Észak-Európa

1.      Az öt ország közös jellemzője:

–          Földünk legészakibb fekvésű államai –          Közeli rokonságban álló népek alkotják ezeket az országokat –          Hasonló nyelven beszélnek – dán, norvég, svéd –          Izlandon és Feröer-szigeteken kicsit más hangzású nyelv –          Finnországban svéd kisebbség, lappok (számik) –          Magas technikai színvonal, speciális nyersanyagbázis, minőségi termékek – fontos helyet foglal el a nemzetközi munkamegosztásban: Észak-Európa országai meglevő adottságaik ésszerű felhasználásával hajtották végre az eredeti tőkefelhalmozást, és ezzel sajátos módon kapcsolódnak be a nemzetközi munkamegosztásba: nagyfokú termékspecializáció tudásipar és informatika K+F –          A termelés erősen koncentrált, monopolizált –          Az állami szektor az ipariban 10-15%-kal szerepel, csak bizonyos ágazatokban Svédország: vasércbányászat, energiagazdálkodás Norvégia: vízerőművek, vegyipar, vasércbányászat Finnország: kohászat, erőművek, fafeldolgozás –          Természetes szaporodás alacsony (0,4%0), kivétel Izland 11%0 –          Magas életszínvonal- jóléti államok –          Ritkán lakott országok, kivétel Dánia

 

országok	ezer km2	millió fő	termőföld	erdő	halászat	hajózás	hajóépítés	bányászat (kőolaj, földgáz)	vízenergia	ércek
				(fa- és papíripar)
Svédország	450	8,9
Finnország	338	5,2
Norvégia	324	4,4
Izland	103	0,27
Dánia	43	5,3

 

2.      Milyen szerepet játszik az öt természeti erőforrás az ország életében?

 

·         Termőföld

–          pleisztocén jégtakaró letarolta a területet – nincs sok termőföld (agyagos felszínek és fenékmorénák alkalmasak csak) –          éghajlat is korlátozó tényező – D-É felé csökken a vegetációs időszak –          csapadék>párolgás → sok mocsaras terület van + erős kilúgozás (podzol és barna e.t.) → drága melioráció (talajjavítás) –          Dánia van a legkedvezőbb helyzetben – szántók aránya 55%: o    belterjes takarmányozó-istállózó állattenyésztés fejlett élelmiszeripar o   kivitelének 20-25%-a mezőgazdasági termék –          A többi országban 2,5-7% a szántók aránya o   Egyre kevésbé törekszenek önellátásra, o   egyre inkább csökkentik a mg állami támogatását, o    észak felé fokozatosan kivonják a földeket a művelésből, o   a népesség a déli urbanizált térségek felé áramlik, az északi tartományok hátrányát a regionális politika segíti o   A gazdaságosabb takarmánytermesztés és az állattenyésztés kerül előtérbe

·         Erdőgazdálkodás

–          Dánia és Izland fátlan –          Norvégiában nem döntő az erdőállomány –          Svédország és Finnország hatalmas fenyvesekkel bír, mely a parasztság birtokában van –          A déli erdők értékesebbek az északiaknál a gyarapodás sebessége miatt –          Ráépül a cellulóz- és papírgyártás –          Újratelepítés és talajmeliorációval fokozzák a fakitermelést –          A kivitelben nagyobb részt képvisel ma a nagyobb értékű cellulóz és papírtermék –          Papíripar a folyók torkolatánál, a finn tavak partján és Dél-Svédországban található  

·         A tenger

  –          történelmük összefügg a hajózással –          Norvégia fjordjai rendkívül jó mélyvizű kikötők + nem fagy be az Észak-Atlanti áramlás hatására –          Svédország és Finnország partvonala is alkalmas, de a Botteni-öböl és a Finn-öböl már telente vastagon befagy –          Dánia tagolatlan partvidéke a legalkalmatlanabb kikötésre  

*        Hajózás

–          Norvégiában a legnagyobb hagyományokkal rendelkezik kereskedelmi flottája 6. világon) –          Dánia és Svédország flottája is tekintélyes  

*        Halászat

–          ezek Földünk leggazdagabb halászterületei, a világ halzsákmányából 6-7%-kal részesednek –          nagy szerepe van a lakosság ellátásában –          a halászat csak századunkban vált iparszerű, exportképes ágazattá –          Izland az egy főre jutó halfogásban első a világon –          Izland és Norvégia főként az EU halászati korlátozásai miatt nem csatlakozik az EU-hoz (Izland gazdasági problémái miatt el kezdett tárgyalni az EU-val)  

*        Tengeri ásványkincsek

–          kontinentális talapzatot hasznosítási övezetekre osztották: o   legnagyobb és leggazdagabb Nagy-Britanniának és Norvégiának (3. a világon) jutott  

*        Hajóépítés

–          Svédországban volt a legjelentősebb, de a 70-80-as években végzetesen hanyatlásnak indult a konkurenciák miatt –          Fellendült helyette a kőolajkutatáshoz és –termeléshez szükséges felszerelések gyártása indult be  

