Politológia I. rész

Politikai hatalom:

A társadalom által elismert közfunkciókat kizárólagosan lát el, és kizárólagos joga a kényszer és erőszak alkalmazása.

• Az a politikai hatalom, amely a társadalom által kényszermentesen elfogadott, vagy amelynek kész önként engedelmeskedni a társadalom az autoritás. A politikai hatalom természetes állapota az autoritás.
• A politikai autoritásként működő hatalomnak a közösség tagjai hajlandóak engedelmeskedni akkor is, ha az őket képes akár kényszeríteni is, de akkor is, ha nem rendelkeznek a kényszerítés eszközével. Egy társadalmon belül a 3 hatalmi logika egyszerre is működhet csak más helyzetekben és más csoportokkal szemben.
• Autoritásnak nevezzük a jogilag szabályozott, felhatalmazással gyakorolt hatalmat is.
• A politikai hatalom gyakran jelenik meg döntések formájában. A hatalom lényege ebben a döntéshozatali és a döntést kikényszerítő képesség.

Döntések – tényleges és formális döntéshozók

Befolyás: befolyást gyakorolni valakire, több, mint hatással lenni rá. Feltételez egy képességet, mellyel a befolyásoló el tudja érni, hogy mások kényszermentesen változtassák meg értékelési módjukat, felfogásukat.
Lényege: másokban, saját akaratunknak megfelelő gondolatok keltése kényszer és erőszak nélkül. Eszközei: meggyőzés, ráhatás, ösztönzés, stb.

A befolyásolás során nyíltan megfogalmazzák a kívánt cselekvést, és megfelelő érveket sorakoztatnak fel mellette. A befolyásolt nincs abban a helyzetben, hogy ellenőrizze a befolyásoló állításait, mégis hitelt ad neki. Ahhoz, hogy a befolyásolás lehetősége tartós legyen, ezeknek az állításoknak a későbbiekben igazolódniuk kell.

Uralom: olyan hatalom, amit a kötelező akarat verbális kinyilvánítása jellemez.
Hatalomra kerülni: egy társadalmi szubjektum jutott hozzá azokhoz a kényszerítő eszközökhöz, amelyekkel döntéseinek érvényt szerezhet mások akarata ellenére is.
Uralomra kerülni: egy társadalmi szubjektum abba a helyzetbe került, hogy kizárólagos lehetősége van a társadalom tagjainak parancsot adni.

Megszerezni az uralmat: egy társadalmi szubjektum utasítást adhat a társadalom vezetését szolgáló szervezeteknek.
Uralkodó osztály: a feudális uralmi struktúrák leírásából származik. A feudális úrnak politikai és gazdasági hatalma is van. A modern uralkodó osztály kettévált: a gazdasági uralmat gyakorlók, nem feltétlenül gyakorlói a politikai uralomnak.

Önkéntes engedelmesség: az engedelmesség eseti jellegére utal és az engedelmeskedő eseti mérlegelésére.
Engedelmességi készség: készenléti állapot, egy olyan szubjektumnak való engedelmességre, amely tartósabb és fenntartásoktól mentes engedelmességi viszonyt igényel.

Legitimáció: általánosan a politikai rendszer, a hatalom, vagy az uralom elfogadottsága és/vagy igazolása.

Pontosabban: csak az a hatalom legitim, amelyet nem általában fogadnak el, hanem azért, mert törvényesnek vagy jogosnak tekintik.

Politológiai megközelítésben: a hatalom igazolása során a hatalmat a jogosság és törvényesség értékelési elvének feleltetjük meg.
Gyakorolhatnak hatalmat úgy, hogy a hatalom igazolt, mert igazságosnak ismerik el alárendeltnek, de nem legitim, mert nem ismerik el egyben törvényesnek vagy jogosnak is. Engedelmességi készség alakulhat ki a hatalom iránt, amiről elmondhatjuk: nem legitim, de elfogadott.

A magyarázat útján történő elfogadtatásnak három stratégiája van:

• igazolás,
• legitimálás,
•  racionalizálás.

Racionalizálás: olyan típusú magyarázat, amely ok-okozati összefüggésekre hivatkozik, és természetesen feltételezi azt, hogy az elfogadó fél számára fontos az oksági összefüggések ismerete.

Politikai legitimitás: a jognak való megfelelés egy szubjektív aktus, az elismerés eredménye: elismerjük jogosnak, azáltal pedig magunkra nézve kötelezőnek. Lényege az önkéntes engedelmesség, és engedelmességi készség olyan társadalmi viszonylatokban, ahol a jogi szabályozottság elfogadott. Az önkéntes engedelmességnek a jogból kell származnia, nem lehet kikényszeríteni.
Ott van értelme, ahol a hatalom alárendeltjei nem egyszerűen csak engedelmeskednek, hanem kialakult bennük egy felfogás az engedelmességre méltó hatalomról, uralomjogosságáról és jogi feltételeiről.
Legális, de nem elfogadott vagy nem legitimhatalom: pl.: Hitler és a náci rendszer. A nácik törvényesen kerültek hatalomra, de a hatalmat az értékek lábbal tiprásával gyakorolták.