Hirdetés

Az antik Róma – Az etrusz művészet és Róma művészete a Iulius- Claudius-dinasztia kihalásáig (i. sz. 68) – I. rész

26 perc olvasás
Az antik Róma – Az etrusz művészet és Róma művészete a Iulius- Claudius-dinasztia kihalásáig (i. sz. 68) – I. rész

Építészet, művészet, kultúra

Az olasz félsziget őslakossága teljesen heterogén volt, s így a Róma alapítása (i. e. 753) előtti Itália kultúrája is különböző civilizációkból tevődött össze. Ez ősi kor elveszett, s csak az i. e. VIII. században bevándorló etruszkok művészete hagyott hátra szórványos emlékeket. Róma lakossága latinokból, szabinokból és etruszkokból állt. Ezek közül az etruszkok kultúrája volt a legerősebb, s így természetes, hogy Róma műveltsége a királyság korában (i. e. 753-510), sőt a köztársaság kora alatt is jó ideig teljesen etruszk jellegű volt.

Hirdetés


Az etruszk kultúra sok keleti és görög elemet foglal magában. Írásukat nagyrészt a görögöktől vették át. Tizenkettes számrendszert használtak, s a tudományok közül különösen a csillagászatot és a gyógyászatot ismerték. Vallásukat, amely a természeti erőket megszemélyesítő istenek tiszteletében öltött alakot, fontos szerepet játszott a halottak kultusza. Ennek köszönhető építészetük és képzőművészetük ránk maradt emlékanyaga, a sírépítmények, s ezek festett és plasztikus díszítése. Az etruszkok kiváló építőmesterek voltak, ismerték a boltívet és a boltozatot, amelyeknek nem voltak ugyan feltalálói, de rendszeresen ők alkalmazták első ízben. Az etruszk építési tevékenység középpontjában a templomépítészet állott.

etruszk

Etruszk templom, rekonstruált alaprajz és homlokzat

Az etruszk templom cellája hosszirányban három részre osztva, a hármas kultusznak megfelelően; kettős, sőt hármas oszlopos nyitott előcsarnoka volt, hátát tömör fal alkotta. Architektúrája az ógörög fatemploméval egyezett; tetőszerkezetét fából ácsolták össze, s a fedélszéket festett cserepekkel borították. Az etruszk lakóház középpontja az átrium volt, amelyet lakószobák vettek körül. A világosság vagy a bejáraton, vagy a compluviumon át, felülről jutott az átriumba.

Az etruszkok szobrászatára jellemzőek az égetett agyagból színes festéssel, tovább bronzból készített alkotások. Ezek a szobrok kissé merevek, de realisztikus ábrázolásúak, amit a színezés tesz még életszerűbbé. Jellegzetes terrakotta szobraik a fekhely alakú sírládákon lakománál fekve ábrázolt házaspárok alakjai. A bronzszobrok legismertebbje az ún. Capitoliumi farkas.

Az etruszk művészet (részletesebben)

Kétségtelen, hogy az etruszkok művészetét a görög művészet hosszú ideig befolyásolta. Csaknem hét évszázadon keresztül hatottak az etruszkokra a kis-ázsiai ión, majd a korinthoszi és az attikai, végül pedig a hellénisztikus alkotók. A görög művészetnek mindezek a megnyilvánulási formái termékeny megoldásokat adtak át az etruszkoknak, elsősorban az építészetben, a kerámiaművészetben és a plasztikában. Ugyanakkor az etruszk művészet teljesen egyéni vonásokkal is bír. Figyelemre méltó a stilizálásra való törekvés, az élénk színek alkalmazása, a dinamikus ábrázolásmód.

Hirdetés

A történelem viszontagságai megakadályozták, hogy az etruszk nép teljesen kifejlessze adottságait. Igaz, hogy hatalma csúcspontján, az i. e. VI. században még a kialakulóban lévő Róma városát is meghódította, és akkoriban az etruszkok bizonyára úgy érezték, hogy képesek lesznek a többi itáliai nép leigázására is. Amikor ez nem sikerült, önmagukba zárkóztak, megpróbáltak ellenállni Róma egyeduralmának, és később, már római uralom alatt, továbbra is makacsul ragaszkodtak kultúrájukhoz, szokásaikhoz. Az etruszk művészet nem egy tökéletesen kiérlelt alkotása bizonyos szempontból példaként szolgált a hódítóknak. Bár az etruszkokat ma sokan Itália őslakóinak tartják, és néppé válásukat az ún. Villanova-kultúra (az elnevezés a Villanova községben feltárt vaskori emlékek nyomán keletkezett) kereteibe helyezik, elterjedt vélemény, hogy nem tartoztak a régi italikus törzsek közé, hanem az i. e. IX. században érkeztek a félszigetre. B. G. Niebuhr szerint az Alpokon keresztül hatoltak volna be Itáliába, de ezt az elméletet már a XIX. században elvetették, és ma sokan úgy gondolják, hogy tengeren érkeztek a tirrén partokra. Hérodotosz azt állítja, hogy maguk az etruszkok őrzik azt a hagyományt, hogy a kis-ázsiai Lüdiából származnak. Hosszú tengerparti hajóút után érkeztek meg a mai Toscanába, ahol letelepedtek, és ahonnan kiindulva meghódították a szomszédos Umbriát; „ma is ott élnek és ott vannak városaik” – mondja Hérodotosz. Később dél felé is előrenyomultak, kiterjesztették hatalmukat Latium nagyobbik részére, és elfoglalták Közép-Itália egész nyugati, az Arno és a Tiberis közé eső sávját. I. e. 550 körül tovább terjeszkedtek déli irányba, Campania felé, majd északkeleten és keleten, a mai Milánótól Bolognáig létesítettek új településeket. Kialakulóban lévő birodalmuk ekkor inogni kezdett.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!