Kelet-Nyugat, Észak-Dél konfliktusa

K-Ny konfliktusa

• Hidegháborúnak ezt a korszakát két időpont fogja közre: Churchill fultoni beszéde 1946.márc.6. vasfüggöny leereszkedése Ny és K Európa szétválasztása
• Másik SZU 1991 felbomlása, kommunista rendszer végleges bukésa
• Konfliktusnak volt gazdasági, politikai és ideológiai dimenziója is.
• A konfliktus lehetősége a 2 nagyhatalom között a SZU létrejötte óta fennáll.
• 2 nagyhatalom ideológikus küldetéstudata: USA küldetése a szabad világ vezetője ,szabad intézmények elterjesztője legyen. SZU: az imperializmus alatt nyögő népek harcának támogatója lépett fel az igazságtalan tőkés rendszerrel szemben.
• 2 nagyhatalom reálpolitikai érdekei is különböztek: USA:nemzetközi békerendet a szabad kereskedelmet, a piacgazdaságok és a liberális demokráciák együttműködése alapján képzelte el. SZU: befolyásolási övezetek kialakítására törekedett
• Hidegháború kialakulásának okai Ny-on: Truman doktrína, Marshall segély antikommunista feltételei, Brüsszeli szerződés majd a NÁTO
• Hidegháború kialakulásának okai K-en:Kominform, berlini-blokád, NDK létrehozása, KGST
• Az atombomba megjelenése felborította a korábbi stratégiai elképzeléseket és új összefüggésekbe helyezett minden háborús konfliktust.
• NATO: 1949-ben jött létre 12 ország alapította, Katonai –politikai védelmi szövetség.

É-D konfliktusa:

• A gyarmati világ felbomlását nevezzük dekolonizációnak, mely hosszú visszaélésekkel tarkított folyamat.
• Az ENSZ által is szorgalmazott dekolonizáció révén egyre több gyarmati ország vált függetlenné, ennek következtében az ENSZ mai tagállamainak többsége a volt gyarmatok területén létrejött országokból áll. Ezt az ország csoport elnevezést a 3. világ elnevezés ragadta meg.
• Fejlődő országokra jellemző hogy nem fejlődnek kellő képen.
• A szakadék a 3. világ és a fejlett országok között ma is mélyül.
• Ez a mai világprobléma egyik legsúlyosabb kérdése
• 3.világ Nuscheler szerint az alulfejlett világ ahol szegénység és éhség uralkodik, az emberek egészségi állapota rossz, várható élettartam alacsony, emberi tőke fejletlen, iskolázottság alacsony, gyakori a gyerek munka.
• Fejlődő országok elmaradottságának okairól többféle elmélet született. Pl: modernizációelmélet: a hagyományos vallás és kultúra statikus értékrendjében látják a fő okot. Imperializmus: a világrendszer egyenlőtlen viszonyaival magyarázzák az alulfejlettség újratermelődését.

Globális ökológiai válság:

• A környezeti veszélyek csak nemzeti erőfeszítéssel oldhatok meg,
• Atmoszféra, klímaváltozások

1. légszennyező anyagok 2. üvegházhatás a hajtógázok példájára utal 3. ózonlyuk 4. trópusi esőerdők pusztulása

• A víz a talaj elszennyeződése:
• Az erdőfelületek és a biológiai fajok sokféleségének csökkenése
• A hulladék feldolgozás és tárolási problémák