Madách Imre élete, Az ember tragédiája, elemzés, szereplők

Helye irodalmunkban

• az EMBER TRAGÉDIÁJÁnak, e világszerte ismert/elismert műnek a szerzője – ha csak ezt írta volna, már akkor is méltó helyet szerez irodalmi nagyjaink panteonjában
• nagy gondolkodó, a magyar- és világtörténelem elemző szemlélője, értékelője – ebből születik több jelentős, bár kevésbé ismert színműve (MÁRIA KIRÁLYNŐ; FÉRFI ÉS NŐ; CSÁK VÉGNAPJAI; MÓZES; A CIVILIZÁTOR) – sajátos, friss szemléletmód jellemzi.

Jelleme (sorsát meghatározó tények)

• beteges alkat (gyenge a tüdeje és a szíve):
  • zárkózott, visszahúzódó
  • magánúton végzi tanulmányait – széleskörű érdeklődés, filozofikus hajlandóság
  • egészségi állapota miatt sokáig le kellett mondania közéleti ambícióiról
• édesanyja erősen befolyásolja sorsát: => konzervatív szellemű nevelés => nőkkel való ambivalens viszonya (a TRAGÉDIA mellett a FÉRFI ÉS NŐ c. darabja is tükrözi a probléma iránti fogékonyságát)
• romantikus, idealista, aki azonban lépten-nyomon csalódik eszményeiben:
  • csalódik a szerelemben (megromlott házasság) => a romantikus egyéniségben
  • a liberális haladáseszményben

Bár csalódott és kételyek gyötrik, de élete végéig nem tudja elfogadni a vulgármaterializmus új, korában divatos eszméit, folyton vitázik velük.

• hosszú ideig tartó írói visszhangtalanság:
  • gátlások, önértékelési problémák

Élete

1823. Alsósztregova (Nógrád – ma: Szlovákia) – Születése és családja

• Családja a vidéki középbirtokos nemesség legtekintélyesebb rétegéhez tartozott.
  • édesapja: id. MADÁCH IMRE a megye híres és befolyásos ügyvédje. Tájékozott, haladó gondolkodású, természettudományok iránt is érdeklődő ember.
  • édesanyja: MAJTHÉNYI ANNA, régi vágású magyar nagyasszony. Konzervatív, arisztokratikus, szigorú jelenség. Puritán szellem.
  • testvérei: MÁRIA, ANNA, IMRE, KÁROLY, PÁL.
• 1834. Meghal édesapjuk. Édesanyja nevelőket, tanárokat fogad apa nélkül maradt fiai mellé. Konzervatív szellemű nevelést kapnak.
• Érdeklődő, művelt kamaszok. Saját lapot állítanak össze (LITTERATÚRIA KEVERCS); járatják és olvassák az Atheneumot.

1837. Pest – Tanulmányok

• a fővárosba kerülnek a Madách-fiúk, ahol Imre jogi egyetemen folytatja tanulmányait
  • szabadszellemű profok hatása
  • nemesi liberális ifjakból álló baráti kör
  • romantikus lelkesültség
• első szerelme barátjának, Lónyay Menyhértnek testvérhúga, Etelka – emlékét egyetlen, életében megjelent verseskötetében örökítette meg (LANTVIRÁGOK, 1840)
• ekkor születik első drámai kísérlete COMMODUS címen (1839 körül)

1840. Alsósztregova – Hazatérés és hivatalvállalás

• otthon készül jogi vizsgájára; kúrákat vesz (gyenge egészsége miatt anyja nem engedi vissza Pestre)
• újabb drámái születnek (NÁPOLYI ENDRE, CSÁK VÉGNAPJAI)
• múzsája ekkor Dacsó Lujza – sorsközösségük a betegségben köti őket össze (a lány hamarosan meg is hal)
• 1842. leteszi vizsgáit, majd a Nógrád megye aljegyzője lesz

Alsósztregova – Közélet és irodalom

• csatlakozik a liberális centralisták nógrádi csoportjához
• ismét ír drámákat, írói ambíciói erősödnek (FÉRFI ÉS NŐ; a MÁRIA KIRÁLYNŐ első változata)
• Kisfaludy Társaság pályázatára elküldi Művészeti értekezés c. tanulmányát
• tudósít a Pesti Hírlapnak
• állást foglal a halálbüntetés ellen és az esküdtszék felállítása mellett – társa ebben barátja, Szontágh Pál

1845. Csesztve – Házasság

• személyes válság:
  • egészségi állapota miatt le kell mondania az aljegyzőségről – ezzel elérhetetlenné vált számára a rég áhított országgyűlési képviselőség is
  • a reformmozgalom ellentmondásai kétségeket ébresztenek benne
  • betegsége miatt állandósul a halálközelség érzése
  • Megoldást csak az oly régóta áhított romantikus szerelemtől remél:
• 1844. Fráter Pálnál, a megye alispánjánál vendégeskedik, mikor megismerkedik annak unokahúgával, Erzsivel – kapcsolatukat sem anyja, sem Szontágh Pál nem nézik jó szemmel (Erzsinek különc, szabados természete miatt rossz híre volt)
• szerelme ihleti a VADRÓZSÁK című ciklusát
• 1845-ös házassága egyúttal szakítás is az anyai házzal – anyja nem támogatja, hogy katolikus létére protestáns lányt vegyen feleségül => Erzsivel a csesztvei birtokra költöznek
• Erzsi vitális, kikapós feleség szemben Madách visszahúzódó jellemével => kapcsolatuk idővel zátonyra fut
• 1848. megszületik kisfiuk, Aladár

