Európa földrajza

Európa fejlett transzkontinentális infrastruktúrával rendelkezik. Különösen a fejlett országok közúti és vasúti hálózata sűrű és korszerű. Autópályák, gyorsvasutak, pályaudvarok, repülőterek és kikötők tucatjai biztosítják az országokon belüli és az országok közötti gyors közlekedést. A fejlett nyugat-európai országokban a foglalkoztatottak zöme a tercier és a kvaterner szektorban, kisebb részük az iparban dolgozik. Az urbanizáció foka itt a legnagyobb, a városlakók száma itt a legmagasabb.

Kelet, délkelet felé a fejlettségi szint csökkenésével magasabb a mezőgazdaságban foglalkoztatottak, ezáltal a vidéki lakosok aránya, egyúttal kisebb mértékű az urbanizáltság foka.

 

 

 

Az Európai Unió

 

Az európai együttműködés kialakulásának okai, lényege:

·         A talpra állás csak a korábbi ellentétek félretételével, az erők egyesítésével volt lehetséges, ezt ösztönözte az USA és a Szovjetunió.

·         Az európai országok elveszítették gyarmataikat.

·         Elengedhetetlenné vált a tőkekoncentráció, a kutatási költségek megosztása.

·         A földrajzi közelség elősegítette a nyersanyagok, a természeti és társadalmi erőforrások egyesítését.

·         TNC-k igényei, elterjedése, együttműködés révén egyesíteni kell a felvevőpiacokat.

 

Az Európai Unió a világgazdaság egyik centruma. A tagállamok együttes GDP-je az USA GDP-je után a második legnagyobb. Néhány éve még meghaladta azt, növekedési üteme azonban elmarad az amerikaiétól. Az elmúlt években a dinamikusan növekvő kínai GDP megközelítette az EU országok közös GDP-jét.

 

Az Európai Unió tagjai: 27

  ·         Ausztria (1995)

·          Belgium (alapító tag: 1952/58)

·          Bulgária (2007)

·          Ciprus (2004)

·          Csehország (2004)

·          Dánia (1973)

·          Észtország (2004)

·          Finnország (1995)

·          Franciaország (alapító tag: 1952/58)

·          Görögország (1981)

·          Hollandia (alapító tag: 1952/58)

·          Horvátország (2013)

·          Írország (1973)

·          Lengyelország (2004)

·          Lettország (2004)

·          Litvánia (2004)

·          Luxemburg (alapító tag: 1952/58)

·          Magyarország (2004)

·          Málta (2004)

·          Németország (alapító tag: 1952/58)

·          Olaszország (alapító tag: 1952/58)

·          Portugália (1986)

·          Románia (2007)

·          Spanyolország (1986)

·          Svédország (1995)

·          Szlovákia (2004)

·          Szlovénia (2004)

   

Az európai együttműködés első integrációs szerveit a “hatok” (NSZK, Franciaország, Olaszország, Benelux-államok) hozták létre: Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK, 1951 Párizs), Európai Gazdasági Közösség (EGK, 1957 Róma), Európai Atomenergia Közösség. 1968-ban létrejött a hat állam vámuniója.

 

A Maastrichti Szerződés célul tűzte ki a pénzügyi unió megvalósítását, valamint kibővítették a tagok közötti integrációt kül- és biztonságpolitikai, illetve bel- és igazságügyi együttműködéssel. Ezzel úgynevezett 3 pilléres szervezet jot létre. Az Európai Közösségek elnevezést 1993 végétől felváltotta az Európai Unió elnevezés.

·         1999-től a nemzetközi elszámolásban, 2002-től a készpénzforgalomban az euro váltotta fel 12 tagország nemzeti valutáját.

·         2004-ben az Unió legnagyobb bővítése keretében 10 új ország, köztük hazánk felvétele.

·         2013-ban Horvátország felvételével 28 tagúvá bővült az Európai Unió.

·         2016-ban az Egyesült Királyság lakossága népszavazáson az Unióból való kilépés mellett döntött. Még több hónap, mire életbe léphet a kilépés, ami tán az EU 27 tagúvá válik. (KILÉPÉS: 2020. 01.01.)

·         Az Unió keretében ma megvalósul a négy szabadság elve, az állampolgárok szabadon utazhatnak az Unión belül, az EU közös politikáin keresztül igyekszik összehangolni a tagországok közötti együttműködést, kiküszöbölni a gazdasági problémákat. A 2. és 3. pillér keretében továbblépés kezdődött a politikai unió felé.

Az Európai Unió főbb intézményei:

 

·         Európai Tanács: Az Eu csúcsszerve, mely a tagállamok állam vagy kormányfőiből, az intézmény elnökéből és a Bizottság elnökéből áll. Stratégiai kérdésekben don’t, üléseit általában Brüsszelben tartja.

·         Európai Unió Tanácsa (Miniszterek Tanácsa): Az EU kormányközi alapon működő, elsődleges döntéshozó és jogalkotó szerve. Brüsszeli ülésein a tagországok adott témában aktuális szakminiszterei vesznek részt. Soros elnöki tisztségét félévente más ország tölti be.