Magyarország természetföldrajzi sajátosságai

Mutassa be térkép segítségével Magyarország természetföldrajzi sajátosságait! Jellemezze éghajlatát, domborzatát és vízrajzát!

Éghajlati adottságok (Magyarország):

• Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról-keletre erősödnek: napfénytartam, kisebb felhőzöttség, nagyobb hőingás, kevesebb csapadék
• A medencejelleg hatására az említett vonások a peremterületektől a medence közepe felé erősödnek.
• Közép-Európa éghajlatát távoli térségek fölött kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják.
• Állandóan jelen lévő Izlandi minimum, Azori maximum, télen a Szibériai maximum, nyáron az Elő-Ázsiai minimum.

Éghajlati elemek:

Napsugárzás, napfénytartam:

• Eloszlását a napsugarak hajlásszöge és a borultság határozza meg.
• Az Alföld középső részén a legkisebb a borultság (kb. 50%), és a legnagyobb az átlagos napfénytartam (2100 óra/év).
• A legkisebb érték a nyugati határmentén van.

Léghőmérséklet:

• A napsugárzás időtartama és energiája határozza meg.
• Az évi átlagos középhőmérsékletünk: 8-11^o
• Magyarország 2.5^oC pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez.
• A mezőgazdaság szempontjából fontos adat a hőösszeg, amely a fagymentes időszak, azaz a tenyészidőszak napi középhőmérsékletének összege. (2900^oC – 3300^oC).
• A tenyészidőszakunk április 1-től szeptember 30-ig tart.

Szél:

• A nyugati szelek övébe tartozunk, de a medencejelleg befolyásolja.
• A hegységkeret felől a medence belseje felé fújnak.
• A Tisza vonalától nyugatra északnyugati, a Tiszától keletre északkeleti.

Csapadék:

• A csapadék eloszlásában van a legnagyobb területi különbség.
• A legcsapadékosabb terület a nyugati határ mentén (800 mm), a legszárazabb a középső-Tisza vidéke (<500 mm/év).
• A legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején keletkezik.

Magyarország vízrajzi adottsága:

Felszíni vizek

Folyóhálózat:

• Magyarország felszíni vízkészletének 90%-a nem hazánkban ered.
• Kedvezőtlen hatása, hogy szennyezetten érkezik.
• A medencejelleg meghatározó, a keret felől a medence belseje felé folynak.
• A vízhálózat kelet felé haladva egyre gyérebb.

1. A Duna a folyóhálózat tengelye. Magyarországi szakasza 417 km. Vizét elsősorban ivó- és ipari vízként hasznosítjuk. (Győr, a budapesti agglomeráció, vezetéken Pécs vízellátása, paksi atomerőmű hűtővízszükséglete). Egész hosszában hajózható. Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer.
2. Tisza: kis esésű, szélsőséges vízjárású. Magyarországi szakasza 596 km. Folyószabályozás. Gazdasági hasznosítását a vízjárása erősen korlátozza. Nyugati- és Keleti-főcsatorna jelentős szerepet játszik az öntözésben.
3. A folyók árhullámai: A kora tavaszi árvizet az alpi-kárpáti, valamint a hazai hóolvadás okozza. A jégzajlás, jégtorlódás jeges árvizet okoz. A kora nyári árvíz (zöldár), a nyár eleji csapadékmaximummal van kapcsolatban. A Dráván – a mediterrán esők hatására – októberben is levonul egy kisebb árhullám.

Tavaink: kivétel nélkül fiatal, pár tízezer éves geológiai képződmények.

Keletkezésük szerinti csoportosítás:

• Szerkezeti mélyedéseket kitöltő tavak: Balaton, Velencei-tó, Fertő tó
• Morotvatavak: Tisza mentén
• Szikes tavak: alföldi mélyedéseket, homokhátak közti laposokat kitöltő (pl.: Fehér-tó, Sóstó)
• Forrástavak: langyos vagy meleg vizű (pl.: Hévízi-tó, miskolctapolcai forrástó)
• Dolinatavak: Vörös-tó az Aggteleki karszton
• Csuszamlással elgátolt tavak: Ózd környéki Arlói-tó
• Mesterséges tavak

Felszín alatti vizek:

• Talajvíz: átlagos mélysége 3-6 m, nem ivóvíz.
• Rétegvíz: a nagy nyomás alatti artézi vizek az ivóvízellátás legfontosabb bázisai.
• Hévforrás: feltörő meleg vizű forrás, melynek hőmérséklete 20 ^oC-nál melegebb.
• Karsztvíz: mészkőhegységek vize.

