Hirdetés

A hidegháború története (1947-1991)

38 perc olvasás

Az esemény nagy fordulatot hozott   Hruscsov „olvadás” politikájában. A szovjet vezető visszatérve a „kemény   kéz” elvéhez, újra a nehézipari és katonai beruházások felé  irányította  a gazdaságot, és alig öt nappal az NSZK felvétele után  létrehozta a  Varsói Szerződést. A visszarendeződés során leszámolt régi  riválisával  Malenkovval, és fogadta Rákosit is Moszkvában. Hitelt  adott Rákosi azon  közlésének, hogy Nagy Imre gátolja a nehézipari és  katonai  fejlesztéseket, melyek révén gyengíti Magyarország erejét. Így  Hruscsov  hozzájárult Nagy Imre leváltásához.

Hirdetés

Nagy Imre tényleges eltávolítása   1955.április elején történt meg, majd a túlbuzgó Rákosi az év végén a   pártból is kizáratta a lakosság körében egyre népszerűbb riválisát. A   kinevezett új miniszterelnök: Hegedűs András lett, de ő csupán Rákosi   bábjaként működött. Rákosi 15 hónapos „visszatérése”  (1955.ápr-1956.júli) alatt  újra bevezette a beszolgáltatásokat, az  erőszakos téeszesítést, a  nehézipar – lakosság életszínvonalának  rovására történő – fejlesztését,  illetve az államvédelmi, elnyomó  szervek működtetését.

Közben azonban Hruscsov újra enyhített a   szigoron, és kiderült, hogy az NSZK miatti változás csak rövid idejű   volt. Újra az enyhülés politikája következett Moszkvában. Ezt   kihasználva a magyar kommunisták egy része követelni kezdte a Rajk-ügy   kivizsgálását. Abból indultak ki, hogy ha Hruscsov kiegyezett Titoval,   vagyis elismerte, hogy Tito nem ellensége a szocializmusnak, akkor   elérkezett az idő arra is, hogy kivizsgálva Rajk értelmetlen halálra   ítélését, rehabilitálják a hajdani külügyminisztert és ugyanakkor   elitéljék az őt alaptalanul vádoló Rákosit.

Végül Rákosi be kellett, hogy ismerje,  hogy az 1949-es a Rajk-per az akkori ÁVH provokációján alapult. Két  hónappal később már azt is  bevallotta, hogy a hibákért őt magát is  felelősség terheli. Végül  Moszkva megelégelte Rákosi módszereit, és 1956  július 21-én a Magyar  Dolgozók Pártjának vezetőségi ülésén Anastáz  Mikojan leváltotta  Rákosit. Utóda Gerő Ernő lett! Rákosit 1956.július  22-én repülővel  Moszkvába vitték, ahonnan egy év után  előbb  Krasznodarba, majd  Kirgiziába, végül Gorkijba telepítették. Bár többször  kérelmezte  hazatérését, Hruscsov már új magyar kommunista vezetőt  támogatott az  ifjú Kádár Jánost. (Rákosi 1971-ben halt meg.)

Ám Rákosi leváltása már későn történt,  mivel Magyarországon 1956 október 23-án kitört a forradalom.  A harc  kimenetelét azonban a közben ugyancsak kirobbanó Szuezi válság   pecsételte meg. Gamal Abdel Nasszer egyiptomi elnök ugyanis   1956.júliusában államosította a Szuezi csatornát, és bejelentette, hogy   támogatni fogja a francia gyarmatosítók ellen kirobbanó algériai   felkelést! A váratlan államosítással és kijelentéssel Nasszer egyszerre   két hatalmat haragított magára: Angliát, mely a szuezi csatorna   államosításával elvesztette legfontosabb vizi útvonalát, és   Franciaországot, mely számára kulcsfontosságú volt Algéria megtartása. A   két hatalom a sevresi megbeszélésen összefogva Izraellel, egy Egyiptom   elleni háborúról döntött. Izrael teljes haderejével 1956 október  29-én, a  magyar forradalom hetedik napján indult meg Egyiptom ellen.

Hirdetés

Mivel Egyiptom a Szovjetunió támogatását  élvezte, a kialakuló válság a Szovjetunió és az USA közti hidegháború fontos konfliktusává vált. Az Egyiptom elleni támadás megindulása után  Hruscsov háborús lépéseket  helyezett kilátásba, így az USA végül  meghátrált, és nyomására az ENSZ  tűzszünetre és kivonulásra szólította  fel Izraelt. Az Eisenhower és  Hruscsov közti titkos párbeszéd során az  amerikai elnök kijelentette:  Kelet-európát nem tekinti későbbi  szövetségesének, és elismeri a  Szovjetunió befolyását Magyarországon.  Ezzel Hruscsov szabad kezet kapott a magyar forradalom leverésére,  melyet 1956 november 4 és 11 közt végre is hajtott.

A kettős válság 1956 őszén tehát szinte   egyszerre ért véget: az ENSZ döntésére Izrael kivonult Egyiptomból,   miközben a szovjet tankok eltiporták a magyar forradalmat. Az amerikai   meghátrálás hátterében az állt, hogy Eisenhower nem akarta kockáztatni a   fennálló stasus quot, különösen azért nem, mert a Szovjetunió 1949-óta   már rendelkezett atombombával, sőt 1953-óta hidrogén bombával. Így   Hruscsov fenyegetése valóban egy esetleges új világháború veszélyét   hordozta.

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5 6 7 8 9


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!