Társadalmi rétegződés és életmód a húszas-harmincas években

A magyar társadalom modernizációja a dualizmus idején felgyorsult az ipari fejlődésnek köszönhetően. Megerősödött a polgárság, az értelmiség és a munkásság, viszont még a földbirtokosi és paraszti réteg is fontos részét képezte a társadalomnak. Ezt „torlódó társadalomnak” szokták nevezni, de a „kettős társadalom” fogalom helytállóbb kifejezés. A Horthy-korszakban ez a modernizáció folytatódott, aminek köszönhetően az agrártársadalom folyamatosan veszítette el befolyását, ez pedig egyre nagyobb társadalmi problémához vezetett.

Társadalmi választóvonalak

A politikai társadalomtörténettel foglalkozók szerint, minél több választóvonal található meg egy társadalmon belül, annál labilisabb az adott rendszer. A sok választóvonal feszültséghez vezet, ami konfliktusokat generál, ez pedig polgárháborúhoz vagy akár diktatúrához is vezethet. Ezeket a folyamatok a Horthy-korszak kormányváltásaival is össze lehet kapcsolni.

Korszak választóvonalai:

• Szegények és gazdagok
• Felekezetek (katolikus-protestáns, zsidó-keresztény)
• Leszakadt területek (határon túli és anyaországi magyarok)
• Regionális különbségek (Budapest és vidék)
• Nemzedékprobléma (generációs konfliktus)

Társadalom rétegződése

A modernizáció hatására sem változott a tény, miszerint a társadalom hierarchikusan tagolódott.

Elit

• Arisztokrácia
  • a nagybirtokrendszerben alig volt változás, ezért politikai befolyásuk még mindig magas
  • néhány száz család tartozott bele
  • elzárkóztak a többi társadalmi csoporttól
• Politikai elit
  • miniszterek, képviselők, pártvezetők
• Gazdasági elit/nagytőkések
  • nagyvállalkozók
  • néhány száz család tartozott bele
  • főként zsidó és német családok
  • legismertebb a csepeli Weiss, hatvani Deutsch, valamint a Dreher, Kornfeld, Richter család