A várak szárazföldi bérceken emelkedtek, melyek védőfallal voltak körben ellátva és ilyen volt a mükénei Fellegvár is, amely a Peloponészosz félsziget északkeleti részén, hegyekkel körülvett magas dombon az i. e. XIV-XIII. században épült, erődített királyi székhely volt, a domb lába körül húzódott a település. Mükénének várát, Agamemnon nyomait kereste Heinrich Schilemann, a hatalmas küklopsz-körfalat, amelyben az Oroszlán-kapu nyílik. E kapu 3,1 m széles és 2,85 m magas, felfelé keskenyedő nyílását a keretező szárköveken nyugvó, felül domború, hatalmas kőgerenda hidalja át. Mükénében az Athreusz kincsesháza vagy Agamemnón sírja legmonumentálisabb az i. e. XIV. századból. A várdombtól nyugatra emelkedő lejtőkben i. e. XV-XIII. századi, különféle típusú sírokat tártak fel, közöttük kilenc kör alaprajzú, méhkas formájú álboltozattal fedett, nagyméretű föld alatti sírépítményt, a tholoszt. A föld alatti építmény bejáratához a lejtőbe vágott, szabályos alakú kőtömbökből rakott támfalakkal közrefogott, nyitott folyosó, a dromosz vezet. Tirünsz fellegvára Mükénétől délre, az argoszi öböl partján, alacsony szikladombon az i. e. XIV-XIII. században épült. Tirünsz feltárását Schilemann és Dörpfeld kezdte meg 1884-ben, az 1876-ban megkezdett mükénei feltárások után. Egy Mükénében fellelt vázatöredéken megjelenik az emberi alak, mely a vázafestészet főalakja lesz majd. I. e. 1400 körül a knósszoszi palota elnéptelenedik. Az égei művészet végét a dórok vándorlásának nevezett esemény okozza. Ennek a kultúrának a szépségeit a görögök már csak Homérosz elbeszéléseiből ismerik. Ehhez a civilizációhoz tartozik a Platon által is idézet titokzatos Atlantisz legendája, mely „nagyobb volt, mint Líbia és Ázsia együttvéve

„Idővel azonban rendkívüli földrengés és özönvizek támadtak (…), és Atlantisz szigete a tengerbe merülve eltűnt”.

Platon Kritiasz című második dialógusa, mely a szigetről szól csak töredékekben maradt ránk. A hagyomány szerint az Atlanti-óceán övezte és a Föld minden gazdagsága megtalálható volt rajta. A sziget lakói az atlantidák voltak, akik Poszeidón istentől származtak, bukásukat és a Zeusz által javasolt büntetést a fent említett műben olvashatjuk, azonban az írás az „Összehívta hát az isteneket (…) és összehíván őket, így szólt hozzájuk…” rész után megszakad. A valóságban Atlantisz legendáját talán a Théra szigetét leromboló vulkánkitörés ihlette. A Thérán 1967-től végzett ásatások egy város, Akrotiri maradványait hozták a felszínre.

A görög művészet

Az ókori görög civilizáció

Az ókori görög kultúra az i. e. 2. évezred végétől a Balkán-félsziget déli részén, majd a Kisázsiai nyugati partvidéken és a kettő között, az Égei-tenger szigetein alakult ki. Az i. e. VIII. századtól kezdve kirajzó telepesek e kultúrát a Földközi-tenger egész partvidékén elterjesztik. Virágzó görög települések keletkeznek délen Egyiptomban és a szomszédos Líbiában, nyugaton Dél-Itáliában és Szicília szigetén, a francia tengerparton és Spanyolország partjain, keleten pedig a Fekete-tenger mentén. E területek éghajlata szubtropikus, meleg, száraz nyárral és enyhe, nedvesebb téllel, így a mezőgazdaság számára kedvező. A földrajzi adottságok a hajózás és a kereskedelem, ezzel együttesen magas színvonalú kultúra létrejöttét tették lehetővé.

Építészet, művészet, kultúra

A görög kultúra fejlődésének minden szakaszán jól tükröződik a társadalom alakulása. Alapja – az egyiptomiéhoz hasonlóan – a vallás. Az istenek eredetileg a természeti erőket és jelenségeket személyesítik meg. Mondáik, a mitológiában, a homéroszi eposzokban és himnuszokban öltenek végső formát. Kiépülnek az istenek nemcsak helyi jelentőségű, de az összgörögség által tisztelt és látogatott szentélyei és jóshelyei, mint Apollón delphoii és Zeusz főisten dódonai és olümposzi szentélyei. A szent helyeken meghatározott időközökben rendezett összgörögség ünnepségek közül legjelentősebbek az Olümpiában az i. e. VIII. század óta negyedévenként tartott versenyek voltak. A görögök is jeleskedtek a tudományokban: az orvostudomány, a földrajz, a csillagászat, a matematika, a geometria területén számottevő eredményekre vezettek kezdeményezéseik. Az irodalom minden területén jelentőset alkotott a görög kultúra.