·         Vízenergia

–          glaciális erózió formálta térszínen sebes folyók sűrű hálózata alakult ki – főleg Norvégia a legkedvezőbb –          Svédország és Norvégia olcsó vízenergiája teremtett alapot az energiaigényes elektrokohászat és elektrokémia fejlődéséhez –          Az atomenergia szerepe: Svédországban az energiatermelés 50%-át adja, de 2010-ig környezetvédelmi megfontolásokból bezárják az összes erőművet  

·         Ércek

–          Balti-pajzs és Skandináv-hegyvidék sokféle ércet rejt, mely európai viszonylatban számottevő – a sokoldalú gépipar alapjává vált –          Izland és Dánia nem rendelkezik ércekkel –          Vasérc: Svédország –          Pirit: Norvégia és Finnország   3.      Svédország központi helyet foglal el az északi országok körében: –          legsokrétűbb természeti erőforrásokkal rendelkezik –          semleges állam –          központi fekvésű ország –          piacgazdasága példaképül szolgál szomszédai és a fejlett európai országok számára   4.      Az országok rövid jellemzése:  

IZLAND (fővárosa: Reykjavík)

–          Viking hajósok honfoglalása → Laki vulkán kitörése 1783 → a lakosság ötödrésze áldozat lett → ma a természetes szaporodás 10-12‰ –          A sziget 80%-a lakatlan –          Zord éghajlat, talajerózió és krioturbáció nehezíti a földművelést –          Hévízfűtésű üvegházakban zöldséget és gyümölcsöt termesztenek –          Tejelő szarvasmarha-tartás és juhtenyésztés jellemző +burgonya, árpa, zab, takarmány –          HALÁSZAT: a kivitel 75%-a halászati termék (tőkehal, hering) o   Egy főre jutó halfogásban első a világon o   Ipara is a halzsákmány feldolgozására alakult –          roppant vízenergiával és bőséges geotermikus energiával rendelkezik –          idegenforgalmat vonzza a táj, a vulkánok, gejzírek és vízesések  

DÁNIA (fővárosa Koppenhága)

–          MEZŐGAZDASÁGA: a legkedvezőbb o   Szövetkezeti mozgalom tömöríti a parasztságot, megköveteli az áruk kitűnő minőségét, ezzel biztosítják termékeik jó hírét és versenyképességét o   Nagyfokú gépesítettség és termelékenység o   Talajerő-utánpótlás: vetésforgórendszerrel és istállótrágyával o   Szántóföldeken: gabonaféléket, kapásokat és takarmányokat termesztenek o   Halászata: nagyarányú o   Állattartás: 2 millió szarvasmarha és 11 millió sertés o   A tej 60%-ából vajat, 20%-ából sajtot készít o   A lakosság 4%-a dolgozik a mg-ben  

NORVÉGIA (fővárosa Oslo)

–          nagy tőkét fektettek a kereskedelmi hajózásba, hajóépítésbe –          HALÁSZATA: o   Tengere planktonban és halban bővelkedik – tőkehal, hering, sarkvidéki emlősök vadászata o   Az export 5%-át jelenti o   2. helyen Európában –          TENGERI SZÉNHIDROGÉNEK: o    A gazdaság döntő tényezője o   kőolaj és földgáz o   a kivitel fele –          IPAR: o   Olcsón termelt elektromos áramra jelentős elektrokohászati (alu- és színesfém) és elektrokémiai ipar (ammóniagyártás) települt o   Egy főre jutó elektromosáram-termelésben és alumíniumtermelésben 1. a világon  

SVÉDORSZÁG (fővárosa Stockholm)

–          semleges ország – megóvta a pusztítástól, tőkefelhalmozás – gazdag, tőkeexportáló ország lett –          óriás monopóliumai: §  SKF: golyóscsapágy-gyártás; ASEA: erősáramú elektrotechnika; Electrolux: háztartási gépek, Atlas Copco: bánya és építőipari munkagépek; Alfa-Laval: élelmiszer-feldolgozó berendezések; Ericsson: távközlés –          a magas adók miatt, több óriáscég kihelyezte központját és termelését az országból, vagy felvásárolta egy másik cég (SAAB, Volvo, ASEA) –          munkamegosztásban: nagy szakképzettséget kívánó, munkaigényes minőségi gyártmányokkal előállító sokoldalú és korszerű gépiparával vesz részt –          világgazdasági jelentőségű a fafeldolgozás, cellulóz- és papíripar is –          BÁNYÁSZATA: vasérc (Kiruna) – elektrokohászat és speciális acélok gyártása  

FINNORSZÁG (fővárosa Helsinki)

–          nyelvrokonaink-finnugor nyelvcsalád –          6%-os svéd anyanyelvű kisebbség – svéd és finn hivatalos államnyelv –          ERDŐK: o   2/3-a erdő o   cellulózzá és papírrá dolgozzák fel o   fafeldolgozás folyók, tavak, folyótorkolatok mentén o   a kivitel 1/3-a a fafeldolgozásból származik –          IPAR: o   Távközlési termékek – Nokia o   Számítógép-terminálok gyártása o   Elektronikai termékek o   Vas- és színesfémkohászat