Hirdetés

Magyarország természetföldrajzi sajátosságai

14 perc olvasás
Magyarország természetföldrajza

Mutassa be térkép segítségével Magyarország természetföldrajzi sajátosságait! Jellemezze éghajlatát, domborzatát és vízrajzát!

Hirdetés

Éghajlati adottságok (Magyarország):

  • Az óceántól való távolság alapján a kontinentális vonások nyugatról-keletre erősödnek: napfénytartam, kisebb felhőzöttség, nagyobb hőingás, kevesebb csapadék
  • A medencejelleg hatására az említett vonások a peremterületektől a medence közepe felé erősödnek.
  • Közép-Európa éghajlatát távoli térségek fölött kialakuló légnyomásképződmények befolyásolják.
  • Állandóan jelen lévő Izlandi minimum, Azori maximum, télen a Szibériai maximum, nyáron az Elő-Ázsiai minimum.

Éghajlati elemek:

Napsugárzás, napfénytartam:

  • Eloszlását a napsugarak hajlásszöge és a borultság határozza meg.
  • Az Alföld középső részén a legkisebb a borultság (kb. 50%), és a legnagyobb az átlagos napfénytartam (2100 óra/év).
  • A legkisebb érték a nyugati határmentén van.

Léghőmérséklet:

  • A napsugárzás időtartama és energiája határozza meg.
  • Az évi átlagos középhőmérsékletünk: 8-11o
  • Magyarország 2.5oC pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez.
  • A mezőgazdaság szempontjából fontos adat a hőösszeg, amely a fagymentes időszak, azaz a tenyészidőszak napi középhőmérsékletének összege. (2900oC – 3300oC).
  • A tenyészidőszakunk április 1-től szeptember 30-ig tart.

Szél:

  • A nyugati szelek övébe tartozunk, de a medencejelleg befolyásolja.
  • A hegységkeret felől a medence belseje felé fújnak.
  • A Tisza vonalától nyugatra északnyugati, a Tiszától keletre északkeleti.
Hirdetés

Csapadék:

  • A csapadék eloszlásában van a legnagyobb területi különbség.
  • A legcsapadékosabb terület a nyugati határ mentén (800 mm), a legszárazabb a középső-Tisza vidéke (<500 mm/év).
  • A legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején keletkezik.

Magyarország vízrajzi adottsága:

Felszíni vizek

Folyóhálózat:

  • Magyarország felszíni vízkészletének 90%-a nem hazánkban ered.
  • Kedvezőtlen hatása, hogy szennyezetten érkezik.
  • A medencejelleg meghatározó, a keret felől a medence belseje felé folynak.
  • A vízhálózat kelet felé haladva egyre gyérebb.
  1. A Duna a folyóhálózat tengelye. Magyarországi szakasza 417 km. Vizét elsősorban ivó- és ipari vízként hasznosítjuk. (Győr, a budapesti agglomeráció, vezetéken Pécs vízellátása, paksi atomerőmű hűtővízszükséglete). Egész hosszában hajózható. Bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer.
  2. Tisza: kis esésű, szélsőséges vízjárású. Magyarországi szakasza 596 km. Folyószabályozás. Gazdasági hasznosítását a vízjárása erősen korlátozza. Nyugati- és Keleti-főcsatorna jelentős szerepet játszik az öntözésben.
  3. A folyók árhullámai: A kora tavaszi árvizet az alpi-kárpáti, valamint a hazai hóolvadás okozza. A jégzajlás, jégtorlódás jeges árvizet okoz. A kora nyári árvíz (zöldár), a nyár eleji csapadékmaximummal van kapcsolatban. A Dráván – a mediterrán esők hatására – októberben is levonul egy kisebb árhullám.
Még 2178 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!