Hirdetés

Életmód az az ötvenes években

24 perc olvasás
back to the 50's neon sign

 Szerző: Granyák Irén A szocialista mozgalmak jövőképében központi rendezőelv volt a társadalmi különbségek, igazságtalanságok kiküszöbölése, az egyenlőség. A magyarországi pártállam is e sokat ígérő eszme hangoztatásával rendezte át a társadalom életét. Eközben nem volt tekintettel mélyen gyökerező hagyományokra, szokásokra illetve a szocialistának tekintett eszmevilágtól eltérő értékekre (pl. szabadelvűség, verseny, egyéni érvényesülés stb.)

Hirdetés

A milliókat érintő hirtelen életformaváltás az “alulról jövők” számára emberibb, civilizáltabb életforma lehetőségét teremtette meg, ugyanakkor az erőltetettség szétzilálta korábbi kapcsolatrendszereiket (kis közösségek, család). A gyökértelenné válás devianciák, neurózisok okozója lehetett.

Az emberek táplálkozása lényegében visszaállt a háború előtti szintre. Időnként ugyan komoly élelmezési gondok támadtak (1951-ben ismét bevezették a már többször eltörölt kenyér-, illetve húsjegyet), országos átlagban mégis némi javulásról beszélhetünk. Ekkor vált ugyanis általánossá az üzemi étkeztetés, amelynek kertében az emberek többsége legalább napjában egyszer olcsón meleg ételhez jutott. Kiépült a gyermekétkeztetés hálózata is.

A politika nyomása erőszakosan felgyorsította a társadalmi mobilitás folyamatait.

Az 1945 előtti vezető csoportok tagjai (földbirtokosok, tőkések, “úri középosztály”) vagy külföldre menekültek, vagy munkásként, alkalmazottként dolgoztak (feltéve, ha nem sújtotta őket börtön vagy internálás).

Hirdetés

Az államosítások a kisiparos, kiskereskedő rétegeket is megfosztották tulajdonuktól.

parasztság egy része a hatalom elnyomó intézkedései elől földjét is odahagyva a városokba, elsősorban a nagyberuházások színhelyeire költözött. A régi értelmiségi- hivatalnoki rétegekre az új rendszernek is szüksége volt, mivel gyors és tömeges cseréjük lehetetlen lett volna. A “reakciós elemek” eltávolítása után ellenőrzésüket, irányításukat a föléjük helyezett rendszerhű “káderek” végeztek, akiket zömmel a munkásság és a parasztság soraiból emeltek ki.

Az egyenlőségi elv megcsúfolásaként a lakosság átlagos viszonyaihoz képest kiugróan magas életszínvonalat biztosított magának az új elit. A párt és az állam különböző szintű káderei külön ellátóhálózatból jutottak jó minőségű árucikkekhez. Az általános lakáshiány idején tágas otthonokat utaltak ki számukra. (Igaz, a kedvezményeket politikai hiba, kegyvesztettség esetén bármikor elveszthették.)

társadalmi egyenlősítés nem annyira a szegény rétegek anyagi felemelése, mint inkább a jobb helyzetben élők lesüllyesztése útján történt. Az állam mindenki számára biztosította a munkát, de a béreket alacsonyan tartotta. (még ezeket a jövedelmeket is megcsapolta a különböző kölcsönökkel.)

A kereseteknek ezt a szintjét azzal indokolták, hogy az állam ingyen vagy jelképes térítésért gondoskodik a lakosság szükségleteinek nagyobb részéről. Csekély lakbérek, egyre inkább kiterjesztett ingyenes egészségügyi ellátás, társadalombiztosítás, ingyenes bölcsőde, óvoda, általános és középiskola jelezte többek között a szociálpolitika fő irányait. A gazdaságpolitika azonban éppen az életszínvonal emelésétől, a társadalmi jólét fokozásától vonta el a ráfordításokat. Emiatt a rendszer nem lehetett tekintettel az élet minőségére. A szűkösség elvileg biztosított szolgáltatások, árucikkek mennyiségét, választékát is viszonylagossá tette. Mindez kiáltó ellentétbe került a harsány sikerpropagandával.

Hirdetés

A modern technika hiányát pótolta a nagy számban rendelkezésre álló olcsó munkaerő. Ennek következtében 1949-re megszűnt az addig jelentős munkanélküliség. 1950-51-ben pedig munkába álltak az addig “rejtett” munkanélküliek is: azok a parasztok, akiknek munkaerejét a 2-3 hold föld csak az év egy részében kötötte le, és azok a feleségek, akik addig háziasszonyokként férjeik fizetéséből éltek. Ha nem is jól fizetett, de valamilyen munkát mindenki talált magának, még az alacsonyan képzettek vagy a képzettség nélküliek is.

A modernizációs folyamat felgyorsult. Az ötéves terv során több mint ezer faluba jutott el a villany, ami gyökeresen átalakította a falusi lakosság életét. Nyomában megjelent a mozi és a rádió. A rádió ekkor vált a mindennapi élet szerves tartozékává. Magántulajdonú személygépkocsi még alig volt az országban, viszont a motorkerékpár elérhetővé vált, főleg a jobban kereső ifjúmunkások vásárolták.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5