Európa földrajza

·         Az egykori Havasföld  a Román-alföldet és a Déli-Kárpátok előterét foglalja magába. Szénhidrogénekben, lignitben gazdag.

A roman gazdaságban a hagyományosan fontos mezőgazdaság mellett a sok ásványkincsnek köszönhetően még mindig jelentős a kohászat, a vegyipar és a gépipar szerepe. Az uniós csatlakozással felgyorsult a tőkebeáramlás, ez a korszerűbb ágazatok és a logisztika terén hozott jelentős fejlődést. A gazdasági nehézségek miatt a rendszerváltás óta több százezren kerestek munkát, megélhetést nyugatabbra fekvő országokban. Ez tovább rontja a kedvezőtlen demográfiai folyamatokat (népességfogyás). Intenzíven folyik az elavult infrastruktúra fejlesztése. Ez feltétele a további fejlődésnek. Nagy lehetőségek rejlenek az idegenforgalomban. A hegységek, a történelmi városok, a tengerpart hatalmas.

Délszláv államok

 

Az egykori Jugoszlávia az 1. világháború után jot létre. A mesterségesen létrehozott állam a délszláv népeket tömörítette. Az ország etnikailag és vallásilag rendkívül kevert volt, melyhez jelentős fejlettségbeli különbségek társultak. Ezek folyamatos feszültségeket eredményeztek. A vallási, etnikai ellentétek szétfeszítették az országot. Koszovó nemzetközi megítélése vegyes, több ország (elsősorban Szerbia) nem ismeri el önálló államnak. Jugoszlávia utódállamai: Szlovénia, Horvátország, Szerbia, Koszovó, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Montenegro.

 

Szlovénia

 

Az egykori Jugoszlávia legfejlettebb utódállama. Kedvező politikai-földrajzi fekvése, a korán megindult iparosodás, ásványkincsekben való viszonylagos gazdagsága, az etnikai és vallási homogenitás segítette fejlődését. Önállóvá válása után hamar megindult a külföldi tőke beáramlása. Szlovénia a többi jugoszláv tagállamhoz képest mindig fejlettnek számított. Ennek oka, hogy viszonylag korán iparosodott, szoros kereskedelmi-gazdasági kapcsolatok kötötték Ausztriához és Olaszországhoz, fejlett alpesi gazdálkodás és jó földrajzi fekvés, kis területen nagyon változatos tájak jellemzik. A kis országban az Alpok és a Karszt-hegység, valamint a mediterrán tengerpart természeti látnivalók sokaságával vonzzák a turistákat. Korszerű mezőgazdasága az osztrákkal mutat rokonságot. Iparát a hagyományos nehézipari ágazatok és a textilipar mellett korszerű gépipari ágazatok jellemzik (elektronika, háztartási gépek gyártása).

Horvátország

 

Gazdasági életében meghatározó az idegenforgalom szerepe. Az elmúlt 2 évtizedben jelentős fejlesztéseket hajtottak verge (autópályák, szállodák, éttermek) a turisták idecsábítása érdekében. A gazdaság fő központja Zágráb, ahol a munkaigényes ágazatok fejlettek. A Dalmát partvidék hangulatos városai, szigetei, az Adria tiszta vize turisták tömegeit vonzzák minden évben. A térség legfontosabb városai: Rijeka, Split, Dubrovnik. A belső területek közül különösen a karsztos területek különleges képződményei (Krka-folyó) vonzanak sok turistát. Az ország északi részén található Szlavónia hullámos tája. Jelentős gazdasági terület, gabonaféléket, ipari növényeket, gyümölcsöt, szőlőt termesztenek, melyet állattenyésztés egészít ki. Központja: Eszék. Itt él a csekély számú magyarság többsége. Az ország lakosságának egynyolcada szerb nemzetiségű. Ők elsősorban a Bosznia-Hercegovinával határos területeken élnek.

Szerbia

 

Jugoszlávia legnagyobb területű és legnépesebb utódállama. Szerbia deli része hegyvidék, amely jelentős színesérc (rézérc) vagyonnal rendelkezik. Erre színesfémkohászat települt. Északi része a mi Alföldünk folytatása. Itt található az ország éléstárának számító autonóm terület, a Vajdaság. Búzát, kukoricát, napraforgót, cukorrépát, gyümölcsöket termesztenek, sertést, szarvasmarhát tenyésztenek. Fejlett élelmiszeripar épült erre. A Vajdaságban mintegy 250 ezer Magyar él. A legtöbbe Szabadkán, de jelentős központ Újvidék is (vásárváros, kulturális- és ipari központ). Az ország fővárosa és legjelentősebb gazdasági központja Belgrád. Szerbiában a magyarokon kívül albánok, montenegróiak is jelentős számban élnek.

 

 

 

 

Kelet-Európa

Természeti jellemzőit, gazdasági adottságait az Európa fejezet elején, a Kelet-Európa résznél mutattuk be! Gazdaságpolitikáját a tervgazdálkodás jellemezte. Gyakorlatilag megszüntették a magántulajdont, mindent államosítottak, a mezőgazdaságot kollektivizálták. Az ipart, főleg a nehézipart, fejlesztették, elsősorban a mezőgazdaság rovására.