Madách Imre élete, Az ember tragédiája, elemzés, szereplők
- orgia a hanyatló Római Birodalomban (hedonizmus)
- szentségtelen kor (halottgyalázás)
- L. remekül érzi magát ebben a romlott környezetben (cinizmus, erkölcstelenség, fertő)
- L. teljesen érzelemmentes <=> Ádám eszményi szerelmet keres és talál még ebben a züllött korban is (Évában még maradt valami az édeni tisztaságból – a test és a lelki értékek különválása)
- Ádám és Éva elutasítja ezt a mocskos világot – ez az első lépés az új felé (hivatásra van szükség)
- az új eszmét Péter apostol hirdeti => kereszténység
- ez a szín nem egy eszme, hanem egy életforma csődjét mutatja
Hirdetés
Középkor – Bizánc
VII. Konstantinápoly
Ádám: Tankréd Éva: Izóra Lucifer: fegyverhordozó
- az új hivatás: Isten szolgálata
- az egyház azonban a gyűlölet, a viszályok tanává tette a kereszténységet (kifordította önmagából az eszmét; vallási fanatizmus) => Konstantinápolyban félnek a keresztesektől; eretnekégetés
- Évát az apja felajánlja a Szent Szűznek – apáca lett
- Ádám csalódottságát Éva teszi teljessé => szerelmük akadálya: a zárda (test és lélek különválása – nem teljesülhet be a szerelem)
- Ádám újra akarja teremteni a kort – itt viszont az egyén nem győzedelmeskedhet: a kornak „úszója, nem vezére az egyén” – mondja L.
- Ádám kiábrándul: most azonban nem az élvezetekbe, hanem a nyugalomba menekül, távol a világtól: a tudomány elefántcsonttornyába
Kepler és a francia forradalom
VIII. Prága I.
Ádám: Kepler Éva: Kepler felesége, Müller Borbála Lucifer: Kepler famulusa
- ellentmondásos kor: a régi, feudális világ még itt kísért: boszorkány- és eretnekégetés; a tudomány és babona együttélése
- Ádám nyugalomra vágyik, nem akar a világ dolgaival törődni => reneszánsz tudós, udvari csillagász Habsburg Rudolf prágai udvarában, DE Rudolf nem a tudományáért tartja, hanem alkímiai, horoszkópkészítő és asztrológiai ismeretei végett
- Kepler szerint mindez babona (SZABADSÁG), de valamiből fedeznie kell felesége igényeit
- Müller Borbála figurája áll legközelebb Fráter Erzsi alakjához: kicsapongó, könnyelmű, férjét megcsaló, eláruló asszonynak ábrázolja Madách, DE Kepler rádöbben a Borbálának szelet csapó udvaronc és maga a kor hitványságára – ezzel mintegy felmenti asszonyát
- az udvarnál lenézik Keplert alacsony származása miatt, holott különb a többieknél (EGYENLŐSÉG – TESTVÉRISÉG)
- új kort kíván, nem ily „törpe kort” => álomba zuhan, s Kepler végszavára már a kövekező szín Dantonja felel
Hirdetés
IX. Párizs („álom az álomban”)
Ádám: Danton Éva: kettős szerepben => márkinő, pórnő Lucifer: bakó
- „álom az álomban”
- lendületes, mozgalmas tabló a francia forradalomról
- az eszme ezúttal a Tragédia más színeit is át meg átszövő „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméje
- a haza lép az első helyre az egyénnel szemben
- nagy ellentétek/ ellentmondások kora ez is:
- Danton – s vele Madách is – elfogadja a forradalmi erőszakot, DE a nép túlmegy a határon – vérszomj, mészárlás, értelmét vesztett erőszak
- a forradalom tiszta eszméi a gyakorlatban pusztító ideológiává válnak
- Danton is meginog, látva az értelmetlen gyilkolást (márkinő)
- ebben a környezetben a nő is szélsőséges, ellentmondásos: a finom, tanult márkinő guillotine alatt végzi, majd Éva másik arccal, mint felgerjedt pórnő tér vissza
- Danton és a nép (tömeg) – a nép befolyásolható, de nem aljas
- a Danton ellen felhozott vádak is többnyire jogosak
- a forradalom megeszi gyermekeit, de eszméi változatlanul érvényesek
X. Prága II.
(lásd.:VIII. szín)
- „az álom az álomban” megoldás itt nyer értelmet: Kepler a párizsi színt így, kívülről értékelheti
- a forradalom értékelésében nagy szerepet játszott az 1848/49-es forralom iránti nosztalgia
- konklúzió: a forradalmat minden borzalmával együtt is vállalni kell (nemzeti függetlenség vágya)
- tanítványjelenet: formailag hasonlít a Faust-féle tanítványjelenetre, de a Kepler nem az élet élvezetéért cserébe dobja el fóliánsait, hanem e könyvek számára a múlt előítéleteit hordozzák
- ” Ki a szabadba! -rousseau-i gondolat megjelenése (empirizmus, felvilágosodás)
- ars poeticus: a forradalom eszméi nemcsak a társadalom, az egyén, hanem a művészetek felszabadulását is magával hozza (romantika programja)
A jelen – London
XI. London
Ádám: munkásruhában Éva: polgárlány Lucifer: munkásruhában
Lapozz a további részletekért