Magyarország tájai

Alföld:

• Területe: 100.000 km²-es összterületéből 52.000 km² esik Magyarország területére.
• Magyarország legnagyobb területű tája és egyben domborzatilag, éghajlatilag legegységesebb területe.
• Hazánk tájai közül az Alföld természeti képét alakította át leginkább az ember.
• Domborzat:

• • Túlnyomó része tökéletes síkság.
  • A látszólag egyhangú területen is kirajzolódnak domborzati elemek.
  • A hegyekből érkező folyók hordalékkúpokat halmoztak fel.
  • A hordalékkúpokat gyakran lösz fedi, amelyen jó minőségű mezőségi talaj található.
  • Más hordalékkúpokon homok halmozódott fel, ami egyes helyeken ma is mozgásban van.
  • A futóhomok felszínét gyümölcs és szőlőkultúrával próbálták megfékezni.
  • Egyes hordalékkúpok zárt, rossz lefolyású süllyedéket fogtak közre.
  • E korábbi mocsaras térszíneket mára lecsapolták. (Ecsedi-láp, Nagy és Kis Sárrét)
  • A hordalékkúpok előterében árterületek húzódnak (Taktaköz, Bodrogköz, Szatmári-és Beregi-síkság).
• A területen található Nemzeti Parkok: Hortobágyi és a Kiskunsági

Résztájai:

• Hagyományosan két részre osztjuk: a Duna-Tisza-közére és a Tiszántúlra.
• Felszínalaktani értelemben az Alföld része a Mezőföld és a Dráva-mellék is.
• A Duna-Tisza közén a Dunát és a Tiszát is 15-25 km széles ártér kíséri.
• A lapos ártéri síkot sokfelé többnyire mesterségesen levágott folyókanyarulatok kísérik.

1, Kiskunság:

• A Duna hordalékkúpja 130-170 m magas.
• A mélyedéseket szikes tavak töltik ki, pl.: izsáki Kolon-tó.
• A homokbuckák anyaga egyes helyeken ma is mozgásban van, ahol nincs növényzet. (Bugac, Fülöpháza)

2, Bácskai löszhát:

• Csak az északi pereme nyúlik át hazánk területére.

3, Nyírség:

• Homokkal fedett, de változatosabb formakincsű és magasabb hordalékkúp.
• Itt található az Alföld legmagasabb pontja, a Hoportyó (183 m).
• Itt a homokot akácerdővel fékezték meg.
• Északi felén szélfújta homokformák, szélbarázdák és szikes tavak találhatóak. (Sóstó)

4, Hajdúság:

• Többnyire löszös terület, majdnem tökéletes síkság.
• Legjellemzőbb kiemelkedése az 5-10 m magas, 50-80 m átmérőjű ember alkotta kunhalmok.

5, Nagykunság:

• Homok és lösz egyaránt megtalálható.
• A Nagykunság és a hozzá kapcsolódó Tisza menti területek hazánk legszárazabb területei.

6, Körös-vidék:

• Tökéletes síkság, a folyószabályozás előtt mocsaras lápos terület volt. (Kis-és Nagy Sárrét)

7, Körös -Maros-köze:

• A Maros hordalékkúpja, részben lösszel fedett síkság, hazánk egyik legjobb mezőségi talajú tája.
• Déli és keleti pereme hazánk legmelegebb területe.

8, Mezőföld:

• A Duna mentén 50-60 m-es lösszel fedett, meredek fallal végződik.
• Átmeneti terület az alföld és a határterületek dombságai és középhegységei között.

9, Dráva-melléki síkság:

• Itt érvényesül legjobban a mediterrán hatás.
• Enyhe tél, legkorábbi tavasz, másodlagos őszi csapadékmaximum.

Kisalföld

• A teljes területe 9000 km², ebből a magyarországi része 4000 km².
• Számos természetföldrajzi vonásokban különbözik az Alföldtől.
• Hazánk legnyugatibb tája.
• Óceáni hatás, kiegyenlített hőmérsékletjárás és erősebb borultság jellemzi.
• Mivel a Kisalföld közvetlenül a Dévényi-kapu szomszédságában található, ez hazánk legszelesebb tája.
• A Duna itt alakította ki Európa legnagyobb hordalékkúpját (Szigetköz, Csallóköz)

Résztájai:

1, Győri-medence:

• Kisalföld központi területe.
• Ma is süllyedő, feltöltődő tökéletes síkság.
• Szigetköz a Mosoni- és az Öreg-Duna által közrefogott hordalékkúp.
• Szlovákiai része a Csallóköz.
• Fertő-Hanság-medencében található az erősen elmocsarasodó Fertő tó.
• A Hanság egykori lápvilágát napjainkra lecsapolták.

2, Marcal-medence:

• Déli peremén bazaltsapkás tanúhegyek találhatók (Ság, Somló).
• A felszínre ömlött bazalt megvédte az üledékeket a lepusztulástól.

3, Komárom-Esztergomi-síkság:

• Bakonyér
• Concó
• Áltar-ér

Alpokalja:

• Földtani szerkezete, fiatal fejlődéstörténete és éghajlati-növényzeti képe kapcsolja össze az Alpokkal (800-900 mm csapadék, kiterjedt fenyvesek, bükkösök, szürke erdőtalaj)
• Az Alpokból érkező folyók által szétteregetett kavicstakarón fekszik a Vasi-hegyhát, Kemeneshát, Rábántúli kavicstakaró, amit a folyók teraszos völgyeikkel felszabdaltak.
• Határokon átnyúló természetvédelem: A Fertő tavi Nemzeti Park
• A Keleti-Alpok két lealacsonyodó ága a Soproni- és a Kőszegi-hegység.
• A tágabb értelemben vett Alpokaljához tartozik a Zalai-dombság. Nyugati fekvése, éghajlata miatt.

