Politológia I. rész

Politika – politika tudomány, bevezetés a politikába

Lényege: kettősség: – vezetés, irányítás, hatalom, érdekek, – feladatának a „közjót” tartjuk.

E sajátos kettősség fontos szerepet játszik a politika működése kapcsán.

A vezetés, irányítás, hatalom és érdek jelenségei fellelhetők a családban, az iskolában, a munkahelyen, stb., itt mégsem mondjuk azt, hogy politizálunk. A hatalmi, irányítási viszonylatokra még olyan összefüggéseknek kell rárakódniuk, amely egy új minőséget, a politikát eredményezik./

A vezetés és irányítás funkcionális követelmény egy társadalomban. A társadalom életének körülményei és a megoldandó problémái törvényszerűvé teszik azt, hogy a társadalom, vezetők irányításával küzdje le az előtte álló nehézségeket.

Ha úgy akarnak hatalmat gyakorolni egy társadalom felett, hogy nem vesznek részt a társadalom feladatainak megoldásában, amelyeket a társadalom vezetőinek kellene ellátni, konfliktus alakulhat ki, a vezetőknek erőszakra kell alapozniuk a társadalomhoz fűződő viszonyaikat.

VEZETÉS:

Általános funkciói: a tervezés, a szervezés és az irányítás.

• Tervezés: problémák megoldását célzó kreatív gondolkodás, annak meghatározása, kinek, mit, hol kell tenni.
• Szervezés: a terv megvalósulásához szükséges feltételek megteremtése és fenntartása.
• Irányítás: emberek irányítása, olyan tevékenység, melynek célja a társadalom tagjai közötti racionális együttműködés elérése. Az irányítás a tevékenységeknek a tervekkel való összhangban való szabályozása, koordinálása, a zavaró tényezők kiiktatása a vezető azon képességeivel, hogy a tevékenységnek a kívánt irányba terelése érdekében mások viselkedését befolyásolja. A vezetési folyamat a döntésben, a döntési változatok közötti választásban összpontosul, döntés = választás az alternatívák között.

A vezetők viselkedésének 6 típusa:

1. Jutalmazás: ha képes kielégíteni a vezetettek különböző szükségleteit. Annál hatékonyabb, minél inkábba vezetőtől függ az adott szükséglet kielégítése. Hatalmi jelleget ölthet: a jutalom kilátásba helyezése nem ösztönzi, hanem kényszeríti a vezetetteket a vezetői elvárás teljesítésére a szükséglet intenzitásától függően.
2. Kommunikációs képesség: elsősorban a racionális, logikus magyarázatot igénylő emberek körében hasznosítható. A racionális magyarázat lehet látszólagos, és elengedhetetlen feltétel is.
3. A vezetővel való azonosulás: személyes tényezők is kiválthatják: modor, viselkedés, beszédstílus, öltözködés. A vezető képessége abban rejlik, hogy ezt felismeri, és eleget tud tenni az elvárásoknak, megtestesíti a vezetettek ideálját.
4. Tekintély kivívása: előfeltétele, hogy a vezetettek tiszteljenek bizonyos vezetői tulajdonságokat, képességeket (tudás, szekértelem, határozottság stb.) A vezetők vagy rendelkeznek ilyen képességekkel, vagy a vezetettek ilyen tulajdonságokat tulajdonítanak neki, de sulykolhatják bizonyos programmódszerekkel is egy csoport szakértelmét bizonyos kérdések iránt.
5. Kényszerítő hatalom: szankcionálás, büntetés, jutalom megvonás. A hatalom célja elérése érdekében alkalmazza a kényszerítés vagy erőszak eszközeit, hogy a vezetettek az elvárt módon cselekedjenek.
6. A legitim vezetésnek jogilag szabályozott viszonylatok között van jelentősége. Ha a vezetettek tisztelik a jogot, akkor engedelmességi készségük behatárolt: a pozícióját jogszerűen megszerző és betöltő vezető utasításait hajlandók csak végrehajtani, de kötelességüknek érzik a jogszerű utasításoknak engedelmeskedni. A jog határt szab a vezetőknek.

A társadalomirányítás valóságmagyarázatai:

1. Technokratikus magyarázatok: azok hivatottak a hatalmat birtokolni, a döntéseket meghozni, akik speciális tudással és szakértelemmel rendelkeznek. Csak szakmailag megalapozott döntéseket hoznak és a szakmai szempontokat nem rendelik alá az érdekeknek.
2. Kommunista magyarázatok: A kommunistáké az egyetlen tudományos világnézet. A kommunisták képesek átlátni az érdekviszonyokat is, feltárni és megfogalmazni a közös érdekeket. A magántulajdon felszámolásával megszűnnek a magánérdekek. A kommunisták hivatottak irányítani a társadalmat. Az állampolgári politizálás értelme: beszélgetés és véleménycsere a hatalom által megengedett témákról.
3. Bürokratikus és autokratikus magyarázatok: A politika parancsengedelmességi viszony, nem vitatni, hanem vakon követni kell a társadalom vezetőinek akaratát és útmutatásait.
4. Nemzetiszocialista magyarázatok: logikailag hasonlóak a kommunista ideológiához, a nép és a vezér egységet alkot: a vezér akarata a nép akarata. Aki megkérdőjelezi a vezér akaratát, a nép akaratát vonja kétségbe.
Ezek a politikamentes valóságmagyarázatok depolitizált társadalmi viszonyokat tükröznek. A hatalom birtokosai által „szükségtelennek” feltüntetett mozzanatok közt kell a politika lényegét keresni. Ezek: uralmi gyakorlat, uralmat gyakorlók személyi összetételének megkérdőjelezése, döntések tartalmának szabad megvitatása, az engedelmesség feltételekhez kötése stb.