Az alapvető emberi jogok és emberi jogok egyetemes nyilatkozata

Az emberi jogok csoportosítása:

A jogtudomány különböző szempontok alapján, különbözőképpen csoportosítja az alapjogokat. A leginkább elfogadott, hagyományos csoportosítás a személyiségi és kollektív szabadságjogok; a gazdasági, szociális és kulturális jogok; az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok és az egyenjogúságot biztosító jogok. Van még egy csoportosítást és ez az emberi jogok (a minden embert emberi mivoltából eredően megillető jogok), és az állampolgári jogok (csak az adott állam polgárát – állampolgári mivoltában – megillető jogok).

Az emberi jogok generációi:

Első generáció (18. század): szabadság

• szabadságjogok
• személyi (polgári)
• politikai: részvételi jogok (közvetlen, közvetett, petíciós)

Második generáció (19. század): egyenlőség

• gazdasági: munkához való jog, szakszervezet, sztrájk, tulajdon
• szociális: tb., eü. ellátás, lakhatás
• kulturális: oktatás, művészet, tudomány
• nem emberi jogok < nincs morális alapjuk
• (bíróság előtt) kikényszeríthetetlen államcélok

Harmadik generáció (20. század): testvériség, szolidaritás

• Globális problémák
• fejlődő világ népeinek önrend., fejlődéshez, közös örökségből részesedéshez való joga
• államok eredménytelensége: béke, egészséges környezet, humanitárius segély
• reprodukciós jogok: „jövő nemzedékek jogai”, információs technológiák
• környezetvédelmi jogok

Néhány jog:

Személyiségi és kollektív szabadságjogok: a személyi sérthetetlenség; az élethez és a testi épséghez való jog, a levéltitok és lakás sérthetetlensége; az egyesülési és gyülekezési jog; a szólás- és sajtószabadság; és a lelkiismereti és vallásszabadság.

Gazdasági, szociális és kulturális jogok: a munkához, a munka és foglalkozás megválasztásához,; a pihenéshez; a testi és lelki egészséghez,; a szociális biztonsághoz; a művelődéshez való jog.

Az állam tevékenységében részvételt biztosító jogok: a közvetlen demokrácia gyakorlásának joga (népszavazás); választójog; panaszjog; az igazságszolgáltatásban való részvétel joga (népi ülnökök). Az egyenjogúságot biztosító jogok: a különbségtétel tilalma (tilos a faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés); a bíróságok előtti egyenlőség stb.

Az alapvető emberi és állampolgári jogok. Az idézetek  segítségével mutassa be az emberi és állampolgári jogok elméletének kialakulását! Magyarázza meg, hogy honnan erednek a „velünk született” jogok! Mutassa be ezen jogokat, s különítse el egymástól az emberi és az állampolgári jogokat! Magyarázza meg, hogy e jogok és az állampolgári kötelességek között milyen viszony áll fenn, ill. az egyes jogok hogyan származnak egymásból! Nevezzen meg olyan kérdéseket, ahol napjainkban jogvita folyik az emberi jogok kérdéskörén belül!

„…magától értetődőnek tartjuk azokat az igazságokat, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett, s az embert a teremtője olyan elidegeníthetetlen jogokkal ruházta fel, amelyekről le nem mondhat, s ezek közé a jogok közé tartozik a jog az élethez és a szabadsághoz, valamint jog a boldogságra való törekvésre.” (A Függetlenségi Nyilatkozat, 1776)

„Mivel a francia nép Nemzetgyűlésben összegyűlt képviselői úgy látják, hogy a társadalmi problémáknak és a kor­mányok romlottságának egyedüli oka ember jogainak nem ismerése vagy megvetése, úgy határoztak, hogy ünne­pélyes nyilatkozatban teszik közzé, az ember természetes, elidegeníthetetlen és szent jogait, abból a célból, hogy a nyilatkozat állandóan a társadalmi testület minden tagjának a szeme előtt legyen, s folyamatosan emlékeztethesse őket a jogaikra és kötelességeikre, abból a célból, hogy a törvényhozó és a végrehajtó hatalom aktusait mindig össze lehessen mérni valamennyi politikai intézmény céljával, és így nagyobb tiszteletben részesüljenek…

Az emberek szabadnak, jogilag egyenlőnek születnek, és azok is maradnak….

Minden politikai egyesülés célja az ember természetes és elévülhetetlen jogainak megőrzése. Ezek a jogok a szabadság, a tulajdon, a biztonság és az elnyomásnak való ellenállás.”

(Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, 1789)

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata

Bevezető