Madách Imre élete, Az ember tragédiája, elemzés, szereplők

• elérkezünk a jelenbe – Madách korába
• korai kapitalizmus kora => az új eszme: a szabad verseny (Anglia, ipari forradalom ideje)
• helyszín: vásár – ahol minden és MINDENKI eladó (lásd: Thackerey A hiúság vására!)
• kaleidoszkópszerű színfelépítés: rövid, lazán kapcsolódó jelenetek füzére a kapitalizmusról
• sötét kép a korabeli társadalomról: értékvesztett (itt az Éden is nevetség tárgya), kiábrándító, üres és embertelen kor – ezt illusztrálja a balladaszerű Lovel-jelenet)
• a nőt is lealjasítja, számíróvá teszi a kor, de még mindig Éva az , aki a haláltánc-szerű (lásd.: Arany Hídavatás)záró jelenetből kimagasodik, s átlépi a pusztulásra ítélt kort és társadalmat – még mindig ő az édeni értékeke hordozója
• olyan társadalomra vágyik Ádám, ami nem büntet, de véd; közös erő működteti és a tudomány lesz eszmei háttere

Jövő-színek – Falanszter, Űr, Eszkimó

XII. Falanszter

Ádám: falanszterruhában Éva: anya a falanszterben Lucifer: falanszterruhában

• az első utópisztikus szín a jövőből – Fourier, francia utópista szocialista eszméi alapján
• kollektivisztikus társadalom, amit tudományos alapon irányítanak (pl. frenológia)
• Fourier-től azonban csak a társadalmi keretet veszi át – új, pesszimista tartalommal tölti fel
• a gyermeknevelésről szóló részt viszont Platón Államából emeli át
• két előnye van az elképzelésnek: a világbéke és a javakból való egyenlő részesedés
• ebben a világban az egyéniség elszürkül, természetes életkörülményeinek elvesztése egyúttal a természetes ösztönök, vágyak visszaszorításával jár együtt
• uralkodó elvei: uniformizmus (=> egyenruha, nincs név csak szám); racionalizmus, biológiai determinizmus (pl. koponyatan),utilitarizmus (a hasznosság elve => a művészet és az érzelmek felesleges, tehát tiltott dolgok)
• összességében: ez a világ leginkább Orwell 1984, illetve Huxley Szép új világára emlékeztet
• a Tudós e társadalom abszolút feje – a katasztrófa megelőzésén fáradozik (entrópia-elv; a Föld készleteinek végső kiaknázása) <=> nem az emberiség megmentése a célja (öncélú, akárcsak a homunculus-kísérletében) végül: tragikomikus, ahogy a Föld Szelleme széttöri lombikját

XIII. Űr

Ádám: öreg ember Éva: – Lucifer: Lucifer

• a falanszter földhözragadt világából „magasabb szférákba” vágyik:
• testi értelemben: a hanyatló Földről elvágyik
• szellemi értelemben: elhagyva testi létét, tisztán szellemi lényként akar élni <=> a Föld Szelleme (egyesek szerint itt: a gravitáció!) nem hagyja
• Ádám a kudarc ellenére is próbálkozik, még a halál sem riasztja el => végül eszméletét veszti => Lucifer már előre örül, hogy Ádám puszta anyaggá válik és örök időkre az űrben lebeg majd, mint bolygó – a Föld Szellem azonban ismét közbelép és megmenti Ádámot
• sokan értelmezik az űrhajózás korának utópiájaként ezt a színt – valóban a gravitáció jelentett sokáig akadályt
• visszatérve Ádám vállalja az újabb életküzdelmet

XIV. Eszkimó-szín

• kérdés: lehetséges-e a további küzdés a Földön
• a tudomány végül is nem tudta elhárítani a végső katasztrófát: az Egyenlítő területén is jégvilág uralkodik – kozmikus erők okozzák a pusztulást => értelmetlennek tűnnek az emberiség eddigi küzdelmei
• az emberek elkorcsosultak => ösztönlényekké váltak újra: a félelem és az éhség irányítja őket
• Ádám kiábrándul, értelmetlennek és eredménytelennek látja az emberi történelem eseményeit – az elállatiasodott Éva megjelenése csak fokozza elkeseredését

Bibliai zárószín (keret II.)

XV. Paradicsomon kívül (az álom után)

• a III. színből már megismert világban ébred Ádám
• Ádám és Lucifer vitája:
• Lucifer sztoikus „vigasztalása”: Ádám törődjön bele sorsába
• Ádám szabad akaratára hivatkozik
• kiderül, hogy Lucifer beletörődés alatt gyáva meghunyászkodást ért, s érvelését morálstatisztikával támasztja alá (=> nagy számok törvénye: az egyes kikerülheti a egész emberiségre szabott végzetet); egyúttal felkelti Ádámban az öngyilkosság gondolatát, mondván: így dacolhat (!) Istennel
• Lucifer ugyanakkor tudja, hogy Ádám tette hiábavaló volna, hiszen Éva gyermeket vár – az emberi nem történelme elindult
• Éva vallomása: Ádámot a hír lesújtja, majd felemeli
• Ádám végül elfordul Lucifertől, s az Úrnak tesz fel három kérdést:
• „E szűk határu lét-e mindenem?” => az Úr válasza: jótékony a bizonytalanság, hiszen a kétség (mi vár rá a halál után) az erkölcsi nagyság biztosítéka
• „Megy-é előbbre majdan fajzatom?” => nem ad rá választ az Úr, nem cáfolja és nem is erősíti meg az álombéli képek hitelességét
• „Van-é jutalma a nemes kebelnek, / Melyet kigúnyol vérhullásáért / A kislelkű tömeg?” => angyalok karának válasza: ne a tömeg háláját, hanem csakis „önbecsét” tekintse célul az ember – az etikus magatartás öncél
• az Úr zárszava bár nem oszlatja el a homályt, de a hit (bizalom) megtartó erejét emlegetve minden további magyarázatot is elvet: az optimista küzdelmet hirdeti

A Tragédia szereplői

A három főszereplő egyúttal három életszféra megjelenítője is egyben: