Madách Imre élete, Az ember tragédiája, elemzés, szereplők

A filozófia hatása Madách gondolkodásában

• racionalizmus – családi hagyomány náluk a szabadgondolkodás (nagyapja szabadkőműves volt)
• deizmus, panteizmus – (bár bigott katolikus családban nőtt fel)
• a francia (felvilágosodás) forradalom eszmeisége

A tudományok hatása a Tragédiában:

• Hegel dialektikája és idealizmusa
• Feuerbach materializmusa
• Fourrier utópista szocialista elképzelései (falanszter-elmélet)
• Mechanikus materializmus (a világ mint gépezet – örökös körforgás)
• Fagyhalál-elmélet (entrópia-elv => a Naprendszer kihűlése)
• Frenológia (koponyatan)
• Büchner determinizmusa
• morálstatisztika

Kérdések a Tragédiában

• Van-e célja az emberi létnek?
• Van-e haladás a történelemben? Boldogabb lett-e az emberiség? Megoldotta-e problémáit?
• Van-e szabad akarat?
• Mi a tömeg és a vezér (egyén) viszonya / szerepe? Beleszólhat-e a tömeg a történelem irányításába?
• Férfi és nő viszonya
• Megismerhető-e a világ?

A Tragédia szerkezete

A. Keretszínek: I., II., III. és végül a XV. B. Álomszínek: 1. Történelmi színek a. Ókor: IV., V., VI. b. Középkor: VII., VIII., X. c. „Álom az álomban” (Újkor): IX. d. Újkor: XI. 2. Utopisztikus színek XII., XIII., XIV.

A Tragédia történelmi színeiben Madách az ún. hegeli triáda (tézis- antitézis- szintézis) elvét alkalmazza. A színekben egy-egy eszme (tézis) útját követhetjük végig, míg csak ki nem ábrándul belőle Ádám. A soron következő eszme az előbbi ellenpárja (antitézis) lesz, majd végül a kettőt egybeolvasztja egy harmadik (szintézis). Remek példa a tézis-antitézis elvére az első két történelmi szín. Az eszmék közül a párizsi szín hármas jelszava van a legmarkánsabban jelen: ez variálódik, mutatja be arcait.

Bibliai nyitószínek (keret I.)

I. Menny (a Teremtés után)

• „A gép forog -az alkotó pihen.” – deizmus
• a világot, mint egy gépet, szerkezetet írja le – mechanikus materializmus
• Isten és Lucifer vitája: L., a teremtmény tagadja a Teremtés nagyszerűségét kifogásai:
  • a.) a teremtés ismételhető (az ember is képes rá vegykonyhájában)
  • b.) öncélú teremtés – Isten dicsőségére
  • c.) egyhangú teremtés
• Lucifer szükségszerű léte => ő a másik pólus, ezért nem bántja az Úr – Hegel dialektikája (az ellentétek feltételezik egymás létét)

II. Paradicsom

• két fát adott L.-nek az Úr – Isten lehetőséget ad L.-nek, hogy harcba szálljon vele az emberben
  • az első emberpár a Paradicsomban:
• öntudatlanok
• harmónia ember és természet ill. férfi és nő között (Madách Éden-nosztalgiája)
• Ádám és Éva szimbolikus alakok (nem ősemberek!)
• bűnbeesés: az ember elnyeri függetlenségét, szabadságát, de ezzel elveszti a halhatatlanságot
• Éva viszi bűnbe Ádámot – gyarló asszony (Fráter Erzsi)
• Ádám használni akarja elnyert szabadságát: küzdeni fog
• a kiűzetést elfogadja, maga indul el

III. Paradicsomon kívül (a Kiűzetés után)

• Ádám földet művel (alkotó ember – fausti ember)
• Éva visszaidézi a vesztett Édent => lugasépítés ( a nő, bár ellentmondásos, de az embert megtartó erők közé tartozik)
• öntudatra ébredt az emberpár
• a család és tulajdon megjelenése
• Ádám a jövőre kíváncsi (Elszakadhat-e az ember Istentől? Megállhat-e a saját lábán? Irányíthatja-e saját sorsát?)
• L. álmot bocsát rá – megismerheti Ádám az emberiség jövőjét (a kiűzetés oka is a tudásvágy volt!)
  • az álom megfelelő keret az idő és térbeli utazáshoz, ugyanakkor védelmet is jelent (fizikai értelemben, de illúzió-léte megóvja Ádámot is – ez még csak fikció, egyelőre nem realizálódott)

Ókori színek – Egyiptom, Athén, Róma

IV. Egyiptom

Ádám: ifjú fáraó Éva: rabszolga Lucifer: miniszter

• „milliók egy miatt” – elve – autokrácia
• a fáraó önistenítése – a piramis halhatatlanságát szolgálja
• a fáraó mégis boldogtalan: mindene adott, semmiért nem kellett küzdenie
• csak ő szabad – mások elnyomása szüli szabadságát
• Éva vet véget a fáraó önistenítésének => ő menti meg etikailag Ádámot
• a szerelem megváltó ereje (akárcsak Dante Beatricéje, vagy Faust Margitja)
• Ádám maga mellé emeli szerelmi társnak a rabszolga asszonyt – egyenlőség

V. Athén

Ádám: Miltiádész Éva: Lucia, Miltiádész felesége Lucifer: harcos

• „egy milliók miatt” – az egyén szolgálja a közt – demokrácia
• M. a nép kezébe helyezi hatalmát – a demagógok és pártütők azonban ellen fordítják a népet (vezér <=> tömeg)
• Lucifer korábban intette Ádámot: a nép szolgalelkű
  • úr kell neki (ezen alapszik a despotizmus)
• Lucia egyenlő társa férjének, de családi boldogságánál is többre értékeli a közjót => a nép leánya (önzetlenség)
• Ádám kiábrándul (a hálátlan nép miatt bukik el az eszme), szembefordul a népszabadság eszményével => az élvezetekbe akarja vetni magát

VI. Róma

Ádám: Sergiolus (élvhajhász patrícius) Éva: Júlia (kéjhölgy) Lucifer: Milo (élveteg patrícius)