Hirdetés
Hirdetés


Arany János: Buda halála elemzés

27 perc olvasás
Arany János

A Buda halála című mű elhelyezése Arany munkásságában

A Buda halála című mű Arany eszmei-nyelvi szintézisét adja mindannak, amit élete első, nagyobb felében átélt, illetve arról ami benne az emberről, a társadalomról és a természetről alapvető élményként kialakult.

Hirdetés
Hirdetés


Arany ahhoz a generációhoz tartozik, amelynek legnagyobb élménye a népi-politikai mozgalom megerősödése, uralomra jutása, majd eltorzulása és bukása. Nagy politikusok, államférfiak porondra lépése – és nagy, zseniális tehetségek uralomra jutása a költészetben, az irodalomban – a reformkor és a szabadságharc idején: az igazak, az erősek, a tehetségek rövid, de feledhetetlen évada: ez Arany társadalmi élménye.

A Buda halála előtti már korábban is nagy nyelvi magaslatok jellemezték a két Toldi, illetve a ballada költészetében. Nagy tanulmányok: irodalmi nyelvünk és irodalmi hagyományaink kutatása, az eposz keresése, a Zrínyi-eposz megmérése európai mércén. Készülődés a nagy fordításokra: a shakespearei tragédiák és a mi Bánkunk tanulmányozása. És Madách bevezetése – nemcsak a Kisfaludy Társaságba. Aranyt neveli, szorítja mindez.

A tartalmat Arany az ábrázolt valóságrész reá jellemző szemlélése útján nyeri, és művészi újrateremtéssel tovább sűríti. Drámaiság, igazi konfliktus, ellentétes erők érdemes harca nélkül nem lehetséges. A Toldiban az elnyomott tehetség vívja ki igazát, a Toldi estéjében a régi hagyományok és az új törekvések harca dől el az új javára. A balladák drámaisága: széles, epikus ábrázolási lehetőségek duzzadó magvai. Arany zsarnokellenes balladái mind alkalmasak lehettek volna egy-egy „költői beszély” vagy népies eposz megírására. A Buda halála érzékeny lélekábrázolás, az intrika, a cselszövény, az emberi indulatok születésének – felnövekedésének bemutatása Arany „irracionálisabb” balladáival rokon: a Vörös Rébék, az Ágnes asszony típusúakkal.

Buda halála

A Buda halálát nem lehet csak két testvér hatalmi küzdelmének tekinteni. Aranyt minden addiginál jobban izgatta az állandóan mozgó, változó, de végül mindig megfelelő medret találó élet. Az élet labilitása és változékonysága érdekelte, a számtalan tényezős külső és – főleg – belső, pszichikai történés. Az egész Buda halála annak a kutatása, miért nincs egyensúly az életben? Miért löki, taszítja egyik esemény jobbról, másik balról a sorsukban tevékenyen közreműködő embereket mindig valami újabb, magasabb vagy meredekebb szituációba? S hogy: miként válaszol erre az emberi jellem politikailag, erkölcsileg?

Hirdetés

Állításunkat maga a témaválasztás, a konfliktus természete, a cselekmény jellege, de perdöntőén az eposz nyelve, a költői képek természete s azok jelentése igazolja. Ahhoz ugyanis, hogy Arany a dolgok állandó keletkezését, elmúlását, a változást sokoldalúan, a képek érzékletes jelentésével fejezhesse ki, a két testvér közötti viszályt egyszerű okok és viszonylag egyszerű cselekmény keretében vázolja fel. Az ábrázolás súlypontja nem az eposzokra vagy a kalandos epikus költeményekre jellemző eseménygazdagságon van. De Arany legbensőbb – az előbbiekben vázolt – mondanivalója kívánja meg a konfliktus rendkívül fokozatos kimélyítését is.

Buda és Etele

Buda nagylelkű, bölcs uralkodóként mutatkozik be. Városa a Zagyva, folyó mellett „nem szorul tetemes falakra”, „az erőnek szolgál kirepítő fészkűi”. A hatalom megosztásának szükségességét talpraesett érvekkel támasztja alá, de két momentumot, egy magatartásit és egy elvit már most meg kell jegyeznünk: az egyik Buda határozatlansága a tettben: „Ki meri mondani: ezt teszem, ez jó lesz” – a másik: a józan, az okos mérték tisztelete az emberi dolgokban. Budát tehát úgy ismerjük meg, mint a józan középszer és a bizonytalankodás, a gyanakvás képviselőjét. Etele az első énekben csak egy esküszóra jelenik meg.

„Ki meri mondani: ezt teszem, ez jó lesz” – gondolta, és vívódott sokat Buda már a hatalom kettéosztása előtt. A tettet másnapra megbánja. Buda, a hanyatlás képviselője a műben, nemcsak korossága miatt jut válságba – hisz a magasabb életkor az ő társadalmi helyzetében inkább előny lehet -, hanem makacs elképzelése miatt is, mert megrémíti minden változás. A hatalmat éppen azért osztja meg öccsével, hogy az – a hatalom – még biztosabban álljon.


Válaszd az SZTE-t, Magyarország legjobb egyetemét! (x)
Széles körű képzési kínálat, nemzetközi színvonalú oktatás, megannyi ösztöndíj és számos kikapcsolódási lehetőség várja a Szegedi Tudományegyetemre jelentkezőket.
Tovább a cikkhez

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6