Hirdetés

Európa földrajza

48 perc olvasás
Európa földrajza

 

Olaszország

Az EU fejlett országai közé tartozik. Északi és deli része között jelentős fejlettségi különbség figyelhető meg. Az ország életében nagyon fontos az idegenforgalom. A külföldről érkező turisták számát és az idegenforgalomból származó bevételt tekintve is a világ élvonalába tartozik. Az ipari háromszög fejlettségének okai: kedvező földrajzi fekvés, nagyszámú szakképzett munkaerő, termelési hagyományos, energia. A TNC-k és a kisvállalkozások között széleskörű együttműködés alakult ki.

Hirdetés


Hirdetés

 

Észak-Olaszország jellemzői:

·         Már a középkortól fejlett térség volt (posztóipar, bankok), fontos kereskedővárosokkal (Genova. Velence).

·         Hamarabb indult meg az iparosodás, folyamatos kapcsolata volt Nyugat-Európával.

·         Nyersanyagok: földgáz, Alpok vízerőművei, Genovába érkező kőolaj.

·         A Pó-síkság talajai és kontinentális éghajlata fejlett mezőgazdaságot éltet (búza, kukorica, gyümölcsök, szarvasmarha).

Hirdetés

·         Az olasz ipari háromszög az ország gazdasági központja.

·     Milánó: pénzügyi-kereskedelmi központ, autóipar (Alfa Romeo), vegyipar (Pirelli), elektronika, divat.

·     Torino: autógyártás (Fiat).

·     Genova: kikötő, import termékek feldolgozása (kohászat, kőolajfinomítás, gépipar).

·         Másik fontos kikötője Trieszt. Jelentősek az északi-olasz kis-és középvállalkozások (bútor, csempe, kerámia).

·         Itt található az olasz Riviéra, Velence, Firenze.

Hirdetés

 

Dél-Olaszország jellemzői:

·         Sokáig feudális jellegű volt, az iparosodás késve indult meg, a fejlettebb északi ipar elnyomta.

·         Kevés termőföld, kedvezőtlen adottságok, mégis a mezőgazdaság dominál (szőlő, gyümölcsök, olive, juh, kecske). Kisparaszti birtokok mellett latifundiumok, lassan visszaszoruló részesbérleti rendszerrel.

·         Nyersanyag és szakképzett munkaerő hiánya jellemző.

·         Fontos a térség megélhetésében az idegenforgalom (tengerpart, Szicília, vulkánok, ókori görög és római emlékek).

Spanyolország

 

Gazdasági fejlődését segítő tényezők: sok ásványkincs, vízenergia, hosszú mediterrán tengerpart, két tengerrel, illetve óceánnal van kapcsolata, kiváló idegenforgalmi lehetőségek. Hátráltató tényezők: száraz, kevésbé termékeny belső területek, gyarmatai elvesztésével elszegényedett, belső etnikai megosztottság, elszakadási tervek (baszkok, katalánok), nagyarányú munkanélküliség erősen érintette. A külföldről érkező turisták számát és az idegenforgalomból származó bevételt tekintve Olaszországot is megelőzik.

Hirdetés

Ez az ágazat a gazdasági növekedés motorja. Népszerű városok: Barcelona, Madrid stb.

 

Iparának alapján gazdag ásványkincs- és energiahordozó készletei jelentik. Számottevő feketeszén, vasérc, színesérc és vízenergia készletekkel rendelkezik. Jelentős az atomenergia szerepe. Főbb ipari körzetei: Észak és Északnyugat-Spanyolország, Madrid és térsége, Sevilla, Valencia környéke.

 

Mezőgazdasága alkalmazkodott az éghajlati adottságokhoz:

·         Északnyugaton óceáni éghajlat: búza, kukorica, szarvasmarha.

·         A középső területek (Mezeta) száraz kontinentális éghajlatú legelőin juh- és kecsketartás, az öntözött területeken gabona, cukorrépa, takarmánynövények termesztése.

·         A mediterrán tengerpartok közelében citrusfélék, olive, datolya, zöldségek, szőlő.

Hirdetés

 

 

Görögország

 

Gazdasági fejlődését segítő tényezők: rendkívül tagolt partvidék, mediterrán éghajlat, ókori műemlékek: jelentős az idegenforgalom gazdasági szerepe. Hátrányok: Nyugat-Európától való távolság, kevésbé képzett munkaerő, túlméretezett hivatali szervezet, kevés nyersanyag, hegyvidékes terület: korlátozott mezőgazdasági lehetőségek. Jelentős a mezőgazdaság szerepe, viszonylag magas az ágazatban dolgozók aránya, alacsony fokú a gépesítettség. Fő terményei: szőlő, mazsola, bor, olive, citrusfélék, rizs, dohány, juh, kecske. Kevés hazai nyersanyag miatt döntően importálják őket. Kiemelkedő a tengeri bérfuvarozás gazdasági szerepe. Az ipar főbb ágazatai az élelmiszer- és a könnyűipar.

 

 

 

 

Kelet-Közép- és Délkelet-Európa rendszerváltó országai

Közép-Európát nem választják el éles határok a kontinens más területeitől, ezért szoros kapcsolatban áll környezete országaival. Köztes szerepe révén fontos összekötő kapocs Európa többi térsége felé, országai jelentős tranzit szereppel bírnak. Éghajlata nagyrészt nedves kontinentális, északi és nyugati részén erősebb óceáni, keleti részén erősebb kontinentális, deli részén pedig mediterrán hatással. A rendszerváltozás után kezdődött meg a piacgazdaság kialakítása. Ennek fontos eleme a privatizáció (az állam tulajdonát képező vagyontárgy eladása, magánkézbe juttatása) volt. A piacgazdaságra való átállás során több vállalatot bezártak, melynek következménye a gazdasági teljesítmény visszaesése és a munkanélküliség. Korszerű iparszerkezet, fejlettebb szolgáltató szektor jot létre. Nőtt a GDP.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!