Hirdetés

Arany János: az önkényuralomtól a kiegyezésig

39 perc olvasás
Arany János: az önkényuralomtól a kiegyezésig

Az 1849 és 1867 közötti időszak ellentmondásos szakasz a magyar kultúra történetében. A polgári átalakulás részben ellentétes volt a köznemesség érdekeivel. Mivel azonban a polgárság még kisszámú, a polgárosodást a köznemesség vállalta magára.

Hirdetés


A világosi fegyverletétel után meggyengült a köznemesség helyzete. A nemzeti önállóság elvesztése megszüntette a köznemesség vezető szerepét. A jobbágyfelszabadítással a köznemesség szabadelvű része a hűbériség lényegét szüntette meg. A nemzeti önállóság elvesztése eltorzította ezt a folyamatot. Alexander Bach, a bécsi külügyminiszter államhatalmi eszközökkel igyekezett lassítani a nemzeti polgárság kialakulását.

Haladás és nemzet ügye 1849 után szembekerült. Idegen polgárság vette át a fejlődés irányítását, miközben a köznemesség tétlenségbe, ún.passzív ellenállásba húzódott vissza. Ez mély irodalom létrejövetelét segítette: az öreg Széchenyi s Vörösmarty, Arany, Kemény és Madách munkássága. Történelmünknek e sivár korszaka irodalmunk gazdagodását hozta magával.

Ez azonban csak egy évtizedig tartott. Ausztria több kudarcot is kénytelen volt elszenvedni, s ezért is hajlandóságot mutatott arra, hogy kiegyezzék a magyar arisztokráciával és a nemesség egy részével. 1867-ben került sor a kiegyezésre, az udvar és a birtokosok Deák Ferenc által vezetett része között.

A kiegyezés lehetőséget adott a tőkés rendszer kibontakozására, de a társadalom gyors átalakulása sokáig nem járt együtt irodalmunk fejlődésével.

Hirdetés

ARANY JÁNOS (1817 – 1882)

Arany János 1817. március 2-án született a Bihar megyei Nagyszalontán. Apja, Arany György Bocskaitól kapta a nemességét. Arany János születésekor Arany György és Megyeri Sára már nem fiatalok. János leánytestvére asszony, a többi gyerek pedig halott. A szülők mindent megadnak gyermeküknek, aki érzékeny s magába forduló lesz. Szüleitől tanul írni-olvasni. Sokat olvas: főleg a XVII-XVIII. századi műveket. A régi magyar nyelv mélyen hat rá, később sokáig idegenkedik a nyelvújítástól és a romantikától.

A szülők hamarosan rászorultak fiuk támogatására. 14 évesen segédtanító lesz. 1833 őszén beiratkozott a debreceni református kollégiumba. 1834 tavaszán elemi iskolai tanítóságot vállalt Kisújszálláson. 1835 tavaszán visszatért Debrecenbe és beállt vándorszínésznek. Társulatával Máramarosszigetig jutott, ahol álmában halottnak látta édesanyját. Otthon valóban szomorú helyzetet talált: apja megvakult, anyja pedig néhány héttel hazaérkezése után meghalt. A színészkaland mély nyomot hagyott benne. A Bolond Istók második énekében (1873) is felelevenítette. Színészként kedvelte meg Shakespeare-t, és ekkor figyelt fel a Bánk bánra is.

Utólag a színészkalandot kitörési kísérletnek minősítette. Szalontára való visszaérkezése után a környezethez alkalmazkodást tűzte ki célul. Helybeli feleséget választott: Ercsey Juliannát. Másodjegyző lett. Lelki alkatát s költői világképét mindvégig sztoikus önmegtartóztatás jellemzi.

1842-ben Szilágyi István, a későbbi történész Szalontára kerül. Aranyt ő biztatja, Szophoklész és Shakespeare fordítására. A másodjegyző politikailag is aktivizálódik. Arany egyre nagyobb figyelmet szentel a pártviszályoknak, s Az elveszett alkotmány (1845) címmel hozzálát költői ábrázolásukhoz. A Kisfaludy Társaság vígeposz pályázatára Arany beküldi művét, s elnyeri a díjat, bár Vörösmarty csak fenntartással nevezi az ő művét a legjobbnak.

Az elveszett alkotmány (1845)

A mű hexameterei inkább hasonlítanak a Lúdas Matyi, mint a Zalán futása verselésére, nyelve nem tükrözi a romantikus stílusfordulat eredményeit. Hosszadalmas, szerkezetileg egyenetlen vers. A maradi Rák Bendét és a szabadelvű Hamarfyt iróniával szemléli az elbeszélő, ami azt mutatja, hogy Arany nem hisz a gyors átalakulásban. Később felfogása radikálisabb lett, de nem beszélhetünk hirtelen változásról. Arany sohasem lesz forradalmi világnézetű.

Hirdetés

A XIX. sz. közepén a hosszabb elbeszélő műveket Európa-szerte már prózában írták. Aranyban is élt kétely, vajon a verses nagyepika korszerűsíthető-e. A történet vonalszerűsége értékét vesztette a szemében. Ez teszi érthetővé, hogy Az elveszett alkotmány szerkezetében a történet és az elbeszélés síkja állandóan váltakozik. Az eseménysor közlését az elbeszélésre utaló részletek szakítják félbe.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!