Hirdetés

Madách Imre élete, Az ember tragédiája, elemzés, szereplők

25 perc olvasás
Madách Imre élete, Az ember tragédiája, elemzés, szereplők
  • orgia a hanyatló Római Birodalomban (hedonizmus)
  • szentségtelen kor (halottgyalázás)
  • L. remekül érzi magát ebben a romlott környezetben (cinizmus, erkölcstelenség, fertő)
  • L. teljesen érzelemmentes <=> Ádám eszményi szerelmet keres és talál még ebben a züllött korban is (Évában még maradt valami az édeni tisztaságból – a test és a lelki értékek különválása)
  • Ádám és Éva elutasítja ezt a mocskos világot – ez az első lépés az új felé (hivatásra van szükség)
  • az új eszmét Péter apostol hirdeti => kereszténység
  • ez a szín nem egy eszme, hanem egy életforma csődjét mutatja
Hirdetés

Középkor – Bizánc

VII. Konstantinápoly

Ádám: Tankréd Éva: Izóra Lucifer: fegyverhordozó

  • az új hivatás: Isten szolgálata
  • az egyház azonban a gyűlölet, a viszályok tanává tette a kereszténységet (kifordította önmagából az eszmét; vallási fanatizmus) => Konstantinápolyban félnek a keresztesektől; eretnekégetés
  • Évát az apja felajánlja a Szent Szűznek – apáca lett
  • Ádám csalódottságát Éva teszi teljessé => szerelmük akadálya: a zárda (test és lélek különválása – nem teljesülhet be a szerelem)
  • Ádám újra akarja teremteni a kort – itt viszont az egyén nem győzedelmeskedhet: a kornak „úszója, nem vezére az egyén” – mondja L.
  • Ádám kiábrándul: most azonban nem az élvezetekbe, hanem a nyugalomba menekül, távol a világtól: a tudomány elefántcsonttornyába

Kepler és a francia forradalom

VIII. Prága I.

Ádám: Kepler Éva: Kepler felesége, Müller Borbála Lucifer: Kepler famulusa

  • ellentmondásos kor: a régi, feudális világ még itt kísért: boszorkány- és eretnekégetés; a tudomány és babona együttélése
  • Ádám nyugalomra vágyik, nem akar a világ dolgaival törődni => reneszánsz tudós, udvari csillagász Habsburg Rudolf prágai udvarában, DE Rudolf nem a tudományáért tartja, hanem alkímiai, horoszkópkészítő és asztrológiai ismeretei végett
  • Kepler szerint mindez babona (SZABADSÁG), de valamiből fedeznie kell felesége igényeit
  • Müller Borbála figurája áll legközelebb Fráter Erzsi alakjához: kicsapongó, könnyelmű, férjét megcsaló, eláruló asszonynak ábrázolja Madách, DE Kepler rádöbben a Borbálának szelet csapó udvaronc és maga a kor hitványságára – ezzel mintegy felmenti asszonyát
  • az udvarnál lenézik Keplert alacsony származása miatt, holott különb a többieknél (EGYENLŐSÉG – TESTVÉRISÉG)
  • új kort kíván, nem ily „törpe kort” => álomba zuhan, s Kepler végszavára már a kövekező szín Dantonja felel
Hirdetés
IX. Párizs („álom az álomban”)

Ádám: Danton Éva: kettős szerepben => márkinő, pórnő Lucifer: bakó

  • „álom az álomban”
  • lendületes, mozgalmas tabló a francia forradalomról
  • az eszme ezúttal a Tragédia más színeit is át meg átszövő „Szabadság, Egyenlőség, Testvériség” eszméje
  • a haza lép az első helyre az egyénnel szemben
  • nagy ellentétek/ ellentmondások kora ez is:
    • Danton – s vele Madách is – elfogadja a forradalmi erőszakot, DE a nép túlmegy a határon – vérszomj, mészárlás, értelmét vesztett erőszak
    • a forradalom tiszta eszméi a gyakorlatban pusztító ideológiává válnak
    • Danton is meginog, látva az értelmetlen gyilkolást (márkinő)
    • ebben a környezetben a nő is szélsőséges, ellentmondásos: a finom, tanult márkinő guillotine alatt végzi, majd Éva másik arccal, mint felgerjedt pórnő tér vissza
    • Danton és a nép (tömeg) – a nép befolyásolható, de nem aljas
  • a Danton ellen felhozott vádak is többnyire jogosak
  • a forradalom megeszi gyermekeit, de eszméi változatlanul érvényesek
X. Prága II.

(lásd.:VIII. szín)

  • „az álom az álomban” megoldás itt nyer értelmet: Kepler a párizsi színt így, kívülről értékelheti
  • a forradalom értékelésében nagy szerepet játszott az 1848/49-es forralom iránti nosztalgia
  • konklúzió: a forradalmat minden borzalmával együtt is vállalni kell (nemzeti függetlenség vágya)
  • tanítványjelenet: formailag hasonlít a Faust-féle tanítványjelenetre, de a Kepler nem az élet élvezetéért cserébe dobja el fóliánsait, hanem e könyvek számára a múlt előítéleteit hordozzák
  • ” Ki a szabadba! -rousseau-i gondolat megjelenése (empirizmus, felvilágosodás)
  • ars poeticus: a forradalom eszméi nemcsak a társadalom, az egyén, hanem a művészetek felszabadulását is magával hozza (romantika programja)

A jelen – London

XI. London

Ádám: munkásruhában Éva: polgárlány Lucifer: munkásruhában

Lapozz a további részletekért

1 2 3 4 5


Iratkozz fel hírlevelünkre

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!

Sikeres feliratkozás

Valami hiba történt!