Résztájai:

1, Kőszegi-hegység:

• Legmagasabb pontja az Írott-kő (882m), egyben az egész Dunántúl legmagasabb pontja.
• Bükkösök és fenyvesek borítják.

2, Soproni-hegység:

• Kevésbé magas, tönkösödött röghegység.
• Bükkösök és fenyvesek borítják.
• Előterében található a Soproni-medence.

3, Zalai-dombság:

• Agyagos lejtők gyakori csuszamlása miatt telepedtek meg a vidék lakói az egymástól távoli dombtetőkön.
• Szeges településforma (Göcsej), szeres településforma (Őrség)

Dunántúli dombvidék:

• 15. 000 km² területű. Változatos felszínű, folyókkal szabdalt vidék.

Résztájai:

1, Somogyi-dombság:

• További két részre osztható:

• • Belső-Somogy: Alföldi jellegű homokos talaj.
  • Külső-Somogy: Dombsági terület, löszös talajjal.

2, Tolnai-dombság:

• Löszön kialakult mezőségi talaj, nagy része a talajerózió áldozata lett.
• Részei:

• • Völgység
  • Tolnai-hegyhát
  • Szekszárdi-dombság

3, Baranyai-dombság:

• Részben lösszel fedett, alacsony térszínéből szigetszerűen magasodik ki két középidei röghegység: Mecsek, Villány-hegység.

4, Mecsek:

• A legmagasabb pontja: Zengő (680 m).
• A hegység mészköve gazdag karsztos formákban.(Az itt található Abaligeti barlang levegője miatt a légúti megbetegedések gyógyítására ajánlott.)
• Déli előterében mediterrán hatás érvényesül (füge)

5, Villány-hegység:

• Mecsekhez hasonló felépítésű.
• Közelében húzódó törésvonal mentén tör fel a harkányi gyógyfürdőt tápláló 62 °C-os hévíz: Szársomlyó (442 m)

Dunántúli-középhegység.

• Északkelet-délnyugat irányú, 200 km hosszú vonulat.
• Fontos éghajlatválasztó a kisalföldi óceáni- és az Alföldi kontinentális éghajlat között.
• Egyetlen tájegység, amely teljes egészében hazánkhoz tartozik.
• Törésvonalakkal tagolt, tönkösödött röghegység.
• Csapadékos terület, ennek ellenére felszíni vízfolyásokban szegény, ennek oka, hogy mészkő alkotta hegyvidék, a karsztosodás hatására felszín alatti karsztvízhálózat alakult ki.
• Fontos szerepet játszik az ivóvíz ellátásban.
• A mészkővidékeken terméketlen redzinatalaj, a nem karsztos területeken termékeny barna erdőtalaj alakult ki.

Résztájai:

1, Bakony:

• Árkos törések és medencék tagolják, további részei:

• • Északi-Bakony, ahol a hegység legmagasabb csúcsa a Kőris-hegység (709 m) található. Területét mély szurdokvölgyek tagolják. (Cuha-patak szurdoka)
  • Déli-Bakony: A Veszprém-Devecseri törésvonaltól délre található. Bazaltvulkánjai: Kab-hegy, Agár-tető
  • Bakonyalja: Sokoró.

2, Balaton-felvidék:

• Veszprém-Nagyvázsonyi törésvonaltól délre helyezkedik el.
• Bazaltkúpjai: pl. a Badacsony, Szent-György hegy és a Gulács.

3, Vértes:

• A Móri ároktól a Tatai árokig húzódik.
• Az itt található Gánti medencében szabadtéri geológiai múzeumot rendeztek be.
• Nyugati peremén terül el a Móri-borvidék.

4, Velencei-hegység:

• Lepusztult röghegység.
• A Vértestől a Zámolyi-medence választja el.
• Itt találhatóak hazánkban egyedül gránit lepusztulásformák, ilyenek az ingókövek.
• A déli előterében zökkent be a Velencei-tó.

5, Dunazug-hegység:

• Törésvonalak és medencék alkotják.
• A Pilis, a Gerecse és a Budai hegység tartozik hozzá.

• • Pilis: A Dunántúli középhegység. legmagasabb tagja a Pilis-tető (756 m)
  • Gerecse: A bányászat miatt a karsztvíz csökkent, emiatt apadt le a Tata környéki langyos vizű források hozama.
  • Budai-hegység: Páratlan természeti értéke hazánknak. A budai termális vonal mentén fekszik. Gyógy-és hévforrása van. Számos barlang található itt. (Pálvölgyi-, Szemlőhegyi-barlang)