Hirdetés

A Kádár-korszak életmódja

5 perc olvasás
Trabant

A Kádár-rendszer általános jellemzői

A magyar történelemben a Rákosi-rendszert 1956-ban a Kádár-korszak követte (1956–88). Kádár János vezetése alatt változatlan marad az egypártrendszer, a tervgazdálkodás és a szovjet típusú diktatúra követése, ugyanakkor a személyi kultusz és terror kis idő után teljesen megszűnt.

Hirdetés

Megváltozott a rendszer jelszava is, a korábban ,,Aki nincs velünk, az ellenünk van’’-t felváltotta az ,,Aki nincs ellenünk, az velünk van’’. Ebből adódóan nem várták el a rendszer iránti rajongást, elfogadták a politikai semlegességet. 1956-os forradalom tabutémává vált az új rendszerben, egy társadalmi közmegegyezés alakult ki, ez alapján a hatalom engedélyezte az emberek boldogulását, cserébe ők nem beszéltek az 1956-os eseményekről.

Kötelezővé tették a TSZ-be való belépést, de a tagok 1 hold földet kaptak saját használatra, ezzel érdekeltté váltak, ennek köszönhetően nőtt a termelés, ezzel együtt az életszínvonal is. A fejlődő élelmiszertermelés következtében színesebbé váltak a piacok.

A nyugat is elfogadta a Kádár-rendszert, ennek egyik jele, hogy 1963-ban helyreállították az ország ENSZ-tagságát. A nyugat Magyarországot a szocialista láger legvidámabb barakkjának nevezte, és gyakran használták a gulyáskommunizmus jelzőt az országra.

A ’60-as évek közepétől gazdasági válság alakult ki, mert a gazdaság nem termelt annyit, amennyivel az egész ország eltartható lett volna. A 60-as évek közepéig a Szovjetunió és a szocialista országok pénzügyi segítségével tudtuk fenntartani az országot. Ezután 3 lehetőség maradt:

Hirdetés
  • az életszínvonal csökkentése
  • hitelek felvétele
  • gazdasági reformok bevezetése

Ezek következménye lett az új gazdasági mechanizmus 1968-ban, mely kidolgozója Liska Tibor volt. A hatalom csak két feltételt szabott:

  • a reformok csak gazdaságiak lehetnek
  • a reformok nem eredményezhetnek vagyoni különbségeket

A reformok eredményeket hoztak, csökkentek a tervszámok, és túltermelés esetén a terven felüli mennyiséggel a vállalat szabadon rendelkezhetett. Azonban 1971-ben leállítják az új gazdasági mechanizmust a magántulajdon megjelenése miatt. A helyzetet nehezítette, hogy a prágai tavasz következtében a Szovjetunió visszaállította a diktatúrát, mely nagyban befolyásolta az ország működését. Kiújult a válság, melyet súlyosbított az 1973-as olajárrobbanás, így Magyarország részére romlottak a cserearányok. Az országba behozott termékek ára jobban növekedett a kivitt termékek áránál.

Ekkor a vezetés a hitelek felvétele mellett döntött. Ám ezeket rosszul használták fel, és az életszínvonal javítására költötték el. A ’80-as évektől azonban a gazdasági helyzet miatt a hatalom kénytelen csökkenteni az életszínvonalat, mely politikai válsághoz, majd rendszerváltáshoz vezet.

Életmód és mindennapok

A gazdaságpolitika eredményeként csökkent a mezőgazdasági, és növekedett az iparban dolgozók aránya, ebből adódóan a városlakók száma is (urbanizáció). Az állam a ’60-as években lakásépítési programba kezdett, megindult a lakótelepek építése, ahol összkomfortos, de kicsi lakásokat hoztak létre.

Az 1960-as évek végétől a lakosság nyaralókhoz juthatott, és megkezdődött a Balaton felparcellázása. Növekedett a tartós fogyasztási cikkek száma is az országban (TV, rádió, Trabant). A hatalom engedélyezte a nyugati termékek megjelenését (farmer, sportruházat, kvarcóra), de új, magyar termékek is jelentek meg a piacon (Tisza cipő, Trapper farmer, rágógumi).

Az 1970-es évekre teljessé vált az állami szociálpolitika:

  • kiépült a nyugdíj, a családtámogatás és a segélyek rendszere (az 1960-as költségvetés 2,5%-át költötték nyugdíjra, 1990-ben pedig 10%-át)
  • 1967-ben bevezetik a GYES-t, mellyel a gyermekvállalást ösztönözték

Az 1980-as évektől a gazdasági válság miatt az állam kénytelen csökkenteni az életszínvonalat, cserébe engedi, hogy az emberek kiegészítsék jövedelmüket. Ekkor válik elterjedtté a másodállás vállalása, ami azonban megterhelő az emberek számára. A túlhajszolt élet számos következménnyel járt:

Hirdetés
  • növekszik a válások száma
  • elhanyagolják a gyermeknevelést
  • megjelennek a kulcsos gyerekek
  • nő az alkoholisták száma
  • növekszik az öngyilkosok száma
  • romlik a társadalom egészségügyi állapota
  • csökken a gyermekvállalási kedv
  • 1981-től csökken az ország népessége

A helyzet egyre tarthatatlanabb, idővel nyilvánvalóvá válnak a rendszer hibái. A ’80-as évek végére egyetlen megoldás marad: a rendszerváltás.