Az alapvető emberi jogok és emberi jogok egyetemes nyilatkozata

Állampolgárság, szabadságjogok, törvény, ENSZ, demokrácia, állam, társadalom, nemzet, egyenlőség, jólét

Az emberi jogokat kinyilatkoztató történelmi dokumentumok (Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata.  Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (ENSZ).

Melyek az alapvető emberi szabadság jogok?

Min alapszik a morális igény az emberi jogokra, és miért kell ezt nekünk elfogadni?

Milyen történelmi korokhoz köthetőek az emberi jogok generációi?

Milyen intézmények garantálják ezeket, jogsérelem esetén milyen jogorvoslati lehetőségek vannak nemzeti és nemzetközi szinten?

Az emberi jogok

Az alapvető emberi szabadságjogok:

• Az állampolgárságtól függetlenül, a földön élő minden embert – pusztán emberi méltóságánál fogva – megillető alapvető jogokat nevezzük emberi jogoknak. Az emberi civilizáció fejlődésével lépést tartó államok ezeket beemelik saját alkotmányukba, és mint állampolgáraik alapvető jogait fogalmazzák meg.

• Két alapvető érték van, amelyek az emberi jogok eszméjének lényegét adják. Az első az emberi méltóság, a második az egyenlőség. Az emberi jogok úgy is értelmezhetők, hogy meghatározzuk azokat az alapvető normákat, amelyek nélkülözhetetlenek egy méltóságteljes élethez; és az egyetemességük pedig abból fakad, hogy minden ember egyenlő – ebben az értelemben legalábbis.

Az emberi jogok története:

• Természetjogi tanok

• magasabb rendű normák › természeti, isteni eredetű, örök erkölcsi tv-ek
• a teremtő által meghatározott rend > Aquinói Szent Tamás
• az emberi ész parancsa > Hugo Grotius
• az állam szerződésen alapul > Hobbes: Leviatán
• társadalmi szerződés: élet, szabadság és vagyon védelme > Locke: korlátozott kormányzat; „hatalommal szemben hatalom”: Montesquieu
• közcélok elsőbbsége, „általános akarat” > Rousseau

• 18. sz. vége – 19. sz. eleje: emberi jogok = veleszületett jogok

• Locke szerint (1688) az emberek természettől fogva mindnyájan szabadok, egyenlők és függetlenek, joguk van tulajdonra. E jogok kikényszerítését átruházták a kormányzatra. A jogokat semmibe vevő zsarnoksággal szemben ellenállásnak van helye.

• Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat (1776) az ember elidegeníthetetlen jogait magától értetődőnek tekinti. A kifejezés a 18. század második felében terjedt el Franciaországból.

• A Francia Forradalom Alkotmányozó Nemzetgyűlése fogadta el az Ember és Polgári Jogainak Nyilatkozatát (1789).

• Az emberi jogok nemzetközi jogi elismerésére,  a II. világháború embertelenségeinek, a totalitariánus  barbarizmusnak az elutasítására, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában került sor (ENSZ Közgyűlés, 1948), valamint az ennek végrehajtására született „római egyezményben” került sor. (Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről.Róma, 1950. )

• A szabadságjogok listáját a gazdasági és szociális jogok egészítik ki. Jogilag kötelezővé az 1966-os Politikai és Polgári Jogok, illetve a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Egyezségokmányai tették. További egyezmények konkretizálják – egyebek közt – a nők egyenlőségét, a faji megkülönböztetés, a tortúra tilalmát. Az emberi jogi mozgalmak hatékony jogérvényesítésre törekedve a nemzeti és nemzetközi kapcsolatok tényezői.

Az emberi jogok állami és nemzetközi biztosítékai:

• Az Alkotmány tartalmazza a legfontosabb alapjogok felsorolását, de nem kevésbé fontos ezek érvényre jutásának biztosítékrendszere. Ilyen legfontosabb biztosítékok az alapjogokra vonatkozóan csak törvényben lehet rendelkezni, de lényeges tartalmukat az sem korlátozhatja; vannak olyan alapjogok, amelyeket semmilyen körülmények között  pl. szükségállapot, rendkívüli állapot – sem lehet korlátozni, felfüggeszteni; az alapjogok megsértése esetén megfelelő fórumrendszer (bíróságok, Alkotmánybíróság, ombudsman) áll rendelkezésre, a szankciókat pedig külön törvények (pl. Büntető Törvénykönyv, Polgári Törvénykönyv stb.) tartalmazzák.

• A jogvédelem nemzetközi szintű  eszköze a már említett „római egyezmény”-ben részes országok által életrehívott és működtetett Emberi Jogok Európai Bírósága. Az Emberi Jogok Európai Bíróságához közvetlenül fordulhatnak a magánszemélyek, és ítéletei a tagországok számára kötelező érvényűek. A Bíróság ugyanannyi bírából áll, mint az egyezmény részes tagországainak száma. A bírákat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választja az illető kormány által javasolt, három személyt tartalmazó listából. A bírák teljes függetlenséget élveznek feladataik végrehajtása során, és nem képviselhetik az őket küldő államokat. A Bíróság jelenlegi elnöke Jean-Paul Costa (Franciaország). Az ügyet csak akkor lehet a Bíróság elé terjeszteni, ha az összes hazai jogorvoslati lehetőséget már kimerítették. A Bíróság nem foglalkozik olyan egyéni kérelemmel, amely névtelen, vagy lényegileg azonos egy olyan üggyel, amelyet korábban már megvizsgált. Ha a Bíróság az egyezmény megsértését állapítja meg, és az érdekelt országok belső joga csak részleges jóvátételt tesz lehetővé, igazságos elégtételt ítél meg a sértett félnek. A részes országok vállalták, hogy a Bíróság ítéletét magukra nézve kötelezőnek tekintik.