Politológia – II. rész

Szervezeti érdekérvényesítés: A közös érdekűek szervezetbe tömörülnek, amelynek állandó vezetői és apparátusa van. Már puszta létükkel is hatást gyakorolnak a döntésekre. Legfontosabb funkciójuk, a döntések előzetes befolyásolása.

Artikuláció: a közös érdekek érvényesítéséről kialakított eltérő nézetek egységesítése.

Aggregáció: az érdekek összegyűjtése, a más jellegű érdekellentétek megszüntetése

Csatornázás: az érdekek megjelenítése és a döntéshozó szervek felé irányítása. A szervezeti érdekegyesítés formái az érdekegyüttesek, érdekképviseleti szervek, szakszervezetek, szakmai szövetségek és a korporációk. Sajátos érdekszervezetek a pártok, mert lényegük szerint hatalomra törnek, míg az érdekcsoportok befolyásolni akarják a hatalmat.

Érdekérvényesítési rendszerek:

Az érdekszervezetek a politikai döntési folyamatokba a pártok, a parlamentek, az állam, a közigazgatás és a kormány révén kapcsolódnak be. Amikor az érdekszervezetek teret nyernek a politikai intézményekben, megnőnek az esélyeik arra, hogy érdekeiket beépítsék az állami döntésekbe. Szívesebben fordulnak közvetlenül az állam felé, ha szerepet kaphatnak a döntési folyamatok előkészítő szakaszában, mert nincsenek kitéve annak, hogy érdekeiket egyéb politikai céloknak rendeljék alá, vagy más érdekekhez igazítsák.

A tagolt érdekek szervezett felszínre juttatásának három formája van:

1. KÉPVISELETI: (parlametáris) Főszerep a parlamenti képviselőké, akik politikai érdekképviseletet látnak el. Ők elsősorban egy terület heterogén lakosságának a képviselői, csak másodsorban nézhetik egy érdekcsoport érdekeit. Az érdekérvényesítés tehát a véletlenen múlik. Az érdekeknek politikai súlyra kell szert tenniük a választókerületben, hogy a képviselők felkarolják őket. (minél több választókerületben meg kell történnie, hogy minél több képviselő álljon az érdekek mögé). A pártpolitikai érdekérvényesítésnek hátránya, hogy a képviselőknek a párt ideológiáját, programját kell követniük. Szűkebb érvényesítésre csak akkor van lehetőség, ha a képviselő keze kevésbé kötött, vagy tagja a parlament állandó bizottságának.
2. Helyi képviseletek rendeltetése a lakóhelyi és területi közösségek érdekeinek képviselete.
3. A funkcionális érdekérvényesítés 4 féle érdekcsoport-rendszert alkot:

I. Pluralista érdekcsoport-rendszerben az érdekérvényesítés töredezett. Azonos érdekeket több érdekcsoport is képviselhet. Az érdekszervezetek között koordináció csekély, a szervezettség gyenge. Az érdekszervezetek decentralizáltak, a csúcs és helyi szervek egyensúlyban vannak.

II. Demokratikus-korporatív érdekcsoport rendszerben (neokorporatív állam) az érdekszubjektumok jól szervezettek, az érdekszervezetek erősen centralizáltak és szoros a koordináció. Egyetlen átfogó csúcsszerv. A hatékony érdekérvényesítés érdekében az érdekszervezetek együttműködnek a pártokkal és kormányzati hivatalokkal.

III. Ellenőrzött érdekcsoport-rendszerben az érdekszervezetek alá vannak rendelve a pártoknak, elsődleges funkciójuk felettük ellenőrzést gyakoroló szervezetek tevékenységének támogatása. Egyes szakszervezetek több országban szimbiózisban élnek a baloldali pártokkal. A két szervezet vezetői, funkcionáriusai kölcsönösen posztokat töltenek be a másik szervezetben. Semlegesítik azokat a törekvéseket, akaratokat, amelyek nem találkoznak a mögöttes politikai célokkal. A nem demokratikus rendszerekben hivatalosan is tiltják rivális érdekrendszerek megalakítását, működését. Az uralkodó párt uralja az érdekszervezetet. Ágazati szakszervezeteket hoznak létre, amelyekben a vezetők és beosztottak egyszerre vannak jelen. Az érdekszervezetek vezetői egyben tagjai az uralkodó pártnak, amelynek vezetői testületeiben is tevékenykednek. Az uralkodó párt járul hozzá az érdekszervezet vezetőinek kiválasztásához is. Ilyen, pl. a kommunista rendszer.

IV. A diktatórikus érdekcsoport-rendszer (korporatív állam) közös vonások az ellenőrzött érdekcsoport-rendszerrel:

Az állam és az uralkodó párt hatalmi úton beleavatkozik az érdekszervezetek létrehozásába és belső életébe. A munkaadókat és a munkavállalókat közös szervezetbe kényszerítik és alárendelik a központi akaratnak.