Az ókeresztény és bizánci művészet – I. rész

Ezek mellett az építészeti formák mellett Konstantin korában folyamatos frízzel díszített szarkofágok is érkeztek Hispániába római műhelyekből. Igen gazdag ez az anyag, és időnként igen sajátos az ikonográfiája, mint a sárkány fölött győzedelmeskedő Krisztust és a Zsuzsanna történetét ábrázoló szarkofágok a geronai San Félixben, amely Szent Pétert és Pált ábrázolja Néró előtt (Madrid, Museo Arqucológico Nacional), egy a receptio animae-szarkofág Santa Engracia de Zara-gozában. Az együttesből kiemelkedik a geronai San Félixben és a Córdobában lévő, amelyek Konstantin korában készültek és szorosan kapcsolódnak ahhoz a római műhelyhez, ahol a már említett ún. dogmatikus szarkofág keletkezett. Ugyanebben az időben készültek, de Toledo környékén találhatók a layosi szarkofágok. A példákat még további alkotások hosszú sorával lehetne kiegészíteni. A IV. század második felében csökken a Rómából behozott alkotások száma, kevesebbet is ismerünk közülük, de igen szépek az oszlopokkal díszített szarkofágok, mint a martosi (Jaén) és az hellíni (Albacete). Tarragonában az ún. Bethesda-csoporthoz tartozó példányok találhatók, Valenciában pedig a mártírkultusszal kapcsolatos, a Passió-csoporthoz tartozó alkotások.

Az V. század folyamán megjelenik az építészetben a hármas szentélyzáródás, ami annak a következménye, hogy Afrikával szoros kapcsolat állt fenn a Baleári-szigetek közvetítésével, és annak, hogy a vandálok betörése elől a keresztények Afrikából a félszigetre menekültek. Később, már a VI. században, hármas szentélyzáródással épültek templomok Vega del Marban (Málaga), Germóban (Córdoba), Casa Herrerában (Mérida mellett) és a portugáliai Torre de Palmában. Ebben az időszakban igen gazdag építészet jött létre a Baleári-szigeteken, amelynek templomai, keresztelőkápolnái és mozaikjai az akkor Justinianus uralma alatt álló afrikai provinciák hatását mutatják. Ebből a szempontból említésre méltóak a mallorcai Santa María, Son Peretó és Sa Carrotja, valamint a menorcai Son Bou, Es Fornás de Torelló, Illeta del Rei és Es Cap des Port de Fornells bazilikái.

Amikor megszűntek a római városi szobrászműhelyek, megjelentek a hispániai központok. Jól ismerjük a Burgos környéki Bureba nyers alkotásait, amelynek témáiban az afrikai ikonográfia jelentkezik, például Szent Perpetua látorriásai. Klasszikusabbak a tarragonai műhely alkotásai, amelyek szoros kapcsolatban vannak a karthágóiakkal. Ebből arra következtettek, hogy egy műhely látta el a két várost, vagy ugyanazok a szobrászok működtek mindkét helyen. A tarragonai Oransok szarkofágjának elülső oldala valószínűleg Afrikában keletkezett, és bár az Apostolok-szarkofág és a Leucadiusszarkofág stílusa is afrikai eredetre vall, mindkettőt tarragonai kőből faragták. Néhány elszórt példán keleti, konstantinápolyi hatás tapasztalható, mint Pueblanueva de Toledo Theodosius-kori szarkofágján és az ecijai, alcaudetei és a bragai szarkofágokon.

A hispániai ókeresztény művészet utolsó fejezetét az V. század második felében és a VI. században a mozaikok alkotják. A félszigeten kevés a padlómozaik, de gazdagok és szépek azok, amelyek a baleári bazilikákban a VI. századból maradtak fenn. Levante egész területén és délen megtalálhatók a síremlékmozaikok, közülük kiemelkednek szépségükkel a tarragonai, Optimusnak és Ampeliusnak szentelt, valamint a barcelonai és a mallorcai Baleria en Son Peretóban található alkotások, és mellettük Fuente Cillas (Huesca), Alfaro (Logrono), Denia (Alicante) és a hasonló példák sora, amelyek mind az afrikai minták hispániai továbbéléséről tanúskodnak.

A tétel második része: Az ókeresztény és bizánci művészet II. rész

A tétel harmadik része: Az ókeresztény és bizánci művészet III. rész