Hirdetés

A “Rajk-ügy” története és Rajk László (1909-1949) élete

21 perc olvasás

rajk_laszlo

1949 október 15 –én egy alig néhány napos tárgyalássorozat után – de valójában Rákosi Mátyás közvetlen parancsára – Budapesten kivégezték Magyarország külügyminiszterét Rajk Lászlót. Alig hét évvel később 1956 október 6 –án a Kerepesi temetőben százezres tömegdemonstráció keretében – jelentős politikai megmozdulás során – és az 1956 –os forradalom közvetlen előzményeként és előkészítéseként zajlott újratemetése. De ki volt valójában Rajk László? Miért végezték ki, és 1956 –ban miért jelképezte újratemetése – a kommunista rendszer – elleni tiltakozást?

Hirdetés

Rajk László azon években tartozott Magyarország vezetőinek sorába, amikor a második világháború lezárása után a Kelet-európai országokban megkezdődött a kommunisták hatalomátvétele. A folyamat mindenhol ugyanazon „recept” alapján történt. Első lépésként a háború befejezésének évében koalíciós kormányok alakultak, melyekben a kommunisták mellett még más pártok is szerepet kaptak. Ezt követően a második lépésben a kulcspozíciók, mint a belügyminisztérium és rendőrség vezetése szinte észrevétlenül a kommunisták kezébe került, miközben megindult a koalíciós partnerek tönkretétele és kiszorítása a hatalomból.

A hatalomátvétel harmadik lépésében a kommunisták mindenhol kialakítottak egy olyan frontot, mely elméletileg minden politikai akaratot összefogott, ám valójában a kommunisták vezetése alatt állt. Zárásként a létrejött front részvételével egypárti választásokat tartva átvették a teljhatalmat, és új alkotmányt hoztak létre. A folyamat azért tudott sikeresen végbemenni, mert a kommunisták mögött minden országban ott állt a Szovjetunió katonai ereje.

A korszakban 1945 és 1949 közt a Magyarországra vonatkozó fontos döntéseket Moszkvában hozták meg Joszif Sztálin és környezete által. Hazánkban pedig a legfőbb vezető Rákosi Mátyás elsőtitkár volt, akit egy három főből álló hatalmi elit vett körül. Ebbe a három fős elitbe tartozott: Gerő Ernő pénzügyminiszter (később Rákosi jobb keze, majd utódja), Farkas Mihály pártfőtitkár helyettes és hadügyminiszter, illetve Péter Gábor az ÁVO (Államvédelmi Osztály – politikai rendőrség) vezetője. Hármójukhoz rövid időre csatlakozott Rajk László is, amikor 1946 március 20 –án megkapta a belügyminiszteri tárcát. Ám magas beosztása ellenére alig három és fél évvel később 1949 október 15 –én váratlanul, egy rövid, de nagy nyilvánossággal zajló per után mégis felakasztották.

Rajk László (1909-1949)

Rajk László 1909 -ben az Osztrák – Magyar Monarchiához tartozó Erdélyben, egészen pontosan Székelyudvarhelyen született. Édesapja csizmadiamester volt, családját az ekkoriban az alsó-közép rétegekre jellemző kispolgári életforma szerint próbálta eltartani. A kispolgárok gyermekeinek szokványos kiemelkedési útja akkoriban az értelmiségi-hivatalnoki pálya volt. Így a szülői házból távozó Rajk fivérek nem anyagiakat, hanem ambíciókat vittek magukkal, és egymást támogatva értek révbe: Lajos orvos, Jenő mérnök, Endre és Gyula tisztviselő lett, László pedig a helyi református líceum elvégzését követően, 1929-től a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészeti karának magyar-francia szakán folytatta tanulmányait.

Hirdetés

Egyetemi évei alatt, alig 21 évesen került kapcsolatba a Horthy-kori Magyarországon illegalitásban működő kommunista mozgalommal. Rajk László egy önéletrajzában életének ezt a szakaszát jelölte meg tudatos politikai tájékozódásának kezdetéül. Gyakran látogatta az értelmiségi klubok vitaestjeit, szívesen részt vett az egyetemen napról napra zajló heves disputákban. Ily módon ismerkedett meg az illegális KIMSZ szervezőivel, Olt Károllyal, Stolte Istvánnal és társaságukkal, amelyben hamar otthon érezte magát.

Még 3332 szó van a tételből!
A tartalom teljes megtekintéséhez kérlek lépj be az oldalra, vagy regisztrálj egy új felhasználói fiókot!


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!