Európa földrajza

·         Fejlett sertés és baromfitenyésztés (hús, sajt).

·         Jelentős mezőgazdasági exportőr.

Ipara:

·         Kiemelkedő az észak-tengeri és Groningen környéki szénhidrogén: vegyipar, alumíniumkohászat, kőolaj-feldolgozás (Shell).

·         Sok import nyersanyag, feldolgozásuk a kikötőkben történik (Rotterdam).

·         A gazdaság központja a Patkóváros (Randstad), fő központjai Amszterdam, Hága, Rotterdam; kikötője: Europoort.

·         A vidéki központok közül kiemelkedik Eindhoven (Philips).

 

 

 

 

Belgium

 

Kétarcú ország, hiszen északi része, a flamandok által lakott Flandria fejlettebb, mint a déli, francia nyelvű Vallónia. Mezőgazdasága kevésbé belterjes, mint a Holland, de így is fejlett. A flandriai rész a hollandhoz hasonló, kiegészülve lentermesztéssel, a deli területeken búza, kukorica, takarmánynövények, gyümölcsök, az Ardennekben erdőgazdálkodás jellemző.

 

·         Flandria ipara: Hagyományos textilipar, a kikötőkben kőolaj-feldolgozás, kohászat, ezen kívül elektronika, autóipar, gyógyszeripar, finomvegyészet. Fő központjai: Antwerpen, Gent, Brugge.

·         Vallónia ipara: Az Ardennekben bányászott kőszénre települt hagyományos iparvidék. A készletek kimerülésével rozsdaövezetté vált, bár még mindig fontos a vas- és acélkohászat, a cement- és üveggyártás.

·         Szerkezetváltás: Liége: ipari parkok, tőke és munkaerő-igényes iparágak megjelenése.

·         Brüsszel: Kétnyelvű főváros, államigazgatási, pénzügyi, uniós és NATO központ.

 

 

 

Luxemburg

 

Hagyományos kohászata válságba került, napjainkban bevételei banki, biztosítási szolgáltatásokból származnak. Több uniós szerv is itt működik. Az egy főre eső jövedelem Európában itt a legmagasabb. Kulturális értékek: Holland sajt, tulipán, szélmalmok, belga csokoládé.

 

 

Németország

 

Az Európai Unió legnépesebb és legerősebb gazdaságú állama egyben a világgazdaság meghatározó szereplője. A fejlődést az amerikai pénzügyi sagely, az idekerült iparvidékek, a magas szintű szakképzettség és a szorgalom. Németország az EU vezető gazdasági hatalma. A GDP nagyságát tekintve az USA és Kína után a 3. a világon. Az egy főre eső GDP-t tekintve ugyanakkor már nem tartozik az élbolyba. Komoly problémát jelentenek számára a kedvezőtlen demográfiai mutatók és a nagyarányult menekülthullám.

 

A német mezőgazdaság termelési színvonala fejlett. A birtokrendszer elaprózott, különösen a nyugati tartományokban, itt a 10-20 hektáros családi birtok a jellemző. A keleti részen az egykori NDK állami gazdaságainak földjéből nem is engedtek 50 hektárnál kisebb területeket kihasítani, ezzel is szerették volna elérni a birtoknagyságok növekedését. A kis terület miatt a német mezőgazdaság drágán termel.

 

 

Tájak és gazdálkodásuk:

 

·         Mezőgazdasági adottságai mérsékelten kedvezőek, a gazdálkodás színvonala viszont magas (intenzív családi gazdaságok). A vezető ágazat az állattenyésztés.

·         A Német-alföld felszínét a jégkorszaki jégtakaró formálta (morénasáncok, tóhátságok), melyet folyami hordalék fedett be. Közepes minőségű talajain az állattenyésztés dominál (szarvasmarha, sertés). E mellett rozsot, árpát, burgonyát, takarmánynövényeket, a délebbi részein gabonát, cukorrépát is termesztenek.

·         A variszkuszi eredetű Német-középhegység naposabb lejtőin és a Rajna-völgyében szőlőt, gyümölcsöket és zöldséget termesztenek. Utóbbi az ország legnaposabb, legmelegebb klímájú tája.

·         S Sváb-Bajor-medencében búzát, cukorrépát, sörárpát és komlót termesztenek.

·         Az Alpok a rét- és legelőgazdálkodásra épülő szarvasmarha-tenyésztés helyszíne.

 

Németország iparának hagyományos gerince a Ruhr-vidék. Az itteni ipar alapját a feketekőszén és kezdetben a vasérc alapozta meg. Vaskohók és gépipari üzemek települtek ide, majd megjelentek az energiaigényes iparágak (üvegipar, cementgyártás), melyek a feketeszénnel fűtött erőművekre támaszkodtak. Megjelent a szenet, illetve a szén kokszolásakor keletkező gázokat hasznosító vegyipar is. A vasérc hamar elfogyott, ezt részben a franciaországi Elzász-Lotaringiából, részben a Rajnán keresztül távolabbi országokból (Svédország,  Brazília) pótolják. Mivel ezek az üzemek elsősorban férfi munkaerőt foglalkoztatnak, ezért a női munkavállalás általánossá válása óta a textilipar is betelepült. A német ipar gerincét ma a gépgyártás és a vegyipar alkotja. A gépgyártáson belül kiemelkedik az autóipar szerepe (Opel, Ford, Volkswagen, BMW, Daimler-Benz), az északi kikötőkben jelentős a hajógyártás (Hamburg, Bréma), fontos a fogyasztási eszközök gyártása, ami egyben elektronikai vállalatokat is jelent (Siemens, Bosch, Grundig). A vegyipar szinte mindent termel, amit vegyipar termelhet, festékeket, műanyagokat, háztartási vegyi anyagokat, hajtó- és kenőanyagokat, gyógyszereket. Kiemelkedik közülük a gyógyszergyártó Bayer, és az általános vegyipari termékeket gyártó BASF, ami a világ második legnagyobb vegyipari üzem, a maga 140 ezer dolgozójával.