Hirdetés

Vulkáni működés

1. Fogalmak:

Magma: A köpeny felső vagy a kéreg alsó részében keletkező kőzetolvadék, amely a nyomás hatására törekszik a felszín felé.

Láva:  Felszínre jutó magma. A magma és a belőle keletkező láva kémiai összetétele azonos, mégis a belőlük keletkezett kőzetek az eltérő kihűlési körülmények miatt eltérnek. (Hosszú kihűlési időszak esetén a keletkező kristályok mérete jóval nagyobb lesz.)

Hirdetés

Tufa:   A felszínre kerülő vulkáni hamuból keletkezik. Szemcsemérete nagyon változó, az alapanyagban ráadásul a vulkáni bombák is belekerülnek. A tufa porózus szerkezete miatt könnyű és a kőzetek között puhának számít. (jól faragható- lásd Tokaji borospincék.)

 

2.Vulkánok típusai:

Robbanásos vulkánok: Kevés lávát viszont igen sok gőzt és gázt termelnek. Ezek robbanásszerűen áramlanak ki a kürtőből, hamut és kődarabokat sodorva magukkal. Előfordul, hogy a vulkáni krátert nagy részét is lerobbantják, ekkor kalderák keletkeznek.

Pl. Krakatau, Volcano, Mt. Pelée

Kiömlési vulkánok: Csak lávát termelnek, robbanások, hamu nincs.

Pl. Hawaii, vagy az óceáni hátságok területe

Vegyes típus: Mindkét típus anyagait termeli. A vulkáni működés gőz és gázkitörésekkel kezdődik, majd törmelékszórással folytatódik, végül lávaömléssel zárul. A felépülő vulkáni kúpban a tufa és láva rétegek váltogatva fordulnak elő, ezért nevezzük őket rétegvulkánoknak.

Pl.: Vezúv, Etna, Stromboli

 

3. A vulkánosság előfordulási helyei:

A) Lemezszegélyekhez kötődő vulkanizmus:

a) Fiatal hegységrendszerekhez és mélytengeri árkokhoz kötődő vulkánosság:

Jellemzői:

Csatornás vulkánok, vagyis egy csatorna egy vulkán.

A vulkánok jól elkülönülnek egymástól.

A vulkánok kovasavban gazdag ún. savanyú lávát produkálnak.

A vulkáni kúp meredek oldalú, gyakran réteges szerkezetű ún. rétegvulkán, anyaguk főleg andezit és riolit.

Gyakori a robbanásos működés és a tufaszórás.

 A vulkánok működése rendszertelen.

Jelentős mennyiségű vízgőz távozik a kráterből.

Azokon a területeken fordul elő, ahol az óceáni lemez a kontinentális alá bukik, (Ezért sok a vízgőz, hiszen a tengeri üledékek sok vizet tartalmaznak.), vagy ahol óceáni az óceáni alá.

Hirdetés

Pl.: Andok, Japán

 

b) Óceáni hátságokhoz kötődő vulkáni működés:

Jellemzői:    

Hasadékvulkánok, vagyis nincs elkülönült vulkáni kúp, vagyis egy hasadék mentén mindenütt ömlik  ki a láva.

Kovasavban szegény ún. bázikus láva feltörése.

 Lapos lejtőjű vulkánok, anyaguk elsősorban bazalt

 Nincsenek jelentősebb robbanások, hiányzik a tufaszórás, és a vízgőzkibocsátás sem jelentős.

 A vulkánok egyenletesebb működésűek, gyakran szinte folyamatos.

Az egymástól távolodó lemezszegélyekhez kötődik, óceáni hátságokhoz

pl. Atlanti hátság (felszínre került része Izland),

illetve ezek szárazföldekre átnyúló folytatása

pl. Kelet-Afrikai-árok

 

B) Lemezszegélyekhez nem köthető vulkánok:

Jellemzői:    

 Ezek a vulkánok rendezetlen szórtsággal bárhol előfordulhatnak a lemezek belsejében is. Részben annak köszönhetőek, hogy a kéregben is lehetnek olyan mélyebb törések, amelyek lehatolnak az olvadt anyagig, és mellettük az feltörhet.

A másik csoport a gomolyáramlásoknak köszönhetik kialakulásukat. A gomolyáramlások a köpenyből indulnak, nagyon hosszú ideig megőrzik helyüket, ezért átolvasztják a kérget. Mivel a kéreg közben mozog ezért az adott vulkán egy idő után elveszti utánpótlását, kialszik, de kicsivel odébb újabb vulkán keletkezik. Ezért ezeken a helyeken vulkánsorok jönnek létre, ahol a jelenleg aktív vulkántól távolodva egyre korosabb vulkánokat találunk. Pl. Hawaii-szk.

Mivel az óceáni kéreg vékonyabb, tehát könnyebben átég, ezért ez a típus itt fordul elő. A vulkánok zöme azonban nem éri el az óceán felszínét, ezért szigetek nem minden esetben alakulnak ki belőlük.

 

4. Vulkáni utóműködések:

A vulkán kihűlése után még sokáig szolgáltat különböző anyagokat kissé csendesebb formában. Különböző anyagú és hőmérsékletű  gázok és víz törhet fel, a vulkán kialvása után akár évmilliókkal is

Fajtái:

Iszapvulkánok:

Aktív vulkánok mellet is előfordulhatnak. Anyaguk a vulkánból feltörő víz,  valamint a kidobott hamu keveredéséből kialakult sár, amit a feltörő gázok” rotyogtatnak”. Nem minden iszapfortyogó vulkáni eredetű, laza, bomló anyagú talajok esetén vulkánoktól függetlenül is létrejöhetnek

Hirdetés

Szolfatárák:

A vízgőz mellett kénvegyületek, főleg kénhidrogén és kén-dioxid tör fel. Nevét az olaszországi Solfatara-kráterről kapta. Gyakran nagy mennyiségű kén válik ki ezeken a területeken.

Fumarolák:

Különböző kémiai anyagokkal szennyezett gőzfeltörés. Ha alacsonyabb a hőmérséklet, akkor helyette hévforrások alakulnak ki.

Mofetták:

Széndioxid feltörés. Ha vízzel keveredik akkor savanyúvizek alakulnak ki. Erdélyben borvíznek, a Mátrában csevicének nevezik.

 

Címkék: lávamagma



Ady Endre (26) Angol (29) angol nyelvtan (35) Arany János (18) Atom (20) egyenes (25) elemzés (139) ember (23) energia (26) Filozófia (37) függvény (25) gazdaság (34) halmaz (24) háromszög (25) hőmérséklet (32) líra (22) magyar (22) magyar irodalom (289) Magyarország (38) magyar történelem (102) Matematika (25) Nyelvtan (43) PC (60) Petőfi Sándor (20) politika (24) párhuzamos (18) szerves (32) szervetlen (31) számok (27) számítógép (60) szög (25) tartalom (18) test (28) tétel (18) Történelem (21) USA (18) valós (19) vektor (18) vers (50) verselemzés (47) világirodalom (111) világtörténelem (115) víz (22) életrajz (21) érettségi (33)
Iratkozz fel hírlevelünkreNe maradj le a legújabb tételekről!

Értesülj elsőnek a legújabb minőségi tételekről, jegyzetekről és az oldal új funkcióiról!