Európa földrajza

Oroszország

Oroszország hatalmas gazdasági potenciállal rendelkező, feltörekvő nagygazdaság. Bőséges természeti erőforrásai, nyersanyagkészletei, nagyszámú népessége a világ egyik vezető gazdasági tényezőjévé teszik (tagja a gyorsan fejlődő BRIC-országoknak). Több ásványkincs esetében a készletét tekintve, illetve termelésében és exportjában is a világ élvonalába tartozik (kőolaj, földgáz, feketeszén, gyémánt, nickel, platina). Energiahordozókban gazdag, ezek közül a kőolaj és a földgáz emelkedik ki. A kitermelés és felhasználás viszonyt nem esik egybe. Az európai rész gazdasága energiahiánnyal küzd. Kiegészítésként vízenergiát és atomenergiát használnak. Gazdasági szerepéhez jelentős politikai hatalmi tényező párosul. A gazdálkodás természeti és társadalmi problémái: aránytalanul eloszló lakosság, nagy távolságok, mostoha éghajlati tényezők, a mezőgazdasági termelés feltételei kedvezőtlenek, jelentős fejlettségbeli különbségek az országon belül, gazdasági növekedése, bevételei túlzottan függnek az ásványkincsek, főleg az energiahordozók exportjától. A kitermelés jelentős környezeti károkkal jár. Különösen nehéz az állandóan fagyott szibériai talajból felszínre hozni az ásványkincseket. Az európai térség többségét a Kelet-Európai-síkság fedi le. A nagytájon északról délre szabályos földrajzi övezetesség alakult ki. Az egyébként ritkán lakott országban a síkság legkedvezőbb feltételeket nyújtó középső és deli sávjában laknak a legtöbben. Oroszország több európai ország fő kőolaj- és földgázellátója. Az ásványkincseket több ezer kilometers csővezetékeken szállítják. Az ázsiai részen kiszélesedik a tajga éghajlat, a zord klimatikus körülményekhez mocsaras térszínek, fagyott talaj és többféle hegységek, valamint hatalmas erdőségek is párosulnak, ezért Szibériában kevesen élnek. Világgazdasági szerepe jelentős, ennél a politikai és katonai még fontosabb. Az EU országaival szoros kapcsolatot ápol, bár az nem mindig problémamentes. Az országban több iparvidéket, régiót is elkülöníthetünk: Központi iparvidék, Északnyugati iparvidék, Volgai iparvidék, Uráli iparvidék, Szibéria. (Jellemzés: érettségi rémakörök vázlata földrajzból: 221. oldal)

Ukrajna

Az egyébként is ingatag lábakon álló ukrán gazdaságot rumba döntötte a 2014-ben kitört politikai válság és a polgárháború. Ennek során területi veszteségek is érték (Krím-félsziget Oroszországhoz való csatlakozása). Területének nagy része a Kelet-európai-síkságon fekszik. Kontinentális éghajlata, feketeföldje Európa egyik legjobb adottságú mezőgazdasági térségévé teszik. A kiváló adottságok kiaknázásához fejlettebb agrotechnikai, több tőke lenne szükséges. Az ország ásványkincsekben gazdag. Legjelentősebb iparvidéke a Donyec-medencében található. Feketeszénre alapuló vas-és acélkohászat, nehézgépgyártás, hadiipar jellemzi. Központja: Donyeck. Ukrajna egyéb gazdasági központjai: Kijev, Dnyepropetrovszk, Lviv, Odessza. Kárpátalján él az ukrajnai Magyar kisebbség (kb. 140 ezer fő). Legfőbb központjaik Beregszász, Ungvár és Munkács.