40-es évek második fele, Balassagyarmat – Újra a közéletben

• 1846. nógrádi főbiztos – a megyében állomásozó katonaság ellátását irányítja
• 1847. a csesztvei kúria a szabadelvű ellenzék egyik fontos gyülekező helye lesz
• 1848. két öccsével egyetemben a forradalom hívei lettek
• Madách is csatlakozni akar a sereghez, de betegsége ismét közbeszól
• 1849. a vereség után a nógrádi csapatok a sztregovai Madách-birtokon rejtik el fegyvereiket – részben

1848/49. – A szabadságharc áldozatai

• a Madách családnak is megvoltak a maga áldozatai:
  • öccse, Madách Pál Kossuth futáraként fontos küldetés teljesítése közben tüdőgyulladást kap és meghal
  • nővére, Mária, annak férje és kisfia rablótámadás áldozatai lettek Nagyvárad felé menet – disznók elé vetették őket támadóik
• 1851. Madách Imrét is börtönbe vetették, mert menedéket adott Rákóczy Jánosnak, Kossuth volt titkárának
• 1 évet tölt Pozsony és Pest börtöneiben – közben családja megszaporodik: megszületik 1851-ben Jolán és közben felesége már ismét várandós Anna-Borbálával
• a fogság nagyon megviseli Madáchot
• felesége elhidegül tőle – felvetődik a hűtlenség vádja is vele kapcsolatban
• 1854. Madách kezdeményezésére elválnak – a gyermekek Madáchcsal maradnak – Erzsi a válást követően mulatozásba, zavaros szerelmi ügyekbe veti magát, s végül zavart elmével a nagyváradi kórházban fejezi be e tragikus életet

50-es évek vége / 60-as évek eleje – Közéleti sikerek

• a válás után újra erősödik kapcsolata az anyjával
• megírja a CIVILIZÁTOR c. komédiáját – társadalomkritika
• 1861. ott van a februári pátens elutasításának fogalmazói közt
• megújítja képviselőjelölti programját (POLITIKAI HITVALLOMÁS)
• Nógrád megye országgyűlési képviselőjének választják
• a határozati párthoz csatlakozik
• befejezi a TRAGÉDIÁt, majd megmutatja Arany Jánosnak, aki először elveti, majd elismeri a művet: meghozza neki az irodalmi elismerést:
  • 1862. A Kisfaludy Társaság tagjává választják – székfoglalója: AZ AESTHETIKA ÉS A TÁRSADALOM VISZONYOS BEFOLYÁSA
  • 1863. a Tudományos Akadémia tagjává választják – egyik jeles dolgozata: A NŐRŐL, KÜLÖNÖSEN AESTHETIKAI SZEMPONTOKBÓL

1864. Alsósztregova – Az utolsó felvonás

• nem várja a halált – erről tanúskodnak tervei: pl. TÜNDÉRÁLOM című töredék
• 1863. Alsósztregován hal meg, családi birtokukon.

Az ember tragédiája

https://www.youtube.com/watch?v=ps5WzrAJkzw

Keletkezése / Fogadtatása:

• Igen rövid idő alatt írta meg Madách fő művét: 1859. február 17. és 1860. március 26- a között született az EMBER TRAGÉDIÁJA.
• 1861. Pestre viszi – barátai bíztatására – Aranyhoz, aki azonban elsőre gyenge Faust- utánzatnak véli, így félreteszi. Később, mikor rendre végig olvassa, döbben rá, hogy a Tragédia „igen jeles mű”, igazi tehetség munkája.
• 1862. megjelenik a Tragédia nyomtatásban. Azóta a Tragédia igazi karrier-történetet tudhat magáénak. Nemcsak a hazai színpadok kedvelt darabja, de a világszínpadon is gyakran feldolgozzák.

Műfaja

• drámai költemény
• emberiség költemény
• lírai dráma
• rendkívül összetett tartalom és forma:
  • tartalmában olyan, az emberiség egészét foglalkoztató kérdéseket vet fel, melyek az emberiség költeményekkel mutatnak rokonságot
  • formájában a romantika esztétikáját követi, mikor mind a műfaj, mind a műnem tekintetében „mezsgyén álló” művet alkot – afféle „határesetet” (műfajötvözet)
• Filozofikus jellegű – olvasásra szánta

Műfaji előzmények

• Goethe: Faust
• Victor Hugo: Századok legendája
• Byron: Káin
• Shelley: A megszabadított Prométheusz
• Milton: Az elveszett paradicsom
• Dante: Isteni színjáték
• Biblia

Filozófiája

A széles műveltségű Madách otthon, „oroszlánbarlangjában” szívesen olvasgatta a felvilágosult Voltaire, Rousseau és Montesquieu értekezéseit; a német Kant, Hegel és Büchner filozófiai írásait; de kezébe került Darwin A fajok eredete c. kötete is (egészen friss – a Tragédia írásának kezdetén jelenik meg) akárcsak Carlyle francia forradalomról szóló műve.