Politológia I. rész

A legitimáció szakpolitológiai értelmezése: a legitimitás alatt csak a törvényesnek/jogosnak való elismerést értjük, az adott társadalom valóságos jogrendjét, jogszabályait és az alárendeltek szubjektív jogtudatát, jogérzetét és jogi képzeteit kell kiindulópontnak vennünk, nem pedig saját értékeinket.

Legitimácós válság: ha az alárendeltek arra a meggyőződésre jutnak, hogy a hatalom birtokosainak nincs joguk a hatalom birtoklására.

A politikai rendszer

Rendszer:

• részekből álló egész
• elkülönül a környezetétől, viszonylag zárt
• a rendszer és környezete hatnak egymásra
• a rendszeren belüli rendszerképződmény az alrendszer

A rendszer és részei egymás vagy a rendszer egésze számára feladatokat látnak el.

A modern társadalmakban a funkcionális és szerepdifferenciáció eredményeképpen sajátos társadalmi tevékenységet magába záró társadalmi szférák alakulnak ki. A szférákon belül egységes és csak a szférára érvényes értékelési szempontok alakulnak ki, melyek kettős jelleget öltenek: tudomány: igaz/hamis, a jog: jogos/jogtalan, gazdaság: ráfizetéses/rentábilis. A kettős értékszempontokat értékduáloknak vagy bináris kódoknak nevezik.

A modern politikai rendszer alapelemei: állam és a politikai közösség
Politikai közösségnek az érdektagolt társadalmak azon csoportját nevezzük, amelyek, azokat foglalja magába, akiknek politikai jogosítványai vannak.

Politikai rendszerről annak függvényében beszélhetünk, hogy milyen mértékű az államhatalom szervezeti – intézményi differenciálódása, a rendszerben van-e funkciójuk a hatalmi törekvésekkel és érdekekkel összefüggő tranzakciók lebonyolítására hivatott nem államhatalmi politikai szervezeteknek.

A politikai rendszer elsősorban szervezetek, intézmények, és azok normáinak rendszerét jelenti. A politikai rendszer elemei még a politikai magatartások, politikai kultúrák, ideológiák, politikai közösségek. Minden elem összefügg, egymásra hatással van, és sajátos funkciót lát el.

A politikai rendszert a környezetből állandó kihívások érik, amire válaszokat kell adni. A politikai rendszer környezete: nemzetközi környezet, ökológiai környezet és a társadalomnak a politikai rendszeren kívüli része.
A politikai rendszerek szelektálják a kihívásokat: azonnal reagálnak rá, közvetve vagy eldönthetik, hogy reagáljanak-e rá. Ezért a politikai rendszer = nyitott rendszer.

A politikai rendszernek 4 fontos szakasza van:

1. Becsatornázás: a kihívások ingerhatások, megoldandó feladatok, eldöntendő kérdések, kielégítendő igények politikai rendszerbe jutása jelenti. Ebben a folyamatban mindig feszültség van az igények megjelenítése és elfogadása között.
2. Átalakítás: a feszültség feloldása, a döntési alternatívák kidolgozása, prioritások kialakulása
3. Kibocsátás: a döntések, törvények, normák, elvárások, akaratok közreadásában formalizálódik.
4. Visszacsatolás

Legalapvetőbb össztársadalmi funkciók:

1. Alkalmazkodás: a társadalom alkalmazkodása a természeti és más társadalmak alkotta környezethez. Ez a környezet lehetőség szerinti átalakítását és a társadalom belső állagának átalakítását jelenti. Az alkalmazkodás elsősorban a társadalom fizikai fenntartását szolgálja ezért leginkább a gazdaságban jelentkezik.

2. Célkitűzés és célelérés: a politikai rendszer elsődleges funkciója a célmeghatározó, célkitűző funkció. A célkitűzéshez szorosan kapcsolódik a döntések végrehajtásának és a cél elérés megszervezésének funkciója.

3. Integráció: a társadalom tagjai és csoportjai közötti kötődések és összetartó erő fenntartása és erősítése. Az integráció a közösre, a közösségre apellál. Feladata a társadalom belső ellentéteinek ellensúlyozása, a konfliktusoktól független működtetése. Alapelve a szolidaritás. Ezt a feladatot látja el jog, erkölcs, szokások, kulturális minták kollektivitás, stb.

4. Minta-fenntartás: tudások, kulturális minták, értékek és normák megőrzése és átadása, valamint megőrzendő minták, tudások teremtése. Eszköze a szocializáció. Színtere a mindennapi élet érintkezési viszonyai: rokonság, baráti kör stb.
Specifikusan politikai funkciók: politikailag reveláns érdektörekvések, vélemények becsatornázása, döntési javaslatokká és alternatívákká alakítása, stb.