azaz a vásárlás helye, valamint a funkció, azaz a vásárlás egybemosásával.
– Belső tényező: példa a Bécsi kódex ildomos szava, amelyhez a kezdetekben az ügyes, gyors jelentés párosult, azonban ma illendőt, illedelmest jelent. Ezen változás oka az illik szóhoz fűződő pozitív képzettársítás – azaz a gyors, ügyes – amely által önálló jelentést is felvett.

A szókincs változása

A fentiekben említett külső és belső tényezők következtében indulnak el azon folyamatok, amelyek által a szavak esetlegesen új jelentést vesznek fel, vagy a szókincsben új szavak jelennek meg, egyes szavak pedig kikopnak. Ezt nevezzük organikus, azaz természetes szókincsváltozásnak.
Az egyes nyelvtörténeti korok szövegeiben megtalálható szavak akkori jelentése ma már más, új jelentéssel rendelkezhet. Erre példaként említhető az ómagyar nyelvtörténeti korszakban a Halotti beszéd és könyörgés magyar nyelvű szövegemlékből az achszin szó, amely a nyelvemlék szövegkörnyezetében értelmezve úrnőt jelent, a ma használatos jelentése azonban már az asszony, azaz a férjezett nő.
A szavak kikopására példaként szolgálhat Arany János Toldi című művében a toportyán, azaz nádifarkas szó eltűnése.
Új szó megjelenésére példa az angol eredetű cset kifejezés, amely csevegés értelemben használatos, és az online közösségi oldalak elterjedésével került be a magyar szókincsbe a XXI. században.

A mesterséges szókincsváltozás során valamilyen külső hatásra mennek végbe a módosulások.
Ennek közismert példája a XIX. században végbement nyelvújítás, amelynek során a nyelvújítók saját maguk bővítették a szókincset különféle eszközökkel.
Módszereik a következők voltak:

• idegen szavak lefordítása szó szerint – példa: fixa idea (latin szóból) -> rögeszme kifejezés;
• szóelvonás – példa: üres melléknévből -> űr főnév;
• szóösszetétel – példa: szem + üveg szavakból -> szemüveg szó;
• szóösszerántás – példa: híg + anyag szavakból -> higany szó;
• szóképzés – példa: fogy igéből -> fogyaszt ige;
• régi szavak felújítása – példa: aggastyán szó újra használata;
• tájnyelvi szavak köznyelvbe emelés – példa: bútor (eredetileg batyu) szóból -> berendezési tárgy használata;
• erőltetett szóalakok létrehozása – példa: járda szó.

Az egyes nyelvtörténeti korszakokban a magyar szókincs jelentős változáson ment keresztül.
Az ómagyar nyelvtörténeti korban a Halotti beszéd és könyörgés, a XV. százasban a Bécsi kódex vizsgálata a hangsúlyos. A XIX. századi nyelvújítás során mentek végbe a legjelentősebb változások. A XX-XXI. században pedig számos angolszász eredetű szó került be a szókincsbe az internet elterjedésének hatására.

A szókincs jelentésváltozása ma is egy állandó folyamat, amelynek következtében új szavak kerülnek be a szókincsbe, valamint egyes szavak pedig kikopnak, eltűnnek.